Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-205

206. országos ttiés' ntárerius 28 án, liétfőu. 1889. 71 ily reeonstructiója lehetetlen, hogy ne lett volna bizonyos tendentiájú, mert hisz körültekintő minister — minőnek pedig Tisza Kálmánt hihetjük — nem fogja szem elől téveszteni azt, hogy cabinetje teljesen képviselje politikai irányát. Ily hadsereggel, a melyben alig van egy-két ember, a ki a többség kebeléből és annak akaratából került volna ki, ily cabinet élén indult meg Tisza Kálmán, hogy megkísérelje az alkotmány meghamisítását. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De azt sem veszi észre, hogy megveretése az egész vonalon teljes. (Halljuk!) Teljes, mert a 14. §., melyhez pedig cabinetjét szintén kötötte, vissza lett szíva (Derültség balfelöl) és e határozati javaslat szintén semmi egyéb, mint új vereség. Mert vagy lényegileg más az, mint a 25. §., vagy nem, ha más, akkor a cabinetkérdésre azzal felelt a többség, hogy csak igy fogadja el a szakaszt; ha pedig nem más, akkor a többség, ha meggyőződése iránt csak kis tisztelettel is viseltetik, nem szavazhatja meg. (Élénk, helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Áttérek most a kétévi szolgálat kérdésére, mely jelentőségére bizonyára egyenrangú az eddig fejtegetett kérdésekkel. Mi köztünk a különbség? Önök nem akarják megszavazni az egyéves önkéntesek számára a túlságosnak nevezett kedvezményt, még pedig az egyenjogúság alapján. De hiszen, t. ház, önök is akarnak kedvezményt adni. Csak a mértékre nézve eltérők nézeteink. Az hogy önök csak feltételesen akarnak második évet, involválja azt, hogy önök is egyéves kedvezményt kivannak. De még a kétéves szolgálat is kedvezmény lenne önök szerint, a hároméves szolgálattal szemben. Mindenekelőtt, t. ház, van itt egy fontos kérdés. (Halljuk !) Megkisérlették az osztálygyűlölségnek, tehát a legveszedelmesebb fegyvernek kijátszásával — még nyomtatványokat is bocsátottak szét ingyen — elhitetni a nemzettel azt, hogy itt az intelligentia bizonyos törvénytelen kedvezményben részesittetik. (Élénk helyeslés. Ugy van! Ugy van!a bal- és szélső baloldalon.) Röviden fogom bebizonyítani, (Halljuk! Halljuk!) miből állhat ez a kedvezmény? Nézzük meg első sorban a restitutio in integrum elve alapján és kérdezzük meg, mikép volt az a múltban? A kik azt állítják, hogy ez kedvezmény, ezt a kérdést vessék fel önmaguknak. Az általános hadkötelezettség behozatala előtt kötelező volt előbb a 10 év, később a 8 évi szolgálat; a ki pedig tanuló volt, az teljesen mentes vo't. (Igás! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) S önök elfelejtenék azt, t. képviselő urak, önök, kik a kedvezményre hivatkoznak, hogy ki mit nyert az általános hadkötelezettséggel és ki mit vesztett ? Azt, hogy az, ki nem tudományosan képzett ember, öt évvel kevesebbet szolgál, mint az előtt, a ki pedig tudományosan képzett ember — ki azelőtt semmit sem szolgált — az egy évet tartozik szolgálni. Hol van itt a kedvezmény? A mit Bach- és Schmerling nem mertek érinteni, a magyar nemzet szellemi tőkéjét, azt két esztendővel akarja büntetni Tisza Kálmán. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balfelől.) De van-e az egyévi önkéntesi intézményben valami, a mi a kedvezménynek csak színével is birna? A kedvezménynek, a privilégiumnak, hogy igy fejezzem ki magamat, egyik cardinalis kelléke az, hogy csak bizonyos osztálynak, bizonyos rétegeknek, bizonyos embereknek legyen hozzáférhető. Hát ilyen az egyéves önkéntes intézmény? Hiszen Magyarországon minden ember lehet tudományosan képzett, hiszen a foldmives osztály a legnagyobb contingensét szolgáltatja a tudományosan képzett embereknek, (Igaz! Ugy van! balfelöl) a melyet önök föl akartak bujtogatni, az az osztály épen oly joggal bir az egyéves önkéntesi intézményre, mint a mágnások. Tehát épen az egyéves önkéntesi intézményben rejlik a legnagyobb egyenlőség és democratia, a mint jogosult is, mert ha valahol, épen a vér-adó lerovásánál a legjogosultabb, legkötelezőbb a democratia. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Daczára annak, hogy ez igy van, a t. honvédelmi minister ur — a ki azért kényelmesen ül még egy párton gróf Teleki József úrral — azt mondja: hja a vagyon, a társadalmi állás igen fontos szerepet játszik, hogy nem lehet tiszt bármilyen tudományosan képzett ember, bármilyen qualificatiója legyen is — a mire én azt jegyeztem meg, hogy a ministernek nem kell qualíficatio — azt mondja, hogy ő neki nem kellenek olyan tartalékos tisztek, a kik bizonyos alárendelt szolgálatokat teljesítenek. Erre első sorban csak azt jegyzem meg t. ház, hogy méltóztassék a t. minister urnak az 1866-iki hadjáratban kitüntetett kapitányok és főhadnagyok névjegyzékét átolvasni, állítsa magának össze a listát s meglát)a^ hányat fog köztük találni olyat, a ki azelőtt pinezér volt. (Tetszés balfelől.) És én többre is becsülöm, t. ház, azt, ki bármilyen becsületes munkával él meg, bármily alárendelt állásban van, mint azt a tartalékos tisztet, a ki csak kártyázik, lovat hajt s az apja örökségét költi. (Helyeslés balfelől.) De felhozza a t. minister ur, hogy a tartalék tisztekben lévő hiányon akar segíteni és azért akarja szigorítani az egyéves önkéntesi szolgálatot. De akkor minek diminuáljaazt ademocraticus felfogást azzal, hogy nem engedi meg azoknak, a kiknek vagyonuk vagy örökségük nincs, vagy a kiknek nincsen olyan állásuk, mint a mely a tartalékos tiszteknél önöknek conveniál, vagy hogy többet ne mondjak, a kiknek görbe az orruk. (Derültség balfelől.) A t. minister urnak itt mindjárt három factor áll a rendelkezésére. Ejtse el ezen vízözön előtti felfogást és három csatornán keresz-