Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-221
221. országos ülés április 6-án, szombaton. 1889. 11 rontotta. Ezeket kívántam csak megjegyezni, különben a szakaszt nem fogadom el. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Wekerle Sándor államtitkár: T. ház! Nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni s nem óhajtom újra felhozni az elmondott argumentumokat, de mégis kénytelen vagyok a t. képviselő urnak most tartott beszédére néhány észrevételt tenni. Előre is kijelentem, hogy a kifejezésekben nem fogom őt követni, (Hely"slés a jobbfelöl) mert én sem a kibúvásról szólni, sem az itt elmondottak komolyságát vita tárgyává tenni nem fogom. (Helyeslés jobbfelol. Felkiáltások balfelöl: Czáfolja meg!) Azt méltóztatott mondani, hogy a mint levonás történt 1885-ben, miért nem vonatik az le most. Erre voltam bátor már reflectálni. Az egyszerű indok az, hogy a fogyasztási adó-visszatérítésekből Magyarországot illető több bevétel nem közös bevétel, nincs is közvetlen összeköttetésben a közös bevétellel, hanem ép ugy jön számba, minha az egyenes adókból, a szeszadóból, szóval speciális magyar bevételekből éretnék el jövedelmi többlet. Valamint tehát ezen többi tiszta magyar bevételeket nem veszszük itt számba, ezt sem vonjuk le. (Helyeslés a jóbbolalon.) Azt is elismerem, hogy a t. képviselő ur felszólalásában van egy bizonyos helyes irány, tudniillik, hogy a pénztárkészletek mennyiben használhatók fel, mennyiben szaporodtak, vagy apadtak, ezt bírálat tárgyává kell tenni és mielőtt adósságot csinál a kormány, a pénzügyi állapotot számba kell venni. Igaza van, de a pénzügyi állapot számba vétele nem történhetik mellesleg ily kérdésnél, hanem az majdabudget tárgyalásánál lesz helyén. Én ott igen szívesen veszem az igen t. képviselő úrtól, ha ki fogja mutatni, hogy adósság-csinálásra szükség nincs, mert a pénztári készletekkel is lehet a kiadásokat fedezni és azt hiszem, hogy a pénzügyi politika helyessége mellett nagyobb bizonyítékot nem szolgáltathatna, mintha aztmondhatná,hogy az általunk előirányzott bevételeknél annyival több folyt be, hogy még annak a deficitnek fedezésére sincs szükség, a melyet mi előirányoztunk. Az igazság érdekében megjegyzem még azt, hogy fel méltóztatott hozni egy 16 milliós summát és még egy más összeget is; de a legnagyobb öszszeget, a 32 millió pénztári készletet hallgatással mellőzni méltóztatott. Ezt azért ismétlem, mert ha igazságosan bírálja meg valaki, hogy mennyi adósság jött létre, annak az ilyen nagy tételt, mely az egész adósságnak több mint felét képezi és a mely nem kiadások fedezésére, hanem úgyszólván egy üzleti tőkére kívántatott, ha igazságos és méltányos akar lenni, mellőznie nem szabad s ez esetben ilyen ellenvetésekkel előállani nem fog. (Élénk helyeslés jobbfelol.) Végül, még csak egy észrevételt kívánok tenni arra, a mit a képviselő ur felhozott, hogy a budgetjog szempontjából igyekeztem indokolni azt, hogy miért állott elő a kormány épen ezen 3 millió 100,000 forintos kiadással és mért nem a többi túlkiadással. Előállott, mint említettem, azért, mert ez a kiadás közvetlen összefüggésben áll az itt szóban forgó tárgygyal, tudniillik a közösügyi költségekkel. A többi kiadások pedig, melyek nem a közösügyi szükségletekre fordíttattak, ezzel közvetlen Összefüggésben nincsenek. (Helyeslés jobbfelol.) De előállott e mellett egy más indokból is és azt hiszem, ha ezt mérlegelni méltóztatik, akkor épen a t. ház túloldalán ülő képviselő urak nem fogják úgy helyeselni Horánszky Nándor t. képviselő ur felszólalását. (Halljuk! Halljuk!) A másik indok, a miért a kormány ezzel előállott, az, mert lényeges különbség van azon túlkiadások között, melyek közösügyekre fordíttatnak és oly túlkiadások között, melyek nem közös ügyekre fordíttatnak. Azon egyszerű okból, mert az egyiknél oly tételek forognak szóban, melyeket a magyar törvényhozás állapított meg, a másiknál pedig olyanok, melyeket nem a törvényhozás, hanem a delegatio szavazott meg. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Én azt hiszem, hogy ez nem csak egyszerű budgetjogi, hanem egyúttal alkotmányjogi kérdés is, mert nem csak a budgetjogot, hanem az alkotmányjogot is respectálja a kormány, hogyha azon összegeknél, melyeket a delegatiók szavaztak meg, azon összegekhez képest, melyeket a magyar törvényhozás Nagyott jóvá, több kiadás áll elő, akkor a törvényhozástól kéri a javaslatban foglalt felhatalmazást. Ez, ismétlem, nem csak budgetjogi, hanem egyúttal alkotmányjogi kérdés is s ennek tekintetbe vételével az 1. §-t elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1-ső szakaszt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem,!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik: Felkiáltások a szélső baloldalon: Hoch! Felkiáltások jobbfelöl: Ez már elkopott, tessék valami újat kialálni! Derültség!) A ház többsége a szakaszt elfogadta. Következik a 2 ik szakasz. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 2-ik és 3-ik szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak) Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend utolsó tárgya, a 12-ik sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Josipovich Géza jegyző (olvassa) .A kismartoni és a fogarasi állami polgári iskola, a nagy-rőczei polgári iskola, a beregszászi állami polgári iskola, a deési polgári iskolák, a ffy-hunyadi állami polgári és felső népiskolák, 2*
