Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-205
205. országos ülés máresins 18-án, hétfőn. 1889. 75 van Magyarországon, a ki a ministerelnöki széket, ba a parlamentarismussal járó feltételek megvannak, be fogja és be tudja tölteni. De bocsásson meg nekem a t. képviselő ur, ha azt is hozzáteszem, hogy bármennyit gondolkoztam légyen is azon a segítségen, a mely minden igazi parlamentáris országiján megvan a lelépő ministerelnök számára, hogy a közvélemény már mintegy kijelölte azon férfiút, a ki a parlamenti többség és az ország bizalmát birja: ez nekem legalább a mai napig hiányzik. (Igaz! ügy van! jobbfelöl. Hosszantartó felkiáltások a szélső baloldalon: Éljen Apponyi!) A t. képviselő ur igen elmésen igyekezett felhasználni ellenem azon minapi tréfás idézetemet, hogy: Es kommt selten was Besseres nach." (Egy hang a szélső baloldalon: Szokott talán nem komolyan is beszélni? Zaj jobbfelől. Nagy derültség a szélső baloldalon: Mily szerénység!) Ertem, ha a t. képviselő urak bármelyike providentiális férfiúnak tartja Tisza Kálmánt; értem, ha valaki azt mondja, hogy más ministerelnököt nem követek, mint Tisza Kálmánt : de hogy maga a ministerelnök ur mondja, hogy Magyarországon annyi okos ember között csak egyedül ő van, ki kormányozni képes, ez oly vak elbizakodottság, (Derültség a bal- és szélső baloldalon) az elbizakodottságnak, számbeli többségre támaszkodó vak hitnek egy olyan tanújele, a mi ránk nézve bizonyára nem, de önökre, a többségre nézve mélyen lealázó. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert mit jelent ez, t. ház, vagy azt mondja, hogy a nemzet, vagy azt mondja, hogy a korona bizalmát nem tudja kivívni Magyarországon senki arra, hogy kormányozzék. Nos hát, halljad meg gróf Andrássy Gyula, halljad meg gróf Szapáry Gyula, Bittó s azoknak egész légiója, kik Magyarország kormányzatára erkölcsileg, a tudományosság és hazafiasság szempontjából képesek; halljátok meg, hogy Tisza Kálmán azt hirdeti, hogy sem a korona, sem a nemzet bizalmát nem birjátok. (Zajos helyeslés a bal- és szélső balon. Ellenmondás a jobboldalon.) Annyira ment a t. minister ur saját egyéni nélkülözhetlenségének documentálásában, hogy először szent István palástjába kapaszkodva, a királyi tekintélyt vitte a vitába és midőn meggyőződött arról, hogy a királynak, a Felségnek népszerűtlenné tétele még Tisza Kálmánnak sem sikerülhet: akkor előállt és fenyegetett a német szövetséggel és azt mondotta, ha ő bukik, ha a javaslat bukik, vége a német szövetségnek is. Nos, t. ház! Ha Bismarck ezt az árt követeli a magyar nemzettől, hogy Tisza Kálmán maradjon meg, inkább nem kell a német szövetség. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De lássuk meg, t. ház, mik az eredményei ennek a személyes politikának — és ezzel röviden befejezem beszédemet — (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon) ott, hol a választások visszaélésekkel és megvesztegetésekkel folytak le, a történelem szerint mindenütt megboszúlta magát a nemzetnek ezen erkölcsi sülyedése ; kisebb vagy nagyobb fokban nálunk is bekövetkezett ez, t. ház-, nem is sokáig váratott magára. Először is a köztisztviselőknél következett be a tekintélynek sülyedése és a corruptiónak oly ijesztő jelensége mutatkozik, melyhez foghatót én hamarjában nem tudok még nagyobb államokban sem felmutatni. Ennek legeccletánsabb bizonyítéka az — és ezt jól jegyezzék meg maguknak — hogy csak a kiderített sikkasztások 1888-ban 900,000 forintot meghaladtak. Ennek a személyes pártaralomnak a consequentiája az, t. képviselőház, hogy abból az iskolából kerülnek ki és neveltetnek olyan Hannibálok, a kik képesek az „Armee-Verordnungsblatt"-nak több erőt tulajdonítani, mint a törvénynek, a kik már nem is Hannibálok, hanem az alkotmánytiprásnak valóságos kannibáljai, (Nagy derültség) a kik, midőn maguk körül már mindent elfogyasztottak, Tisza Kálmán parancsára és kívánságára még arra is képesek, hogy csemege gyanánt a saját fejüket is leharapják. (Zajos derültség.) Vannak más gyakorlati eredményei is ezen személyes politikának és ezen 25. §. körül folytatott makacs vitának. (Halljuk!) Az eredménye az, hogy megzsibbaszsza a külügyi politikát, mert feltárja a nemzetnek sebeit a nélkül, hogy írról és gyógyító-szerről gondoskodni akarnának. Tisza Kálmánnak sikerült a hadsereget szembeállítani a nemzettel, hogy örökre népszerűtlenné tegye azt az intézményt, a melyet közös hadsereg név alatt ismerünk, de lehetetlenné tette Tisza Kálmán a pártkormányzat alapelveit is, mert ennek régi alapelve az, hogy a többség a nemzet közvéleményét a nemzet többségét, képviselhesse. Es a kik kétségesek ezek iránt, hogy önök ma már ezen az alapon nem a nemzet többségét képviselik, kérdezzék meg Pozsonyvármegyét, kérdezzék meg Trencsénvármegyét, kérdezzék meg Turóczvármegyét. (Közbeszólások jobbfelől: Budapestet!) Megkérdezhetik a fővárost is, (Közbeszólások a szélső balon: Be ne a hivatalnokokat, akiket fizetnek!) megkérdezhetik azt a sok százezer embert, a kiket csőcseléknek neveztek. Ha biztosítékot akarnak önök, t. képviselő urak, arra, hogy Tisza Kálmán saját személyes uralmának védelméül milyen eszközökhöz folyamodik és milyen elvek árán, szolgálhatnék ezzel is. (Halljuk! Halljuk! a szélső báloldalon.) De az idő előrehaladott volta miatt csak constatálom, hogy kezembe jutott nekem egy lap, melyben a kormánypártiak részéről iratik, hogy Tisza Kálmán pénzbirsággal sújtotta a saját kormánypárti híveit, akadályozta meg a vidéken, hogy népgyüléseket tarthassanak és ellene nyilatkozatokat tehessenek. Itt van a „Eelső-Torontál" czímíí lap, de van hozzá egy levél is csatolva. 10*
