Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-238

Qy5 238. országos ülés májns 9-éu, csütörtökön. 1888. minister ur csalódott és akkor egyéb dolgokban is csalódhatik és igy az ő hitele rendül meg első sorban az ország előtt, ha az ő kormányzata alatt ilyen tömeges elbocsátások történnek. (Helyeslés a szélső balon.) Ezeket azért kellett előre bocsátanom, mert ha a t. minister ur, mint helyettes minister, nem tudom meddig szándékozik ezen elbocsátásokat folytatni, (Felkiáltások a bal- és szélső balon: Csak folytassa!) abban a különös helyzetben leszünk, hogy ha netalán az új belügyminister helyét elfoglalja, vájjon nem fog-e megtörténni, hogy ismét átalakulások és visszavételek történnek. A t. helyettes belügyminister ur maga is tudja, hogy az ő helyén ideiglenesen van — de bár ki is lenne most az o helyén — még azt sem tudja és nem tudhatja, hogy látva az ország közvéleményét és hangulatát, hogy a reconstructio végleges-e? Ez nincs befejezve, a kő megindult, de annak rendes helyére kell menni. A parlamenti viszonyok is megkívánják a magukét; itt rendszerváltozásnak kell alapjában létrejönni és ez sokáig nem késhetik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mi attól tartunk, hogy vájjon ezen rendszer-változással HZ új és meglevő főispánok nem fogják-e — a mint az természetes — a nyugdíj terheket szaporítani. Erről egyébiránt a főispáni rovatnál lesz szó és e tekintetben fentartom magamnak, majd akkor hozzászólni és indítványomat megtenni. Most csak a belügyministeri tárczához szólva, ismétlem a magam részéről, hogy ez állapotot igy három évig fentartva, inparlamentarisnak tartom és tűrhetetlennek tartom azt, hogy a legfontosabb tárcza akkor, midőn a corruptio vádja országszerte felhangzik, nincs állandóan betöltve. De nem késem kijelenteni azon meggyőződésemet, hogy e tárczának a ministerelnök ur által már három évvel ezelőtt történt függőben Nagyása nem más czélzaíból eredt, mint abból, hogy e tárcza üres legyen a választások alatt és azután szabad kezet nyerjenek a főispánok azon instructio szerint, melyet ők — nem tudom, a belügyministeriumíól-e, vagy pedig egy másik főnöktől — kapnak a választásokra vonatkozólag. (Ugy van! TJgy van! a szélső baloldalon.) A részletekbe ennek igazolása végett nem bocsátkozom, de az tény, hogy a belügyministerium, a melynek feje nem volt a választások alatt, egy másik testülettel, mely a választásokat vezette, a választás iránt nagyon közeli összeköttetésben állott s vele minden téren közreműködött. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ezeket tartottam szükségesnek elmondani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor, mint belügyminister: T. képviselőház! (Haljuk! Halljuk!) Azt hiszem, mindenki természetesnek fogja találni, (Halljuk! Halljuk!) hogy én a belügyministeri tárczának betöltése kérdésében a kíváncsiságot kielégíthető részletességgel nem nyilatkozhatom. (Egy hang balfelöl: Nem kíváncsiság!) Annyit azonban a kormányhoz intézett kérdésre mindenesetre szükségesnek tartok kijelenteni, hogy a kormány a maga részéről is szükségesnek tartja, hogy ez a fontos tárcza minél előbb végleges birlalóra tegyen szert. E mellett, t. képviselőház, mégis bátorkodom felemlíteni, hogy túloz az, a ki azt állítja, hogy valamely tárczának ideiglenes vezetése parlamenti absurdum (Felkiáltások a szélső balon: Évekig! Három évig!) vagy hogy ily esetben a felelősség hiányzik. A felelősség nem szünetel egy perezre sem. (Helyeslés jobb felől.) Annak a tárczának végleges betöltéséért ép ugy, mint ideiglenes vezetéséért a parlamentaris felelősség létezik és az terheli a kormányt és terheli azt, a ki ideiglenesen azon tárczát vezeti. (Ugy van! jobbfelöl.) De azt is meg fogja a t. ház engedni, hogy valamely tárczának betöltése jelentőségteljes politikai kérdés s hogy azzal számolni első sorban magának a kormányelnöknek feladata, minélfogva a kezdeményezés is öt illeti. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt is állították, t. ház, hogy az ideiglenesség alatt tulajdonképen mélyebbre ható intézkedések nem történhetnek. Nem osztozom egészen ebben a nézetben; mert kétséget nem szenved, hogy legfeljebb a megbízás formájában lévén eltérés, a felelősség ugyanaz és ugy az, hogy az ideiglenes vezetéssel megbízott minister is fontos ügyekben intézkedhessek, kizárva annál kevésbé lehet, mert ezen ügyekben a cabinet mint olyan lép fel felelősségével s igy nem egyes minister tevékenységéről, hanem az összeabinet ténykedéséről van szó. (Élénk helyeslés jöbbfelől.) Azon aggályokat tehát, melyeknek itt kifejezést adni méltóztatott — engedelmet kérek — túlzottaknak tartom különösen oly jellemzés kíséretében, a milyennek Szederkényi t. képviselőtársam kifejezést adott. A mily túlzottaknak tartom az aggályokat a tárcza ideiglenes vezetésére vonatkozólag, ép oly túlzottaknak tartom a főispánokra tett megjegyzéseket is. A főispán és a kormány közti viszony oly politikai benső viszony természetével bír, hogy e kérdésben határozatot hozni a nélkül, hogy azt indokolni tartoznék, a kormánynak képezi feladatát és senki másnak. A kormány felelős a főispán kinevezéseért, a kormány felelős a főispán elbocsátásáért. Báró Kaas Ivor: És tényeiért ?! Baross Gábor, mint belügyminister: Én azt hittem, t. képviselőház, hogy talán nem szorul bővebb magyarázatra, hogy akkor, midőn a kor-