Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-249

148 2* 9 országos ülés május 22-én, sierdán. 1689. hallgatni a képviselő urat; joga van szólani. Hisz azután megczáfolhatják! Komlóssy Ferencz: Elég, ha rámutatok az angyallelkü nyitrai püspökre, Roskoványira, a ki egyházmegyéjében csaknem az összes, ele positive tudom 80 plébániának stóláját megvál­totta. A szegényebb, a kevésbé jól dotált püspö­kök között ott van Császka szepesi püspök, a kinek jótékony működéséről tehet tanúságot a mi­nister ur is, de saját papjai is, kik között meg­fordultam. Fenyvessy Ferencz: A „Nemzet" megdi­cséri ezért holnap Komlóssyt! (Derültség a bal­oldalon.) Komlóssy Ferencz: Én nem szorulok a dicséretre. Nem azért beszélek, hogy dicsérjenek, hanem meggyőződésemet követem és megelégszem a jóknak dicséretével, általánosságban nem számí­tok az emberek dicséretére. Elnök (csenget): Ne méltóztassék mindent oly érzékenyen venni! (Élénk derültség.) Komlóssy Ferencz: Ugron t. képviselő ur beszédében vádat találok az alsó clerus ellen is; azt mondja t. i., hogy mivel nincs kellő ellenőrzés a templomi és más fundatiók körül, igen sok fun­datio elveszett és ennek alapján maga a nép már tartózkodik attól, hogy ily fundatiókat tegyen. A t. képviselő ur ezzel csak azt igazolta, hogy nem igen jártas ezekben a dolgokban, t. i. az alapok kezelésében, az administratióban. (Ellen­mondás a szélső baloldalon.) Én ugy tudom, hogy igen téved a t. képviselő ur e kérdésben, mert az ellenőrzés a kegyurak részéről manap is meg van és a kegyurak megbizottja rendesen aláírja a templomi és alapítványi számadásokat is. (Igás ! jobb/elöl.) Legalább Magyarországon minden egyes megyében ez a divó szokás, a miért is tiltakozom azon feltevés ellen, melylyel Ugron Gábor kép­viselő ur a papokat Mtlen kezeléssel vádolja. Megengedem, mert hiszen tény, hogy történtek visszaélések itt is, ott is, de ezért magát az intéz­ményt támadni nem engedem. A kegyúri jog gyakorlása tekintetében is téves felfogása van a t. képviselő urnak, a mi pe­dig azt illeti, hogy Ő szeretné azt, hogy a községek maguk válaszszanak plébánosokat és ne az illető kegyúr octroyálja a községre azokat, nem vagyok barátja ennek a rendszernek sem, mert ismerem a korteskedésí. (Nagy derültség.) Már pedig nem szeretném, ha akkor is korteskedni kellene, midőn egyházi beneficiumra akarunk szert tenni. Sőt ő tovább megy, még a püspököket is választatni szeretné. Gróf Károlyi Gábor : Hisz akkor maga is püspök lehetne! Komlóssy Ferencz: Nagyon köszönöm, (Derültség) mert a püspökséget a nálamnál érde­mesebbnek átengedem és míglen a jelenlegi viszo­nyok között a kormánynak kell kegyeit keresnünk, akkor meg másnak kellene a kegyeit kei'esni. Ez tehát egyre menne. Az ilyen beszédekre, milyene­ket Ugron t. képviselőtársamtól hallottunk, azt szokták mondani, hogy a hang ugyan Jákob-é, de a kéz Ezsau-é, a ki a lencse után nyúlt. (Zajos derültség.) Az ilyen beszédekkel fel lehet izgatni a tömeget, vagy egyes világi embert, de a papsá­got fölizgatni nem lehet. (Zajos derültség ) Emberi gyarlóságból eleshetik egyik-másik sorainkból, elNagyhatja hitét, nem válik becsületére állásának, de hogy szegénység miatt valaki püspöke, vagy feljebbvalója iránt felzúdult volna, ilyen esetet még nem hallottam. A t. háznak, de különösen Ugron t. képviselő­társamnak mondhatom, hogy az alsó clerus igen jól nevelt és jól fegyelmezett hadsereg, a melynél szeretet a comando, engedelmesség a fegyver és türelem a munitio, a melyből pedig egyhamar ki­fogyni nem fog. A fegyvert sohasem tettük le, ha akad is egy-két áruló, de hiába kisértenek bennün­ket egyik-másik oldalról, positiónkat feladni nem fogjuk, azért, mert tudjuk, hogy azok után, miket Ugron Gábor t. képviselő ur előadott, az a sors várna reánk, hogy cseberből vederbe jussunk. Ezt pedig nem akarjuk. Mi tudjuk, kit kelljen követni ezen kérdésekben, azok után indulunk. Most csak azokra a közbeszólásokra akarok még reflectálni, melyeket különösen Fenyvessy Ferencz képviselő ur beszédem közben hangozta­tott, hogy az egészen kormánypárti beszéd. Hát én kijelentem, hogy én a kormánypártnak tagja nem lehetek, nem leszek addig, a mig a jelenlegi apparátussal van ellátva, (Derültség) mig Tisza Kálmán rainisterelnök vezeti a kormányt. Ezt ki­jelentve, kijelentem azt is, hogy én az én elvei­met épségben óhajtom és fel fogom tartani a jövőben is ; de — bocsánatot kérek — azt meg­kivánom mindenkitől, hogy az én meggy őzédése­met becsülje, mint a hogyan én is respeetálom másnak meggyőződését. És hogyha én, ép azon független állásomnál fogva, melyben vagyok — mert sem pártfegyelem, sem semmi egyéb nem köt . . . Thaly Kálmán: Hát Simor! (Nagy derültség.) Komlóssy Ferencz: Semmi sem, az sem köt politikailag; politikailag teljesen szabad vagyok. De engedjék meg, hogy ha én egyszer­másszor helyeslem vagy elfogadom Apponyi, avagy Irányi javaslatát, hogy akkor — a mint hogy megtettem a múltban is, hogy egyszer-más­szor a kormánynyal szavaztam — én ezen jogo­mat a jövőben is meggyőződésem szerint érvénye­síteni fogom. Azért mindenesetre csak oly távol fogunk maradni politikai tekintetekben Tiszáék­tól, mint idáig állottunk és miután én a jelen esetben épen azon álláspontot foglalom el az

Next

/
Thumbnails
Contents