Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-244

244. országos ülés május 16-án, csütörtökön. Í889. y meny nem megfelelő. Bármi legyen ezen eredménytelenségnek oka, akár az, hogy iparosaink nem kellőleg léptek ez irányban aetióba, akár az, hogy nem voltak képesek kellő biztosítékot nyújtani a vállalkozásra vonatkozólag, egy dolog mégis bizonyos: az, hogy a kormány támogatása nélkül a kívánalmaknak megfelelő sikert elérni képesek nem leszünk és azért kérem a t. kormányt, méltóztassék figyelmét arra fordítani, hogy iparosaink a hadsereg részére eszközlendő szállításoknál, (Élénk helyeslés jobb felől) a mennyiben ez a hadsereg készültségének, felszerelésének és egyéb érdekeinek szemmel tartása mellett lehetséges, a hazai iparnak oly rész biztosíttassák, a mely a hazánk által e ezélra hozott áldozatoknak megfelel és igy legalább azon milliók közvetve a hazai ipar emelkedésének legyenek eszközévé. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A második elodázhatlan kérdés, a melyre nézve ki kell terjeszkednem és kérnem a t. ház szíves figyelmét, azon kérdés, hogy iparosainknak műveltségi és értelmiségi, illetőleg készültségi színvonalát emelni kell. Nem zárkózhatom el azon sajátságos tünemény elől, hogy társadalmunk a munka, az ipar tisztes pályája iránt nem mutatja azon kellő tiszteletet, a melyet az minden tekintetben megérdemel (Helyeslés a jobboldalon) és innen van az, hogy az iparos pályára többnyire oly csekély műveltségű és előkészültaégű gyermekek adatnak, hogy ha ezektől később, hacsak kiképezésökre a legnagyobb gond nem fog fordíttatni, a hazai ipar fejlődését hiába várjuk, (ügy van! jobb felől.) Történt ugyan e tekintetben egy lépés az iparostanulók iskolájának felállítása által, azonban e tekintetben is azt állíthatom, hogy iparviszonyainknak és a követelményeknek ezen intézmény nem felel meg. Igaz, sajátszerű viszonyok vannak itt, t. ház, a melyeket nem szabad szem elől téveszteni, de tény, hogy az iparos tanulók iskoláinál kénytelenek vagyunk úgynevezett előkészületi tanfolyamokat fentartani, a hol az iparos tanulóknak egy része, még pedig tudomásom szerint mintegy 30°/o-a irni és olvasni tanul. A felső tanfolyamok sincsenek az iparviszonyokoak és követelményeknek megfelelőleg, kellőleg szervezve, mert tulajdonkép csak a harmadik évfolyamban fordulnak elő oly tantárgyak, a melyek közvetlenül magára az iparra vonatkoznak, így ha egyrészről látjuk az iparos tanulók csekély előkészültségét, másrészről ha tudjuk, hogy a tanonczviszony rendesen csak három évig tart, világos előttünk, t. ház, hogy harmadik tanfolyamban, vagyis az ipari szakképzés jótéteményében az iparos tanulóknak csak legcsekélyebb része részesük a mit a statistikai adatok is tanúsítanak, a melyek szerint a harmadik tanfolyamba az iparos tanulóknak körülbelül 8%-a kerül fel. Ha az 1868 : XXXVIII. t.-cz. pontosan, lelkiKÉPVH. NAPLÓ 1887—92, XII. KÖTET. ismeretesen és szigorúan végrehajtatik, ha az 1884 : XVII. t.-czikknek különösen 60. §-át mindenki betartaná, akkor az úgynevezett előkészületi tanfolyamok egyszerűen mellőzhetők volnának, mert az iparos tanulók iskolájának nem lehet czélja és feladata, hogy a népiskolák hiányait pótolja, nem lehet czélja és feladata, hogy az iparos tanulók oktatásának czímén tulaj donképen a népnevelés hiányait orvosolják, az egészen más keretbe tartozik. És ha ez, t. ház, betartatnék, akkor a felső tanfolyamok is egészen más alapon volnának szervezhetők. Lehetne például az első évfolyamot az általános művelődési ismeretek elsajátítására fordítani, a másik két év szakcsoportokra osztva, az egyes iparágaknak megfelelőleg kellene, hogy szervezve legyen. Tudom én azt, t. ház, nagyon jól, hogy az iskola magában véve nem terjeszti az ipart, csakis az a czélja tehát, a mit ezen iskolától kétségen kívül meg kell kívánni, hogy az ipar fejlődésére jótékony befolyást gyakoroljon és kiváló gondot fordítani az egyes vidékeken elterjedt iparágakra, ugy hogy a tanoncziskolák ezeknek megfelelőleg alakíttatnának át, különös tekintettel a házi iparra; s ezért kell az iparfelügyelői állásra kiváló súlyt fektetni, mert ezeknek nem lehet az a czélja, hogy csak beutazzák az ország egyes vidékeit és tanoncziskolák felállítását szorgalmazzák, hanem kel], hogy az egyes vidékek iparát kellően tanulmányozzák s az ottani iparviszonyokról illetékes helyen jelentést tegyenek. (Helyeslés! Ugy van! jóbbfelöl.) Az 1884: XVII. tönényczikk 142 §-a világos szavakkal mondja, hogy a munkások és segédek segélyezési ügyei külön törvényben lesznek szabályozva. A mily megnyugvással fogadtam a legközelebbi múltban azt, hogy a munkások segélyezése és baleset elleni biztosítása kérdésében szaktanáeskozmányok tartattak, ép ugy meglepett az a körülmény, hogy a képesítéshez kötött ipartestületekhez tartozó segédek segélyezése ügyében még eddig semmi sem történt. A képesítéshez kötött iparágak segédei egészen magukra Nagyatva, külön czímen fennálló segélyegyletekkel iparkodtak magukon segíteni, de ez nem bír kötelező erővel s igy elemi csapások idején egészen elNagyatva állanak és állottak és nem ritkán a legnagyobb nyomornak vannak kitéve; már pedig az inség és nyomor a legrosszabb tanácsadó. Azért tisztelettel kérem a kormányt, hogy ezen kérdés megoldására mentül előbb méltóztastassék gondját kiterjeszteni. Nem akarom nagyon sokáig igénybe venni a t. ház türelmét. (Halljuk ! Halljuk!) Még csak egy pár, véleményem szerint, igen fontos kérdést vagyok kénytelen megemlíteni. Az egyik kérdés az iparosok hitelviszonyainak javítása. Midőn a társadalmi viszonyok olyanok, hogy az iparos az ő a