Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-232

232. országos ülés május 2-án, csütörtökön. 1889. 121 kiadásokat hol igen nagyoknak tünteti fel, hol pedig ugy igyekezett feltüntetni, mintha egyálta­lában nem lettek volna befolyással minálunk az államháztartás rendezésének késleltetésére. Én, t. képviselőház, ugy tudom, hogy sem a kormány körében, sem ezen az oldalon soha nem volt senki, a ki, mint a képviselő ur állította, a hadügyi költségek nyakába akarta volna akasztani azt, hogy financiáinkat rendezni nem bírjuk. Sőt épen ellenkezőleg, mi készséggel megajánlottuk és a mennyiben szükséges lesz, megfogjuk ajánlani jövőben is a hadügyi kiadásokat. De, t. ház, egyet, az igaz, mondottam és ez az, hogy ha oly rendkívüli hadügyi kiadások merül­nének fel, a milyenek a múlt évek folyamán fel­merültek, akkor a legrigorosusabb pénzügyi kritika szempontjából sem lehet azt kívánni, hogy azok az állam rendes és folyó bevételeiből fedez­tessenek. És itt is épen a t. képviselő ur volt mindig az, a ki hasonló követelésekkel állt elő, illetőleg csak mellesleg hányta szemünkre, hogy a deficit ennyivel nagyobb volt és nem mi voltunk azok, a kik azt indokul akartuk felhasználni arra, hogy ily okok miatt nem tudtuk a pénzügyi viszo­nyokat rendezni. De visszatérek azon themához, melyre nézve megígértem, hogy nyilatkozom. Azon reményem­nek adok kifejezést, hogy tekintettel arra, hogy az 1888. évi kezelés azt mutatja, hogy az eddigi elő­irányzatok alapján e kiadások azon czéíokra, a melyekre elő voltak irányozva, elegendők voltak, a bevételek pedig sokkal nagyobb mértékben foly­tak be, mint a hogy előirányozva lettek; tekintet­tel arra, hogy nem fogadhatom el Mudrony t. kép­viselőtársam azon állítását, mintha nálunk a köz­jövedelmek intensive nem fokozódnának, sőt me­rem állítani, hogy sok jövedelmi ágnál az intensiv fokozódás kétségbevonhatatlan jelei mutatkoznak, az intensivebb kihasználásnak pedig minden pénz­ügyi programm egyik legkiadóbb részének kell lennie; tekintettel arra, hogy a közelebbi évek folyamán és pedig legközelebb az 1890-ik évre igen tetemes Összegekre rugó oly kiadások esnek el, melyekről ma még gondoskodni kell, végül pedig, tekintettel arra, hogy azon esetben, ha a pénzpiaez viszonyai kedvezők maradnak, akkor még conversiók utján is lehet az állam terhein könnyíteni: mindezekre való tekintettel abban a reményben vagyok, hogy igenis a megjelölt eszkö­zök teljesen kielégítők lesznek a kitűzött czél elérésére. Megengedem, hogy nem nyújtanak módot arra, hogy bőkézzel elégítsük ki új szükségletein­ket; de hogyha a takarékosság követelményeit itt is szem előtt tartjuk, az én hitem és reményem szerint elegendő segédeszközt fognak nyújtani arra nézve is, hogy új szükségleteinket is kielé­gítsük és hogy itt se legyünk a koplalásnak azon KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XT. KÖTET. terére szorítva, a melyet tegnap egy képviselő ur felhozni méltóztatott. Egyről azonban biztosítha­tom a t. képviselő urakat és ez az, hogy inkább magunkra fogjuk venni azt a vádat, hogy az államháztartás ügyeit a kellő időben rendezni nem tudtuk, semhogy eltérjünk azon legnagyobb rigorositással követett iránytól, hogy valódi szük­ségleteinknek megfelelőleg irányozzuk elő a ki­adásokat, a bevételeket pedig oly mértékben ve­gyük fel, a mint azoknak befolyását a gyakorlati tapasztalatok és adatok alapján és a józan combi­natiók szerint bizton remélni lehet. (Élénk he­lyeslés.) Ma, midőn azon álláspontot foglaljuk el, hogy a kibontakozásnak megfelelő eszközök kellő elő­teremtése mellett képesek leszünk a ezél elérésére, mindenesetre időelőtti volna itt annak fejtegetésé­vel foglalkozni, hogy mit fog a kormány tenni akkor, ha az eszközök nem lesznek kielégítők. Legyen azonban meggyőződve a t. ház, hogy min­denesetre kötelességünk lesz megjelölni azon esz­közöket, melyek azon esetben, hogyha a most megjelölt eszközök elégségesek nem volnának, a czél elérésére szükségesek lesznek. Ezek előre­bocsátása mellett kérem, méltóztassék a költség­vetést elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház! Méltóztassanak még két előterjesztést meghallgatni. Ugyanis a minister­elnök kíván egy jelentést benyújtani, továbbá a jegyzői kar fogja beadni jelentéséta mai szavazás eredményéről. Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház ! Van szerencsém a törvény értelmében benyújtani jelentésemet az állandó országházépí­tésének előhaladásáról az 1888-ik évben, kérve a t. házat, méltóztassék annak kinyomatását és szét­osztását elrendelni. Egyúttal bátor vagyok a házszabályok értel­mében jelenteni, hogy Csatár képviselő urnak hozzám intézett kétrendbeli interpellatiójára, ugy a mint a ház ideje meg fogja engedni, holnap, vagy holnapután szándékozom felelni. Elnök : A ministerelnök ur jelentése az állandó országház építésének előhaladásáról az 1888-ik évben ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni a az osztályok mellőzésével annak idején napirendre fog tűzetni. Méltóztassék most meghallgatni a jegyzői kar jelentését a bizottságokba történt választások eredményére vonatkozólag. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): A köz­igazgatási bizottság egy tagjára beadatott Össze­sen 100 szavazat, ebből üres volt 10, legtöbb sza­vazatot nyert Janicsáry Sándor: 90-et. A közgazdasági bizottság egy tagjára be­adatott összesen 100 szavazat, ebből üres volt 10, legtöbb szavazatot nyert György Endre: 90-et. A pénzügyi bizottság egy tagjára beadatott 16

Next

/
Thumbnails
Contents