Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-238

588. országos ülés m&jns don szíves lett volna megértetni azt, hogy mit érdemel ez a nemzet e tekintetben, akkor ez a körülmény nem állana fenn, nem volna alkotmányunk üres forma s nem csak iskola arra nézve, hogy bebizonyítsuk, miszerint a magyar jobb szolgája a németnek, mint az absolut korszak alatt a cseh volt; s nem hozták volna Bécsből a védtörvényjavaslatot, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mi hát az, t. ház, a mi a ministerium működéséről jelenséget ad ? Talán azoknak a nemesleveleknek, czímeknek és kitüntetéseknek osztogatása, a melyekkel uem egyszer érdemetlen kortes-szolgálatokat látunk decorálva? (ügy van! a szélső baloldalon.) Nem akarok azon esetekre hivatkozni, melyek már évek előtt niegpendittettek ezzel kapcsolatban e házban, hogy tudniillik voltak egyesek, midőn a nemeslevelet csak a börtönben lehetett az illető nemesnek kézbesíteni, magam is tudnék esetet, midőn a nyert érdemkereszttel akkor decorálták az illetőt, mikor már büntetésének kiszenvedésére megérett, a tisztességes elemek pedig, melyek a kormánynyal egy politikát nem vallottak, üldöztetnek. Nem akarok e térre lépni, csak azt akarom megjegyezni; hogy ma, midőn Magyarország kormánya törvény szerint népképviseleten nyugszik, midőn ma szeretünk democraták lenni,különösen a 19-ik századvégén, midőn a munka ad értéket az egyénnek, akkor ez szerintem — de mások előtt is — elavult inlézménynek tekinthető, (ügyvan! szélső halfelöl.) Más volt régen, választott királyaink alatt, midőn a hősies tettekre ösztönöztek s a valódi érdemek jutalmazására fordíttattak, de most korunknak csak paródiája, (ügy van! szélső balfelöl.) Az ő Felsége személyi körüli ministerium feladata a törvény által — tudtommal legalább — ez ideig szabályozva nem, de a gyakorlat által — tagadni nem lehet — korlátolva van. Hiszen az érsekeknek, püspököknek, apátoknak kínevezése a cultusministerium ellenjegyzésével történik; a czímeknek, nemesi leveleknek és érdé meknek osztogatását megelőző tárgyalások a belügyministerium által vezettetnek. Tudjuk jól, hogy ministereink a cabinetirodával, külügyi ministeriummal és az osztrák ministerekkel közvetlenül érintkeznek, talán az ügymenet gyorsítása szempontjából. Lehet, hogy ez czélirányos, én nem kifogásolom, de akkor, t. ház, az ő Felsége személye körüli ministeriumot ezen eladósodott állapotunkban 54,020 frtnyi költséggel fentartani, azt gondolom, teljesen indokolatlan. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ha végig tekintünk a költségvetés e tételén, ezen 54,020 forinton kívül még más kiadások is jelentkeznek, a melyek az évi kiadást ez idő szerint körülbelül 70,000 frtra teszik. Már most, t, ház, hogy az általam említett teendők ellátására egy minister, egy államtitkári helyettes, egy osztálytanácsos, egy elnöki titkár, 9-én, csütörtökön. 1889. 261 egy titkár, egy fogalmazó, egy segédhivatali főigazgató, egy segédhivatali igazgató, négy irodatiszt, egy ajtónálló, 3 irodaszolga, egy futár, 2 házi szolga és egy kapus alkalmaztassanak, ez, megvallom, az én egyéni felfogásommal ellenkezik, azért kérném s azt ajánlanám a t. háznak, hogy ezen ministerium költségvetését talán valódi hivatásának megfeleb'deg reducáltatni méltóztassék. Ha jól emlékezem, már az 1885/7-iki országgyűlés alkalmával hozatott szóba az, hogy az államtitkári helyettesi állás,mely a ház egyik határozatával beszüntettetett, csakhogy e határozat megvalósulást nem nyert, igen könnyű volna tehát most az alkalmat erre nézve is felhasználni s különösen a mellékhivatalnokoknak számát leszállítani Majd meglátjuk különben, mit foga minister ur mondani, de ha azt látjuk, hogy az ő Felsége személye körüli minister hosszú időkön keresztül más tárczákat is képes volt vezetni, akkor nem valami nagy elfoglaltsága, lehet, miután csak legutóbb is hosszú ideig a belügyministeri tárezát is vezette. Én tehát és e párt a költségvetésnek e tételét azon mérvben, a mint az előirányozva van, meg nem szavazhatjuk. De mikor én ezt kijelentem, szerény kérésem is van a minister úrhoz és ez az, hogy ha már a czímeknek és a rendeknek adományozása törvényes intézkedésre fektethető még ina is, miután ezek közt olyanok is fordulnak elő, melyeknek alapját én sem a heraldicában, sem a magyar közjogban felfedezni nem tudom, értem a lovagi és a cs. kir. udvari szállítói czimeket, legyen szives a minister ur válaszában azt is jelezni, hogy mi jogalapokon nyugszanak e ezíniek és miután tudom, hogy ezen czíinek, illetve nemeslevelek adományozása után bizonyos díjak is járnak, melyekről minekünk semmi tudomásunk nincs s a melyekről a zárszámadásokban soha említés nem történik, szedetnek-e e czínien bizonyos összegek és ha szedetnek, mily összegre rúgnak azok, hová fordíttatnak? (Egy hang lalfelől: Választási csélokra.) Ujabban kijelentem, hogy a költségvetés e tételét részemről nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász József jegyző: Győry Elek! Győry Elek: Azt hittem, hogy talál) a minister ur kivan nyilatkozni, mert oly kérdések intéztettek hozzá, a melyekre a válasz megadása kívánatos. Ha azonban a minister ur nyilatkozni nem kívánna, előadom a magam nézeteit. (Halljuk! Halljuk!) Az iménti felszólalás végén, oly kérdés vettetett fel, a mely önmagában lényeges és a mely ugy szól, hogy minő alapon nyugszik Magyarországon a rendek osztogatása? Tudjuk, hogy a korábbi időkben alapíttattak egyes rendek,, sőt hogy a legutóbbi időben is létesíttetett egy közös rend, melynek már fogalma is ellenkezik az alkotmánynyal, mert ha én nem akarok is teljesen azon