Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-219

382 213. országos ülés április 4-én, csütörtökön. 1889. nem lesz oka a versenytől tartani. De épen, hogy ne legyen oka, ismeri a kormány ebbeli köteles­ségét, hogy kellőleg előkészítse a talajt, a mire, hiszem, a kellő eszközök a kormánynak rendel­kezésére fognak állani. Horánszky igen t. képviselőtársamnak bátor vagyok megjegyezni, hogy azon módozat, mely szerint a kormány a pénzbeszerzést javasolj;), annyiban is előnyös, a mennyiben még az inter­calaris kamatok is «z államkincstár javára esnek. Mint méltóztatik tudni, a Vaskapu költségei, melyeknek előirányzatát a kormánynak annak idején volt szerencséje előterjeszteni, az inter­calaris kamatokat is magában foglalja. Önként értetik, hogy ez intercalaris kamatok mindaddig, niig e költségek az állam rendelkezésére álló kész­letekből fedeztetnek, ugyancsak az állampénztár javára fognak esni. A mi Mudrony t. képviselőtársam megjegy­zéseit illeti, azok érdekesek voltak. Ks én csak annyit bátorkodom megjegyezni, hogy az állam nagy figyelemmel kiséri azon hathatós működést, melyet a német kormány vízi-útjai szabályozása körül kifejt. Nyíltan és őszintén megvallom, t. ház, hogy e kérdések megoldása főleg a pénztől függ, attól, hogy ki mennyi összeggel rendelkezik, hogy a vizi-utak tekintetében oly nagy kiterjedésű actiót indíthasson meg, mint NémeTörszág meg­indított. Szerény felfogásom szerint Magyaroi szag­nak első sorban saját vizei rendezésére kell gon­dolnia. Óriási áldozatokat igényelnek ezek is. Méltóztatott említeni a felső Duna szabályozását. Ez milliókba kerül Magyarországnak; de ki is mondhatom, hogy a mennyire a már végrehajtott munkálatok jelenlegi hatásából következtetni lehet, ezen munkálatok valóban sikereseknek tekinthe­tők és azok nem csak magára az árvíz elleni véde­lemre, de főleg magára a hajózásra csakis hasznos befolyással lehetnek. A magyar államnak foglal­koznia kell a Tisza-szabályozás kérdésével, a melyet elvégre is megkell oldani. A magyar állam jelentékeny költségekkel szabályozza a Drávát, rendben kell tartani a Száva hajózását és sok mellékfolyót. Első sorban tehát ezekre kell fordítanunk mindazon eszközöket, melyek rendelkezésünkre állanak, a mellett, hogy teljesítsük azon nemzet­gazdasági, illetőleg nemzetközi kötelességet is, melyet Magyarország a Vaskapu szabályozásával magára vállalt. Hogy időközben magánvállalatok egyes csa­tornák létesítésével szintén befolynak a mi vizi­utaink hálózatának kiegészítéséhez, ezt a kormány csak üdvözölheti és támogatja s ezen támogatás alól magát kivonni nem fogja, de ép ez irányban Magyarországon meglehetősen nehéz a haladás, mert utóvégre a productio nagysága bizonyos arányban áll a rendelkezésre álló közlekedési eszközök minőségével és azok rendeltetésével. Nem vagyunk képesek jóformán annyi tőkét sze­rezni össze, a mely tőkének kamatozására a mi árúforgalmunk magában véve is elegendő lenne, mert ép a vizi-utaknál forog fenn azon kérdés, melyróTa t. képviselő ur helyesen jegyezte meg, hogy a vizi-út fontossága növekszik a tarifa olcsó­ságával; mert minél olcsóbb az, annál jobb, külö­nösen nagy tömegek szállításánál, melyek magas díjszabást amúgy sem bírnak meg. Mondom, t. ház, első sorban saját vizeink sza­bályozására kell súlyt fektetnünk. A t. képviselő ur felhozta azt, hogy különösen a duna-oderai csa­torna ' létesítése bir reánk nézve fontossággal. T. ház! Ezen kérdéssel tüzetesen foglalkozott a kormány; általános forgalmi szempontokból nem lehet ellene kifogást tenni, a mint általában nem lehet kifogást tenni a forgalmi utak kiterjesztése ellen. Hogy mennyire bir ez az ügy fontossággal, különösen magyar szempontból — és ez azt hiszem, a döntő — erre nézve ma még nem mer­nék nyilatkozni; csak annyit vagyok bátor meg­jegyezni, hogy ezen kérdést komolyan tanulmá­nyozta a kormány és tanulmányaiból eredő gya­korlati következményeknek össze kell esniök az ország jól felfogott érdekeivel. Azonban már eddig is, valahányszor activ közbelépés kívántatott, a kormány azt mindig — és pedig a kívánt irányban, megtette; és ép a Morva folyóra vonatkozó elő­munkálatokra az engedélyt mindig készséggel megadta, a nélkül azonban, hogy ebből bármi tekintetben következtetést vonni lehetne. De, t. ház, magam is bővebb tanulmányozást kívánok a kérdésről és meg kívánom nyugtatni a t. házat, hogy ezen bővebb tanulmányozás már régebb idő óta folyamatban van. Helfy t. képviselő ur méltóztatott a talaj elő­készítésére utalni. Tökéletes igazsága van abban, hogy nem szabad kellő készület nélkül a Vaskapu rendezéséhez fogni; de én azon nézetemnek nyil­vánításával zárhatom be felszólalásomat, hogy igenis, a magyar kormánynak elő kell készítenie a talajt, figyelnie kell arra, hogy a munkála­tok technicailag méltóan hajtassanak végre, de figyelnie kell arra is, hogy az ezekre fordítandó költségek tekintetében a magyar államot károso­dás, sem politikai, sem egyéb complicatiók eseté­ben, ne érje. Tisztelettel kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk általános helyeslés.) Thaly Kálmán: T. ház! Méltóztassék meg­engedni, hogy a t. minister ur által imént mondott és általam nagy érdekkel hallgatott beszédre né­hány reflexiót tegyek (Halljuk!) Áz igen t. minis­ter ur emlékezni fog még korábbi időkből, kép­viselői korából is, hogy midőn a felduna-szabá­lyozási munkálatok még boldogult Ordódy ministersége alatt megkezdődtek — mert az első méréseket még ő eszközöltette, azután jött Kemény

Next

/
Thumbnails
Contents