Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-229

229 országos ülés äprilis 29 én, hétfőn. 1889. G9 gelő ur beszédének részleteibe bocsátkoznom talán nem szükséges. Hogy gróf Andrássy Gyula ur nézeteiben feltétlenül osztozom, ezt más formában már többször nyilvánítottam és most ismételten kijelentem, hogy gróf Andrássy Gyula nr beszédében legbensőbb meggyőződésemet látom kifejezve. Csak egy megjegyzést kivánok tenni. (Halljuk!) Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy gróf Andrássy Gyula megszegte azt a parlamenti szokást, melynél fogva az egyik házban mondottakra a másik házban nem hivatkoznak. Bocsánatot kérek, gróf Andrássy Gyula, ki egyébiránt nem is a főrendiház plenumában, hanem a bizottságban szólalt fel, egy árva szóval sem említette azt, hogy a képviselőházban egyik vagy másik párt részéről mit mondottak, nem nevezett meg senkit, csak általánosságban fejtegette az eszmét. Ez természetszerűleg mindenkinek szabadságában áll és igy azzal nem lehet vádolni, hogy valamely parlamenti szokást megszegett volna. (Helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy ő ez alkalommal a magyar nép szivéhez és érzelméhez akar szólani. Én röviden csak azon nézetemnek akarok kifejezést adni, hogy gróf Andrássy Gyula is a magyar nép szivéhez és érzelméhez, de azonkívül politikai eszélyességéhez is szólott. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés. Elfogadjuk !) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a szavazás. Első kérdés az lesz, méltóztatik-e a t. ház a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot elfogadja. Következik Nagy István képviselő ur határozati javaslata. A határozati javaslathoz, a mint méltóztattak hallani, a honvédelmi minister ur némi módosításokat hozott javaslatba, amelyekhez a javaslat benyújtója is hozzájárult. A határozati javaslat tehát a módosításokkal fog felolvastatni és azután teszem fel a kérdést Nagy István jegyző (olvassa a módosított határozati jvvaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méítóztatik-e a felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház azt elfogadja. Még a honvédelmi minister ur kiváu egy nyilatkozatot tenni. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. ház! Az 1886-ik évi május 31-én a t. ház részéről hozott határozat alapján vagyok bátor bejelenteni, hogy a múlt 1888-ik évben 642 sorozó járásból 421 sorozó járásban a negyedik korosztály is felhivatott. Azonban 61 sorozó járásban fedeztetvén a jutalék, a 4-ik korosztály nem vétetett igénybe, igy tehát az tényleg csak 360 járásban vétetett igénybe, a mely 2883 legényt állított ki. Felemlítem ezen kivül, hogy az idézett határozati javaslat folytán az újonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatnak évről-évre való tárgyalása alkalmával jelentésem ezentúl elesik, a mennyiben az új törvényben IV. korosztály felhívásáról egyáltalában többé szó nincs. Kérem tehát a t. házat, hogy ezt tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés) Elnök: A t. ház a honvédelmi minister ur nyilatkozatát tudomásul veszi. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először a czím. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. szakaszait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! A minister ur az 1889. évi rendes újonczállítás elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be, mely a véderő-bizottsághoz utasíttatott s a melyre nézve a bizottság jelentését be is adta, de oly időben, mikor annak tanácskozás alá vétele nem volt többé szükséges; hogy tehát az ne legyen folyton mint hátralék nyilvántartásban, méltóztassék elhatározni, hogy e jelentés, mivel tárgytalanná vált, a tanácskozási tárgyak közül töröltessék. (Helyeslés.) Ezen kivül van még egy előterjesztésem (Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy újabban több képviselőtársunk különböző okoknál fogva lemondván, számos bizottságban üresedések állottak be; jelesen az állandó igazoló bizottságban Kazy János lemondásával megürült egy hely. A házszabályok 12. §-a azt mondja, hogy az állandó igazoló bizottságba az ős-osztályok választanak egy rendes és egy póttagot és ha a rendes tag, a milyen Kazy János is volt, pl. lemondás vagy halálozás folytán megszűnik tagja lenni a bizottságnak, akkor az ős-osztály által választott póttag fogja annak helyét elfoglalni. E szerint tehát Maurer Mihály póttag kötelességének teljesítésére utasittatik. (Helyeslés.) Továbbá azt mondják a házszabályok, hogy ha a póttag sem volna azon helyzetben, hogy teljesíthesse kötelezettségét, akkor előáll a háznak azon joga, hogy új tagot választhasson. Azt hiszem, most még nincsen szüksége annak, hogy új tag választassék. Ugyancsak Kazy János képviselő ur a közigazgatási bizottságnak is tagja volt és igy e bizottságból is hiányzik egy tag. Láng Lajos képviselő ur tagja volt a közgazdasági és pénzügyi