Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-234

£34. országos ülés május 4-én, szombaton. 1889. |(]5 Ezt előreboesátva, a dolog természeténél fogva a 4. pontra nézve, arra, hogy mennyi díja­zásban részesülnek a felügyelő-bizottság tagjai, kell, hogy feleljek s ezzel megfeleltem arra is, hogy melyik pénztárból veszik fel a díjat, vagy a praesenc-márkákat, minthogy e bizottság tagjai sem díjazásban, sem praesenc-márkákban sohasem részesültek s ma sem részesülnek. (Élénk derült­ség. Felkiáltások: Jól volt informálva Csatár !) Ha különben a t. ház kívánja, szolgálhatok azok neveivel is, a kik a bizottságban benne vannak, de azok talán ugy is ismeretesek, mert hiszen minden ily egyes alakulás annak idején hirlapilag teljesen nyilvánosságra hozatik. És igy csak azt kell még, minden félreértés kikerülése végett, megjegyeznem, hogy — ismétlem — a felügyelő bizottság tagjai sem fizetésben, sem praesenc­márkákban nem részesültek soha; igenis be van­nak osztva az országház építéséhez műszaki, mérnöki hivatalnokok, a kiknek helyeit az illető ministeriumban másokkal kellett pótolni s kiknek fizetése az országház építési számlájára megy át, de ezek is nem 83 ezer forintot kapnak, mert ezek egyszerű hivatalnokok régibb időktől, hanem kap­nak 15,049 forintot évenkint. Hátra van még Országh Sándor képviselő ur ügye. Őt a kormány nevezte ki a bizottság tagjává és mint ilyen semmiféle díjazásban, praesenc­roárkában ő sem részesül. A bizottság saját kebelében megbízván őt a jegyzői és jogtanácsosi teendőkkel, ezért megállapította neki azt az 1,200 forint tiszteletdíjat. Ez sem hivatal, hanem a bizott­ság által ideiglenesen adott és bármikor revocál­ható tiszteletdíj s épen azért, bár ezt évek óta mindenki tudta, senki eddig mégösszeférhetlenségi esetet ebben nem látott. De egyébiránt, ha valaki ezt látná is benne, hiszen ez nem interpellatio és arra adott válasz keretében, hanem a házszabályok által meghatározott módon hozható tisztába. (He­lyeslés jobbfelóí.) Ezek azok, a miket előadni óhajtottam s kérem válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyes­lés a jobboldalon.) Csatár Zsigmond: Mélyen t. ház! Min­denekelőtt a ház becses bocsánatáért esedezem, hogy ez interpellatiót megtettem. De tettem azért, mert érzem, hogy én is a haza egyik igen szerény polgára vagyok (Derültség) és akkor, mikor ily óriási vád szóratik és szájról-szájra jár az ország­ban és arról tudomást szerzek: azt hiszem, csak hasznos szolgálatot teszek a mélyen t. kormány­nak, ha segítek ily kérdést a maga természetes semmiségére visszavezetni. Ennek pedig más módja nincs, mint az interpellatio. Örülök a vála­szon, nem is kételkedem abban — mert a minister­elnök úrról fel sem teszem, hogy valótlant akarna mondani — hogy a felügyelő bizottsági tagoknak fizetésük nincs. Ez helyes s az ő hazafiságuktól mást nem is vártam. Hanem hogy Országh Sán­dornak, (Élénk derültség) a képviselőnek díjazása össze nem egyeztethető a képviselőséggel, mellet­tem harczol az összeférhetlenségi törvény. (Ellen­mondás joblfelöl. Zaj.) Egyébiránt én rendesen azt szoktam nézni, hogy valakinek mennyi vagyona van, mennyit költ és mennyi a fizetése. Ha például nekem 1868-ban nem lett volna több, mint egy osztály­tanácsosi tisztségem és az azzal járó fizetésem, későbben azonban megválaszt a harmadik, az ó-budai kerület képviselőnek — hiszen tudjuk, hogy nem megy fel a képviselő napidíja évenkint többre, mint 2,100 frtra, mert ha ezt megtoldják, akkor már kegyelmi hónap van (Derültség) s akkor is csak 2,250 frt az összeg, annak pedig, a ki a kényelemre kissé tekint s szeret e tekintetben áldozatot hozni, a fővárosban nagyon könnyen el­fogy ez a pénze — és ha nekem ma 1889-ben egy milliónál több vagyonom volna, már engedelmet kérek, de megkérdeznék bizony, hol vette az az ember azt a vagyont? (Derültség balfelöl. Zaj jobb­felöl. Felkiáltások: Rendre! Kendre! Es nem ide való !) Hogy pedig Országh Sándor nem a képvise­lőség utján szedett össze a mai napig több, mint egy millió forintnyi vagyont, az oly bizonyos, mint az, hogy 2-szer kettő négy. (Nagy zaj és ellenmondások jobbf'elől. Felkiáltások: Rendre! Rendre! Ezt nem lehet tűrni!) Van nekem itt egy levelem, de nem is olva­som én ezt fel. Ennek az uri embernek képviselő­sége mellett legalább is 22 sineeura hivatala van. (Nagy zaj jobbfelöl. Felkiáltások: Es hitvány­ság ! Ezt nem tűrjük! Ki vele ! Rendre! Rendr e!) Tudom én, hogy ez sokaknak nem tetszik, de hát nem szabad ám a képviselőnek olyan nagy s tudom is én, miféleképen szerzett vagyonhoz jutni és szemlátomást.. .(Nagy zaj aj obbo 7 dalon. Fel­kiáltások: Rendre! Rendre!) Elnök: (Csenget.) Ez oly gyanúsítás, melyért kénytelen vagyok a képviselő urat rendreutasítani. (Élénk helyeslés jobbf elől. Felkiáltások: Meg kell vonni tőle a szót!) Hova fog ez vezetni, t. ház, ha egy képviselő, azért, mert képviselő, jogosítva tartaná magát minden egyes ember vagyoni kö­rülményeit puhatolni. (Folytonos zaj.) Ez lehetet­lenség és éii kérem a képviselő urat, hogy ne méltóztassék valakit minden alap nélkül vádolni csak azért, mert talán vagyonosabb; hiszen a képviselő ur nem is tudhatja, hogy mi módon, talán örökség utján jutott hozzá. (Zajos helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások: Ki vele!) Csatár Zsigmond: Joga van, kérem a t. elnök . . . (Nagy zaj.)

Next

/
Thumbnails
Contents