Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-240

g \ 4 240. országos ülés május 11-én, szombaton 1889. ház 315,000 frtos és 85,000 frtos kölcsönének törlesztésére 27,750 frt. Elnök: Megszavaztatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa).- 3. A budapesti nemzeti színház állami segélyezésére 91,000 frt. Madarász József jegyző: Győry Elek! Győry Elek: T. képviselőház! A nemzeti színház állami segélyezésére előirányzott tételt elfogadom; és épen azon ok, a miért elfogadom, vezet arra, hogy most néhány szóra igénybe vegyem a t. ház figyelmét és pedig ugyanazon tárgygyal kapcsolatban, a melyről előbb az igen it. belügyminister ur szólott. Akkor, a vita be lévén zárva, nem lehetett nyilatkozatára észre­vételt tenni, de azt hiszem, hogy e két tétel annyira összefügg, hogy nem vétek a házszabá­lyok ellen, ha most az észrevételeket megteszem. (Helyeslés. Halljuk!) Nagy örömmel hallottam az igen t. belügy­minister úrtól, hogy ő is egyenlő fontosságot tulajdonít ezen színházi ügyeknek felügyeleténél az erkölcs és a nemzetiség szempontjainak és egyiket sem rendeli alá a másiknak; de ha ez igy van, én azt tartom, hogy — bár nem vitathatom most azon kérdést, amely az előbb már a szavazás által meg lett oldva, hogy tudniillik a eultus­ministeriumhoz tétessék-e át az ügy vagy nem, de ha a belügyministeriunmál marad is — nem helyeselhető azon felfogás, mely — a mint én ér­tettem a t. minister urat — azokat a bajokat, a melyeket szintén elismer, a melyekre nézve szin­tén azt mondta: sajnos, hogy léteznek,úgyszólván teljes mértékben a közönség nyakába varrja. (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Mert bár tiltakozni látszott az ellen, hogy szavai félre ne értessenek, de mégis azon helyről mondva e szavak, igen könnyen oly értelemmel bírhatnának, hogy abban mi tulajdonképen nem sokat tehetünk, itt a közönség a hibás, itt a kö­zönség segítsen a bajon. Egyetértek vele abban is, hogy nagyon sokban hibás a közönség és azok ellen, a miket erre nézve a t. minister ur mondott, egyáltalában semmi kifogást nem teszek; de nem egyezik meg nézetemmel az, mintha a belügy­minister, bár censura-joga nincsen, ne gyakorol­hatna felügyeletet oly értelemben, hogy igenis közrehasson arra, hogy ezen intézetek erkölcs­telenség terjesztőivé ne váljanak. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez nézetem szerint szintén kö­telessége a kormánynak. Igaz, hogy censura nincs, nem is hiszem, hogy Irányi t. képviselőtársam egyáltalán oensurára gondolt volna, midőn a fel­ügyelet gyakorlását említette. De midőn most ismételten adnak elő épen olyan darabot, a minőt említeni méltóztatott, a midőn tehát már lehet tudni róla, hogy mi a tartalmuk, akkor előáll a felügyelő hatóság kötelessége intézkedni, hogy az ilyen darabok levétessenek a műsorról. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) S itt a jövedelmezőség szempontjának nézetem szerint nem szabad irány­adónak lenni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Egy más intézetünknél is sokszor hangsúlyoz­ták, a mi káros hatással volt, hogy íme ekkor jön a közönség a színházba, ekkor van telt ház, lehet jövedelmet csinálni. S épen mert azt tartom, hogy nem szabad a nemzeti színháznál és az operánál ennek a főszempontnak irányadónak lenni, épen azért egyet értek abban, hogy ezen intézet valami ­kép bérbe ne adassék, mert akkor csak a jövedel­mezőség lesz irányadó. (Helyeslés.) De azon oknál fogva, a mely ellene szól a bérbeadásnak, okvetlenül szükséges, hogy a kor­mány erélyesebben gyakorolja a felügyeletet. De hozzá teszem s azt hiszem, ebben nem csalódom, hogy T azokban, a kik ezen intézet közvetlen vezeté­sére vannak hivatva, kell első sorban meglenni az érzéknek, a mely nem azt tartja szem előtt, mi csinált telt házat Parisban, hanem azt, hogy a köz­erkölcsiségre milyen hatással lesz. (Helyeslés a szélső balon.) Ez az én felfogásom s erre nézve azt, a mit a belügyminister ur mondott, hogy ezen főleg azzal kell majd segíteni, hogy az iskola utján elő­készítsék a fiatalságot arra, hogy az ilyen dolgok í'ontólag ne hathassanak rája, nem tartom kielégí­tőnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor belügyminister: Nem azt mondtam ! Győry Elek : Meglehet, hogy félre értettem a minister urat, de méltóztatott említeni, hogy első sorban az iskolának van itt hivatása. Lesz módunk annak idején erről is szólni; de az iskolánál is ma a főbaj az, hogy tanítanak és nem nevelnek; azt tartják, hogy az ismereteket egyszerűen elő kell adni, de hogy mikép viseli magát az ifjúság, azzal nem törődnek. És ha az iskolában afiatalságtalánmagába vette is a jobb felfogást, a megszokás olyanná teszi ;őt, hogy nem botránkozik meg és igy a meg nem botrán­kozást nem lehet feltétlenül felhozni arra, hogy jó a nevelés. E kérdésnél az lenne irányadó, hogy igenis hibás a közönség-, de tartsa kötelességének a kor­mány is, hogy befolyását abban az irányban érvé­nyesítve, hogy ne a közönségnek rossz, vagy meg­romlott ízlése által vezettesse magát a színház. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor, mint belügyminister: Csak azt akarom constatálni, hogy a t. képviselő űr félre méltóztatott érteni. Nem azt mondottam, ko«:y a kormánynak semmi teendője nincs e tárgyban, ha­nem a kormány nehéz helyzetbe jut intézkedései­vel a közönség Ízlésével szemben. De befejeztem szavaimat azzal, hogy a kormánynak kötelessége e kérdéssel foglalkozni és a mennyiben ez eddig nem történt volna, jövőre e kérdés lehető orvos-

Next

/
Thumbnails
Contents