Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-240
328 240. országos ülés május 11-éii, szombaton. 1889. Vargics Imre: T. ház! (Nagy zaj. Ildijük! Halljuk!) Egyszerűen a tény ismerteié-érc fogok csak szorítkozni. Méltóztatnak tudni, hogy az országban főleg az utóbbi időkben a mezei gazdák sok kárt szenvedtek. A régibb keletű dolgokra^ nem akarok ez alkalommal refleetálni; hanem csak azt említem fel, hogy 1863-ban, az akkori aszály alkalmával Temes vármegyében Duboz és Kádár községeknek 7000—7000 frt adatott Ínséges kölesönképen. Erre sem tőke, sem kamat fejében eddig egy garas sem fizettetett, a minek a következménye az, hogy a tőke megháromszorozódott. Hozzájárult még az, hogy a közlegelő adótartozások is olyképen kezeltettek, hogy az évi adó 20—30-szorosát felülhaladják az ilynemű tartozások és hozzájárulnak még a szabályozási illetékek is, melyekkel a községek tartoznak Jogi szempontból természetes, hogy a kor mánynak joga van ez összegeket behajtani, még végrehajtás utján is. Arra sem akarok refleetálni, mily tényezők járultak hozzá, hogy ezen ealamitások bekövetkeztek : de annyi tény, hogy ha a végrehajtások e tekintetben megindittatnak, 30—40 község depossedáltatik az által, mert eladatván a községi vagyon, a legelő, ott tovább mezőgazdaságot folytatni nem lehet. Azt hiszem, itt a méltányosságot az állam érdekeivel össze kellene egyeztetni s e szempontból vagyok bátor nterpellatiómat beterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpellatio fel fog olvastatni. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : „Interpellatio a pénzügyminister úrhoz. Temesmegyében számos község az államtól 1868. évtől kezdve több izben úgynevezett inségi kölesönben részesült, igy Duboz és Kádár község is 1863 ban mindegyik hét-hétezer foriutot kapott. Ugy ezen, mint más községekben is a kölcsön felvétele óta mi sem törlesztetett, sőt némely helyen a kamatokra sem történt fizetés, mi által jelenleg a tartozás az eredeti tőke háromszorosára emelkedett; hason eset forog fenn több községben az úgynevezett közlegelő utáni adóknál, melyekre nézve némely községben most már a tartozási összeg az évi adó húszszorosát is elérte, minél fogva az évi kamatok az adónál is többet tesznek. Miután ezen községek most ezen tartozások miatt dologi végrehajtással vannak fenyegetve; miután több községben ily tartozások összege már a községi vagyon, névszerint a közlegelő értékét messze túlhaladja; miután ezen vagyon elárverezése által ezen községek létezhetésének alapja vonatnék el; miután ezen tetemes hátralék, illetve felszaporodás részben nem a községek mulasztásának eredményéül tekinthető, hanem más okok közrehatása által keletkezett, azon kérdést intézem az igen t. pénzügyministerhez: Szándékozik e a tényállás kipuhatolása után, ha szükséges, törvényhozás utján is, oly intézkedéseket tenni, melyek folytán a tartozás, illetve a kamatok leszállítása, sajátlag elengedésével az illető községek a törzsvagyon megtarthatásával helyesbített tartozásukat több évre felosztva részletekben lefizethessék?" Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a pénzügyminister úrral. Ezzel az ülést bezárom. (Az iüés végződik d. u. 2 óra 15 perezhor.)
