Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-222
22 2-2-2. országos ülés április 8-án, béífön. SS&9. igazgatóság érdekeit érinti s reánk nézve csak ! annyiban bir fontossággal, hogy a közös vámterület egy nehezen megóvható részének határa jobban gondozható és ellenőrizhető legyen, a magyar kormány ezen szerződéshez hozzájárult s ezen szempontoknál fogva a közgazdasági bizottság azt a t. háznak szintén elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik s következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat cziímét, szakaszait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök :E szerint a törvényjavaslat részleteiben is megszavazva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság 309. számú jelentése, a Fiume és Trieszt szabadkikötők területének az osztrák-magyar általános vámterületbe való beolvasztására nézve az 1887. évi XXIV. t.-ez. 2. §-ában kitűzött határidőnek elhalasztásáról" czírníí 294. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Emich Gusztáv, a közgazdasági bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk!) Mint méltóztatnak emlékezni, az 1878-ik évben kötött vám- és kereskedelmi szövetségnek meghosszabbítása alkalmával alkotott 1887: XXIV. törvényezikk 2. §-ában azon megállapodás foglaltatott, hogy Trieszt és Fiume kikötők, az általános vámterületbe vonassanak be és erre nézve határnapul folyó évi deezember 31-ike tűzetett ki. Ezen megállapodásnál természetesen mind a két kormány azon feltevésbői indult ki, hogy azon intézkedések, melyek a szabad kereskedelmi forgalomra nézve szükségesek, még azon esetben is fentartva leendenek, ha ezen szabad kikötővárosok területei az általánnos vámterületbe bevonatván, azokra nézve a szükséges építkezések és beruházások elkészülnek. Habár Fiume területén az úgynevezett „punto franco" létesítése érdekében a szükséges intézkedések nagyobbára megtétettek és igy részünkről lehetséges volna ezen határidőt betartani; mégis miután a magyar kormány az osztrák kormány indokolt jelentése alapján tudomást nyert arról, hogy Triesztben — bár az építkezések megkezdettek — ezen építkezéseket a folyó év végéig bevégezni teljes lehetetlenség s igy a határidőt betartani nem lehet; ennél fogva az osztrák kor| mány azon kívánalommal állt elő, hogy a magyar I kormány egyezzék bele ezen a törvényben megállapított határidőnek l 1 /* évig való kiterjesztésébe, ugy, hogy ezen két szabad kikötő város területének az általános vámterületbe való bevonása 1891. Julius 1-ére halasztassék. Ezen méltányos indokoknál fogva a kormány ehhez hozzájárult és a közgazdasági bizottság is elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot a t. háznak. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindazáltal megjegyzendő, hogy azon módozatokra nézve, melyek kapcsán ezen beolvasztás tényleg meg fog történni, külön törvényjavaslat fog annak idején a t. ház elé terjesztetni. Egyszersmind a közgazdasági bizottság azon kívánságát is bátorkodik kifejezni, hogy a jelen törvényjavaslat az osztrák megfelelő törvényjavaslattal egyidejűleg terjesztessék legfelsőbb szentesítés alá. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, az /., 2. §-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a számvizsgáló bizottság 298. számú jelentése, az 1888. évi Julius 1-től, ugyanaz évi deezember 31-ig vezetett pénztári számadás megvizsgálása tárgyában. Beőthy Algernon jegyző (olmssa a bizottság jelentését). Elnök: Ha. nincs észrevétel, a jelentés tudomásul vétetik s ennek alapján kijelentem, hogy Lisznyay János pénztárosnak az 1888. évi jttlius 1-étől deezember 3í-éig vezetett pénztári számadásokra vonatkozólag a felmentvény megadatik és a megvizsgált számadások az irattárba helyeztetnek el. Következik az „1885. és 1886. évi közösügyi zárszámadásokra alapított leszámolások szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről" szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslatot), Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is elfogadni ? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak feláílani. (Megtörténik.) A ház többsége a tör-
