Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-218
g72 218. országos ülés április 3-án, szerdán. 1889. urnak vagy nem, azt nem tudom, mert e dolgokra befolyást egyáltalában nem gyakorlok. (Élénk helyeslés jobb/elöl) Báró Kaas Ivor: T. ház! A ministerelnök ur válaszát tudomásul veszem, megjegyezvén szavaira, hogy nem tudom — mert soha pártok cassáit nem kezeltem — más pártoknak vannak-e ily pénzek rendelkezésökre vagy sem, de annyit tudok, hogy ha az ellenzéki pártoknak van cassája — feltéve, hogy van — az kizárólag egyes hazafiak szabad adakozásából gyűlt össze, (Zajos felkiáltások jobbfdől: Itt is ugy van!) és kizárólag törvényes czéiokra fordíttatott és másra nem is fordíttathatott, (Ugy van! a bal- és szélső balon) lévén a kormány kezében minden hatalom. Ellenben nem tudom, hogy a kormánypártnak ime bevallott választási pénztára csak a temesi főispán levelében jelzett magán adakozásokból, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) vagy egyszersmint, kérdésemnek megfelelőleg a rendelkezési alapból is dotáltatik-e vagy sem ? Azt const;itálom, mert eonstatálható, hogy reversalisok vétettek kormánypárti képviselőktől — mondjuk egyes számban, képviselőtől — mert a többire tanúm nincsen. (Felkiáltások a szélső balon: Erre van!) Erre vannak! Polónyi Géza: Itt vannak a képviselőházban ! Nyilatkozhatnak! (Nagy zaj.) Báró Kaas Ivor: E reversalisok vétettek s az én kérdésemnek lényege az, hogy képviselők, kik pénzbeli kötelező függésben állanak, képviselői szabad jogaik gyakorlatában, nincsenek-e erkölcsi kényszernek alávetve? (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kérdésemnek második részére azt felelte a ministerelnök ur. hogy neki arról tudomása nincs .... Eötvös Károly: Hol a vizsgálat?! (Zaj!) Báró Kaas Ivor: . . . hogy ő nem adott pénzt senkinek. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Ezt ő tudja. Pilátus mossa kezeit. (Zajos tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Hoch! hoch Pilátus! (Zajos felkiáltások jobbfélől: Bendre! Rendre !) Báró Kaas Ivor: Isten bocsássa meg bűneit, mert tudja, mit cselekszik. (Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon. Zaj jobbfelöl.) Visi Imre (szólni kivan) : T. ház ! (Nagy saj és felkiáltások a bal- és szélső balon. Mi jogon kivan szólani? EMU! Eláll!) Elnök: Kérdem a képviselő urat, mily czínien kíván szólani? Visi Imre: Épen kérni akarom a t. házat, hogy pár szót elmondhassak. (Halljuk! jobbfelöl. Nagy zaj és félkiáltások a szélső balon: Nincs joga ! Halljuk! Halljuk! jobbfélől) Én a ministerelnök ur beszéde alatt a túloldalról történt azon közbeszólás alkalmával, hogy a függetlenségi pártnak pártcassája nincs .... Polónyi Géza: Nem azt mondtuk! (Igaz! Ugy van! a bal-és szélső baloldalon. Derültség jobbfélől) Mi azt mondtuk, hogy képviselői költségek fedezésére nincs cassánk! (Zaj.) Visi Imre: Közbeszólásomban azt mondtam, hogy az én tudomásom szerint igenis volt a képviselőválasztások alkalmával felmerült költségek fedezésére is cassája azon pártnak. (Zaj a bal- és szélső balollalon.) Erről az elszámolás meg is jelent, (Ugy van! jobbfelöl) sőt a fenmaradt összegeket jótékony czélra fordított ik. (Folytonos zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) Erre a közbeszólásomra azt kiáltották válaszul, hogy „nem igaz! í£ Én ezért saját reputatiómérdekében vagyok kénytelen felszólalni. Mert én nem igazat soha, semminemű politikai ellenfélről, semminemű gyűlöletből mondani nem szoktam és soha nem is mondottam. (Tetszés jobbfélől. Zaj a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Nem vigyázott arra, a mit a ministerelnök ur mondott! Visi Imre: Ezen insinuatiót, illetőleg azt a velem szemben emelt vádat, mintha arra a közbeszólásra nem igazat mondtam volna, kénytelen vagyok tisztelettel visszautasítani (Élénk helyeslés jobbfélől) és kérni t. képviselőtársaimat, kikkel szemben sohasem kívánok arra a térre lépni, hogy közbeszólásokkal felesleges sértéseket tegyek, hogy a velem szemben használt kemény kifejezések alaptalanságát belátni szíveskedjenek, (Nagy zaj) mert részemről nem igazat senkivel szemben nem mondtam soha. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelöl. Zaj balfelöl) Irányi Dániel: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Talán méltóztatik megengedni, hogy mint az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt elnöke, ezen kérdéshez néhány szót szólhassak. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Hogy a függetlenségi és 48-as pártnak pénztára van, az igen természetes, hiszen körhelyiséget tartunk fenn s az sem titok, hogy annak fentartására a tagtársak a maguk lakbéréből hozzájárulnak. (Felkiáltások jobbfelöl: Mi is teszszük! Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Ezen pénztárból a választások előtt a szükséges nyomtatványokra, levelezésekre és táviratokra szintén költöttünk, a mit mindenki igen természetesnek fog találni, (Altalános helyeslés) nem vehetvén ezt magára akár az elnök, akár a végrehajtó bizottság egyes tagjai, hogy a maguk erszényéből fedezzék ezen költségeket. (Ugy van!) De hogy ezen költségeket avval a 3,000 forinttal kapcsolatba merte hozni valaki, csak gondolatban is, az minket méltán megbotránkoztat. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. képviselőház, 1869 óta vagyok ezen