Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-251

ín 261. országos Illés május 24-én, pénteken. 1889. tetését. A középiskolai törvény határozottan elrendeli, hogy a magyar nyelv és irodalom, továbbá a világtörténelmen kivül, a kizárólagos speciális hazai magyar történelem is — igen helyesen és nagyon természetesen — a köteles, rendes tantárgyak sorában foglaljon helyet. Azonban a Lähneféle intézet az osztrák állami iskolák tanterve szerint lévén berendezve, fittyet hány a törvény eme rendelkezésének is. (Nagy mozgás balfelől.) A gymnasium és a reáliskola 4 alsó osztályában a magyar nyelv tanításáról szó sincs. E barbár nyelvet csak az 5. osztályban kezdik tanítani, melynek tananyagáról az értesítő 12. lapján ezt olvasom (olvassa) : „Ungarisch. Specielle Stilistik. Gesetze der Invention und Disposition. Allgemeine Formen des schriftlichen Ausdruckes: Beschreibung, Darstellung, Abhandlung, Chrie. Memoriren Arany'scher Báliadén. Handbücher: Névy's „Stilistik" (II, Theil). Arany's „Báliadén" (eomm. Greguss). Nagy Ignácz ., Tisztújítás ".Wöchentlich 3 Stunden".— És minő sikerrel oktatják azután azt a tanulót, ki az előző osztályban semmiféle magyar nyelvi oktatásban nem részesült, egyszerre oly terjedelemben, mint a hogy azt most felolvasni szerencsém volt: ez didacticai szabadalma és titka lehet a Lähneféle intézetnek; előttem a nyelvoktatásnak ezen módszere teljesen érthetetlen. A történelem tananyagának elsorolásánál, az értesítő csak ezen záradékot tartalmazza: „Mit besonderer Berüeksichtigung des vaterländischen Momente", a hazai momentumok különös méltatásával. Példának okáért a középkor „a hazai momentumok különös méltatásával" ; de kizárólagos előadásáról a hazai történetnek — melyet pedig a törvény határozottan elrendel — az értesítő egy szót sem szól. (Mozgás a bal- és szélső balfelöl.) Igaz ugyan, hogy a 4. osztály tantárgyainak elsorolásánál a történelemre vonatkozólag ez áll az értesítőben: „Übersicht der Geschichte der Neuzeit, mit eingehender Behandlung der Geschichte Österreich-Ungarns", (Nagy mozgás balés szélső balfelöl) tehát áttekintése az újkor történetének, Austria-Magyarország történetének különös méltatásával. Azonban ilyen közösügyes történelmi oktatást a középiskolai törvény sem nem ismer, sem nem tűr. (Élénk helyeslés bal- és szélső balfelől.) A törvény speciális hazai történet előadását kivánja, azért is a történelmi oktatásnak eme furcsa módját sem törvényesnek, sem magyar szempontból kielégítőnek nem tarthatom. Ezt taníthatják a közös hadseregbeli kadetiskolákban, de nem magyar középiskolákban. (Élénk helyeslés a bal' és szélső balon.) Mindezen gyönyörűséges viszonyoknak a valósághoz híven történt elmondása után azonban most érkezem csak előadásom legfurcsább, de §sak első pillanatra furcsa, különben pedig igen elszomorító részéhez. (Malijuk! Halljuk!) Áz intézeti értesítő 2-ik lapján az általam elmondott előzmények után mindenki előtt hihetetlennek látszó, következőpassustolvasom : (Ralijuk! Halljuk! Olvassa.) „Am 20., 22., 23., 24. April beehrte unser allgemein beliebter und geachteter DistrictualOberschuldirector, Herr königl. Ráth Dr. Anton Németh die Anstalt mit seinem Besuche und nahm ämtliche Einsicht in die Lehr und Erziehungszustände unseres Institutes. In der am 24. April unter seinem Vorsitze abgehaltenen Lehrer-Conferenz sprach er sowohl über die Führung der Kanzlei, die Erziehungs- und Unterrichtsresultate, als auch über die Reinlichkeit und Ordnung in den einzelnen Cabiueten, wie überhaupt in der Anstalt seine volle Zufriedenheit aus. Gleichzeitig nahm er Gelegenheit im AUgemeinen seine Ansicht über Privaterziehungs-Anstaltenzuäussern." (Zaj bal- és szélső balfelöl.) Tehát a főigazgató ur négy napon át tartott hivatalos szemlét és ennek vége volt egy tanári conferentia, melyen a főigazgató ur elnökölvén, kifejezést adott teljes megelégedésének az intézetben látottak és hallottak fölött és megragadta az alkalmat, hogy a magán nevelő intézetek felőli nézeteinek kifejezést adjon. Ugyan legyen kegyes a t. minister ur a tankerületi főigazgató urat arra felhívni, hogy ezen, a magán nevelő intézetekről táplált nézetet legyen szives a t. minister ur előtt is feltárni, ki azokra a most elmondottak után méltán lehet kíváncsi. (Derültség bal- és szélső balfelől.) Méltóztassék a t. főigazgató urat az iránt is megkérdezni, vájjon a középiskolai négy alsó osztály növendékeit négy napig tartott hivatalos szemléje teljesítésénél a magyar nyelvből, továbbá az intézet növendékeit a speciális magyar történetből alaposan kikérdezte-e ; meggyőződött-e arról, hogy minő tankönyvet használnak azon intézetben a magyar történet előadásánál, szóval meggyőződött-e arról, hogy az 1883. évi középiskolai törvény rendelkezései pontosan és szigorúan hajtatnak-e végre, minek ellenkezőjéről az intézet értesítőjének és hirdetménynek egyszeri figyelmes átolvasása által négy napig tartott hivatalos vizsgálatának teljesítése nélkül is ép^ oly könnyen, mint én, meggyőződhetett volna? És ha ezen intézetben az általam most feltárt törvényellenes állapotoknak csakugyan nyomára akadt, akkor hogyan mondhatja azután az intézeti értesítő, hogy a főigazgató ur a látottak és hallottak feletti teljes megelégedésének adott kifejezést? T. ház! Meglehet, hogy sokan talán túlzónak mondanak, de nem tehetek róla. Részemről a gondviselés különös kegyének nyiltanulását látom azon, reám nézve nagy szerencsében, hogy magyar ember vagyok, mert szerintem magyar-