Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-233

233, országos ülés május 3 áu, pénteken. 188!). " Jg5 zsébetvárosban a kir. törvényszék és Dicsö-Szt.Mártonban a megye székhelye; ott van SepsiSzt.-Györgyön a megye székhelye és Kézdivásárbelyen a törvényszék. Ez a szervezés. De miért? Azért, mert megcsípték kortességgel az embereket és fenyegették, hogy elviszik a törvényszéket innen és viszik oda, fenyegették azzal, hogy elvisszük innen a megye székhelyét és visszük oda. (Igás! Ugy van! a bal-és szélső baloldalon.) Fenyegették egymással, hogy válasszanak kormánypárti képviselőt. Ez a magyar politika. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: A Tisza-politika!) Azt mondják, hogy szervezik a közigazgatást. De szervezik miképen ? A t. ministerelnök ur kedves fiacskája Vízakna város képviselője. Felhívom bizonyságul, tegyen bizonyságot mellettem, szólok-e igazat vagy nem. Nagy-Szebentől egy negyedórányi távolságra van kerülete, a hol megválfisztatott, választókerületének érdekét hogyan tartja szem előtt. Vízakna városának szegény választó-polgára, ha törvénykezési dolga van, kénytelen elmenni Gyulafehérvárra, kénytelen egész éjjel utazni vasúton és kétszer átszállni; ha közigazgatási dolga van, kénytelen elmenni Nagyenyedre. Ott van például Szászsebes, egy rövid órányira Gyulafehérvártól. Ha annak a szászsebesi polgárnak dolga van, az nem mehet Gyulafehérvárra, hanem kénytelen elmenni Nagyszebenbe kocsival, vagy pedig Gyulafehérvárott fel kell hogy üljön a vasútra, hogy Szebenbe mehessen. Ezek az úgynevezett közigazgatási geniális ideák, melyek Erdélyben érvényesíttettek. Ilyen szervezés mellett, ilyen intentiók mellet pedig szükséges Erdélyben a magyar nemzetiséget, a magyar fentartó elemet megmenteni. Mivel mentik azt meg '? Azzal, hogy a külön felosztásokhoz hozzájárul még a külön választási census is. Eddigelé sok ember érezte ezt; én magánt is ott lakom, választóim különböző nemzetiséghez tartoznak, ismerem meglehetősen valamennyi választókerületet és kérdem, hogy vájjon az által, ha ott is az a census hozatikbe, melynek szent István koronája alatt mindenütt egyformának kell lennie és ha 20—30 százalékkal több választó lesz egy községben, vájjon azok a kerületek kevésbé mamelukokat fognak felküldeni vagy nem ? Ez itt a kérdés, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezért tehát, ha netalán megtörténhetnék az a non putarem eset, hogy egy mamelukkal kevesebb jön be a képviselőházba, meglehetne hozni a magyar nemzeti politikának, az önállóságnak, a szabadelvüségnek és a becsületességnek azt az áldozatot, hogy hozzunk mindenkit egy kalap alá. (Élénk derültség és helyeslés a bal- és szélső baloldalon). Perlaky Elek: Magyarázza meg, mit ért az alatt, hogy mameluk! Polónyi Géza: A kik a 25. §-t megszavazták ! Hegedüs Sándor: Tessék csak rám nézni. Gr. Károlyi Gábor: Ne dicsekedjék vele, ezért inkább szégyelheti magát! (Zaja jobboldalon. Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hollaky Imre: A magyaroknak nem adják meg azt, a mit követelnek: az egyenlő censust, de megadják bizonyos cikkeknek azt, a mit nekik nem volna szabad követelniök és a mit nem volna szabad megadni. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) En a ministerelnök urnak nem ellenzéki korából való beszédeibe kapaszkodom, én azokat soha komolyan nem veszem (Derültség balfelől) és nem is vettem, Isten engem úgy segéljen, soha! (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Hivatkozom egyenesen arra, a mit 1888. november 23-án itt e képviselőházban mondott. Történt ez pedig akkor, midőn a ministerelnök ur olcsó diadalait aratta: megmentette ismét a magyar hazát, megmentette a magyar alkotmányt a nemzetiségek ellen, tudniillik Steinacker képviselőtársunkkal polemisált s midőn a dicső férfiú — értem alatta a ministerelnök urat — (Derültség balfelől) a hazát megmentette, ekként nyilatkozott (olvassa): „De védelmembe veszem más szempontból is, nem áll, bocsásson meg az elnök ur, hogy ne regáléról szólt volna; ő a regáléról szólt; mert meg akarta köszönni ugy a magyar kormány, mint a magyar képviselőháznak azon jóságát, hogy nem vettük figyelembe, hogy a szászföldön regale — pedig itt regale megváltásáról van szó — sohasem volt és hogy igazság szerint, ha nem akart volna az ország minden részének egyenlő mértékkel mérni, behozhatta volna ott a jövedéket minden kártalanítás nélkül. (Élénk zajos helyeslés.) Ezt akarta a képviselő ur megköszönni". (Tetszés.) Én már akkor akartam felszólalni (Derültség jobbfelöl) s miután akkor nem tettem, teszem ezt most. (Halljuk! balfelöl. Nevetés jobbfelöl.) Méltóztassanak meghallgatni, akkor azután critisálhatnak. Fel akartam szólalni és megütközésemet fejezni ki azon, hogy hogyan helyeselheti lelkesülten a képviselőház azt, a mikor elismeri, hogy a kormányelnök olyas valamit ad, a mit adni joga nem volt, elismerni azt, hogy az ország jövedelmét Csáky szalmájának tekintse. (Ellenmondás jobbfelöl. Helyedés balfelöl,) Valakinek regalejogot adni, ahhoz ministernek nincs joga s ily eljárást véleményem szerint a törvényhozás soha nem helyeselhet s indokoltnak nem ismerhet el Megengedem, nem beszélek a naszódvidéki erdőkről, sem a melyek tegnap felhozattak, részemről többet akartam erről szólani, (Halljuk! Halljuk! balfelöl) de nem szólok, hanem beszélek