Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-241

241. országos ülés májns 13-án, hétfőn. 1889. 3B9 lalhatnak el s mindig arra lesznek késztetve, hogy a kormány politikai ágensei legyenek. (Élénk helyeslés bálfelől.) Ennek következtében, t. ház, minden körülmények között nemcsak a főispáni intézménynek, hanem az egész közigazgatásnak ez irányban való reformját kívánom s azért mindaddig, migazezen keretben mozog, annak fentartásához jó szívvel hozzá nem járulhatok s t. barátom Veszter Imre határozati javaslatát fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Josipovich Géza jegyző: Pulszky Ágost! Pulszky ÁgOSt: T. ház! Midőn a túlsó részről a minister ur eljárása ellen oly éles — mondhatnám — kíméletlen, sőt az előttem szólt t. képviselő szavaival élve, oly stringens kifogások és megrovások tétetnek, mint a milyeneket a t. képviselő ur a minister ur ellenében felhozott, legyen szabad nékem — mint azon párt egyik szerény tagjának, mely a ministert támogatja és eljárását helyesli — egy pár szóval azokra reflectálnom, miket a t. képviselő urak az imént elmondtak. (Halljuk!) Mindenekelőtt a mi a vitában való eljárást illetti, a múlt hónapokban lefolyt vita óta senkinek sem lehet kétsége az iránt, hogy minden alkalommal, nem egyszer, de ismételve meg volt adva a mód arra, hogy a ki vitába akart bocsátkozni, ezt nem egyszer, hanem több izben való felhozásäval tüzetessé tegye, esetleg módosítást eszközöljön. Midőn ezt az eljárást tapasztaljuk, midőn a ministerek nem egy alkalommal a vita közben szólaltak fel, most, mikor a részletes vitánál vagyunk és mikor oly kérdésekről van szó, amelyek ezen részletes vitát megelőzött általános vitában ismételve felmerültek és a melyekre nézve a ház a ministerektől ismételve hallott nyilatkozatokat, a midőn tehát tisztában lehet mindenki, a ki a vitákat figyelemmel kiséri, az iránt, hogy a kormány és a mögötte álló párt minő állást foglalnak el, akkor őket azzal vádolni, hogy a vitát lehetetlenné akarják tenni, vagy abban kellő részt nem vesznek, vagy esetleg egy mellékes kérdésnél csak a vita bezárása után szólalnak fel — azt hiszem — teljesen indokolatlan és igazolatlan. És azt hiszem — és épen ezért voltam bátor felszólalni — hogy nem szükséges a ministernek nyilatkozni oly kérdések iránt, a melyekre nézve igen jól tudhatják a felszólalók azt, hogy nemcsak a ministerek, hanem minden egyes képviselő, ki e párthoz tartozik, ki a kormányt ezen kérdésben támogatja, a kormány háta mögött áll, ezen kérdésekben rég állást foglaltak és állást foglalnak. A. főispán pensionálásának és állásának kérdése administrationalis és nem olyan kérdés egyrészt, mely ilyen mellékes vitában eldönthető, de másrészről olyan, mely ünnepélyesen és ismételve megvitattatott, törvényekbe fixirozva van. És tudhatják igen jól, hogy azok, kik e törvényeket megszavazták, e törvényeket ismételt támadások ellen fentartották, mind a főispáni pensionálásra, mind a a főispáni állásra nézve ugy a törvényhatóság, mint a kormány irányában, ezen igen alaposan meggondolt és ismételten megerősített állásponttól oly hamar tágítani nem fognak. (Helyeslésjobbfelöl. Mozgás bálfelől.) Magában a főispáni nyugdíj kérdésében határozottan kiemeltetett a főispáni állás bizalmi volta ; határozottan kiemeltetett, hogy a kormány, válság esetén minden más indok nélkül, jogosítva van a főispánokat pensionálni, valamint a főispánok kérhetik pensionáltatásukat, mert a főispánoktól nem lehet várni, hogy minden kormány alatt szolgáljanak s mert nem lehet minden ministertől várni, hogy minden főispán szolgálatával meg legyen elégedve. (Igás! Ugy van.'a jobboldalon.) Minthogy tehát ez oly kérdés, mely ismételve megvitattatott, mely iránt a ház ismételve állást foglalt; minthogy a főispáni állás általában oly kérdés, melynek tekintetében pár évvel ezelőtt igen tüzetes és olyan vita folyt, melyben a ház minden oldaláról részt vettek s a melyben a ház különböző pártjai akkor is különböző állást foglaltak el: azt hiszem, hogy itt kétség sem lehet az iránt, hogy — habár teljesen jogosult az ellenzék részéről esetleg oly törekvés, mely ezen ellenzéknek nem tetsző törvények megváltoztatásával minden alkalommal foglalkozzék — épen olyan jogosult a kormány és pártja részéről azon álláspont, hogy miután a kérdés megvitattatott; miután akkor kifejtetett, ez alkalommal többé annak részletes kifejtésébe bocsátkozni nem szükséges és hogy egyszerű hivatkozással és szavazással eléggé documentálva vannak azon érvek, melyek bennünket arra bírnak, hogy a kérdéses tételt megszavazzuk. (Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szderkényi Nándor: T. képviselőház! Az előttem szólott t. képviselőtársamnak azon megjegyzésére, mintha nem volna helyén levő ezen kérdést szóba hozni — mert hiszen csak rövid ideje annak, hogy e törvény meghozatott és bennök él azon erős meggyőződés, hogy e törvény helyes, a főispáni institutió ezen alakban kielégítő, tehát már most azon indítvány, melyet Veszter Imre t. képviselőtársam tett és a melyet én pártolok, itt nem is alkalmazható — azt vagyok bátor válaszolni, hogy ép a lefolyt idők mutatták meg, hogy azon intézkedés, mely az 1886-iki törvényben létrehozatott és a mely a főispáni intézményt jelen alakjában megalkotta, nemcsak unicum, hanem közigazgatási absurdum. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert hogy csak annyit jegyezzek meg, hogy egy administratiónál olyan hatáskörrel biró fő, mint a 43*