Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-237

237. országos ülés május 8-án, Szerdán. 1889 245 azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el. Kérem azon képviselő urakat, a kik a niinisterelnök ur által javaslatba hozott szövegben fogadiák el a határozati javaslatot, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta azt. Következik: Josipovich Géza jegyző: Aministerelnökség dologi kiadásai 31,000 frt. Madarász József jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj, mozgás jobbfelöl Felkiáltás: Holnap, holnap!) Elnök: T. ház! A képviselő ur maga nem kivánia holnapra elhalasztani beszédét s igy bizonyosan nem akar hosszabban szólani. Méltóztassék tehát meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor: Örvendek rajta, hogy a túlsó párt már a holnapot is magáénak ismeri, de én a mai napot is ki akarom használni s nem akarom neki átengedni sem a holnapot, sem aholnaputáut. (Helyeslés balfelől) T. ház! A ministerelnök ur iménti felszólalására kénytelen vagyok néhány megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) A ministerelnök ur nem kér az ellenzéktől egyebet, csak igazságot. Igazsággal szolgálhatunk s az igazság az, hogy a ministerelnök ur önmagát itéli el akkor, midőn az ország közvéleményét hívja fel arra, hogy közte és Polónyi képviselőtársam között párhuzamot vonjon. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Magyarország ministerelnökétől azt várom, hogy Európa államféifiaival mérkőzzék s az én nemzeti büszkeségem azt kívánja, hogy a ki Magyarország ministerelnöki székében 14—15 évet átélt, az a férfiú ne egy egyszerű képviselővel akarja a maga tekintélyét, a maga népszerűségét, befolyását és értékét összemérni, hanem az én nemzeti büszkeségem azt követeli, hogy az a férfiú, akár joggal, akár jog nélkül, akár tévedésből vagy félreértésből, akár visszaélésből történt is az, hogy oly hosszú ideig ül a ministerelnöki székben, az Európának első rangú férfiaival kívánjon mérkőzni, mert az az eltörpülésnek, a kicsiségnek, a kicsinykédéinek mértéke, midőn ily mérkőzésre hív fel bennünket. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Nagy önbeismerés fekszik abban, mert a ki pályájának folyamán nem kereste a nagy államférfiakhoz való hasonlatosságot, pályájának alkonyán nem érdemli meg, hogy velük mérkőzhessek. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Egy nagy államférfiútól azt várjuk, hogy nagy eszmék vezessék, nagy gondolatok irányozzák a tevékenységét, nagy czélok felé vezesse a nemzetet, melynek kormánya reá van bízva — és hogy ezen czélok általa meg is határozhassanak. Kell, hogy azon czébek mindenki előtt tisztán, mint egy ragyogó nap álljanak, kell hogy irányadóul használják azok, kik útjaikon bizonytalanok. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Mit tapasztaltunk mi 14—15 évi kormányzása alatt? A ministerelnök urat magas eszmék sohasem vezérelték, mindig csak a megalkuvás politikáját követte; mely megalkuvási politikája kicsinyes eszközökkel, ritkán nyíltan, többnyire a sötétben, legkedvesebben alkonyban szerepelt. Mi lett ennek következése? Az, hogy a nemzetnek egész ereje, munkássága nem látta maga előtt a nagy czélt, melyet mindenkinek magáénak kell ismernie, akár a kormánypárton, akár ezen oldalon Ül. Csak azon czél elérésére vezető eszközök megválasztásában szabad, hogy a nemzet kebelében különbségek legyenek. (Helyeslés a szélső balon.) A czélt soha ki nem tűzte; hanem csak az alárendelt embernek a szerepét viselte; mint a múlt század politikai emberei, államférfiai hazánknak a kik Bécsből készen kapták a politikát (Zajos helyelés a szélső baloldalon. Ellenmondások, zaj a jobboldalon.) Nem vezető szellemek, hanem egyszerű eszközök; nem államférfiak, kiknek Nagyományai a nemzetet évtizedeken és századokon keresztül lelkesítik, s tettre gyújtják, hanem egyszerűen a mindennapot leörlő férgek, a kik a vezetésük alatt álló nemzet testébe is beásták magukat. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon. Nyugtalanság, zaj a jobboldalon.) Hiszen t. ház, nem phrasis az, a mit mondok. (Zajos derültség a jobboldalon.) Ha egy nemzetnek tevékenységében iránya nincs, tevékenysége szétforgácsolódik. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az eredménytelenségnek a ministerelnök ur a legfőbb oka. ha nincs a tevékenységnek összetartó kapcsa, nincs iránya, mely kicsit, nagyot egyformán vezet, egyformán lelkesít. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen mi a politikánk iránya ? A ministerelnöknek kellene, hogy a külfölddel szemben Magyarországot képviselje ; külföldi politikában Magyarországnak befolyása, Magyarországnak ténykedése csak egy minimumra van lesülyesztve. És Kálnoky nem valótlanságot mondott midőn akként nyilatkozott a franczia nagykövet előtt, hogy a magyar ministerelnöknek ezen ügyek í intézéséhez nincs hozzászólása, mert mikor a ministerelnök ur megengedi, hogy a külügyi politika nem a törvények értelmében, nem az ő előleges beleegyezése mellett vezettetik, a ministerelnök ur nemcsak magát nullificálja, hanem nullificálja az egész nemzetet. Hogy a ministerelnök milyen szerepet visz a külügyi politikában, ime ott van a fram-zia világkiállításra tett nyilatkozata : a franczia világkiállítás megvan, de mi ott nem vagyunk jelen. A franczia világkiállítás nem látja ennek kárát, de ok nélkül, szükség /