Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-215

310 215. országos ülés márczius 30-án, szombaton, 1889, leggyakoribb, a bús feledékenység homálya alá bújnak, (Zajos derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon) a nemzetnek kell a következményekkel számolni, tehát a mi feladatunk és nem — mint Pongrácz t. képviselőtársam mondja —• a magas köröké, hogy a védképesség inegóva legyen. (Úgy van! Igás! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen nem ők érzik a védképesség hiányának gyászos következményeit, hanem mi. (ügy van! a bal- és szélső balon.) Midőn azt mondja Pongrácz t. képviselőtársam — mert ő a t. kormánynak és pártjának hivatalos tolmácsa — (Halljuk! Halljuk!): „Meg vagyok róla győződve' — egész őszintén, bona fide állítja — hogy a katonaság visszaélést a behívásnál elkövetni nem fog", már akkor igazán eszembe jut, hogy miből vonja ő ezt a meggyőződést, min alapszik az ő meggyőződése? (Derültség a bal- és szélső balon ) Mert egy puszta, üres, semmit mondó, a múltnak összes tapasztalatai által már előre agyoncsapott meggyőződéssel előállani csak a ministerelnök urnak kiváltsága; (Zajos derültség a bal- és szélső baloldalon) egy közönséges képviselőnek — a minő ő is, én is — nekünk nem szabad a levegőbe beszélni puszta meggyőződésből, hanem nekünk valamivel elhihetővé, indokolttá, alapossá is kell tenni azt, hogy mire alapítjuk ezen meggyőződésünket? (Igaz! Ugy van! Derültség a bal- és szélső balon.) Mire alapítja tehát t. képviselőtársam a meggyőződését? A honvédelmi minister ur beszédére nem alapíthatta, mert hisz ahhoz ezen szakasznál még nem volt szerencsénk. A kormánypárt felfogására alapította? Meglehet; de hát a t. többség egyáltalában szóhoz nem jut ebben a kérdésben, nem nyilatkozott még senki! A ministerelnök ur Ígéretére? Ahhoz nem volt szerencsénk. A törvényjavaslatra? Hiszen a törvényjavaslat épen az ellenkezőt bizonyítja; (Igaz! Ugy van! a hal- és szélső baloldalon) mert az azt mondja, hogy évenkint behívható. Hát azt kérdem: mire alapította azon meggyőződését? De hozzáteszem, ha a honvédelmi minister ur, vagy a ministerelnök ur megígérte volna is, még akkor sem volna az ő meggyőződésének semmi fundamentuma; (Igaz! Ugy van! a szélső balon) mert a honvédelmi minister ur meggyőződése is csak jóhiszemű, keresztényi jámbor óhajtás, mint az övé, semmivel sem több. (Igaz! Ugy van! Tetszés a szélső baloldalon.) Mert azok a magasabb körök, kikről gróf Pongrácz Károly t. képviselő ur szólott, a kik ezen javaslatot a honvédelmi minister úrra bizták, a kik ezen javaslatnak a honvédelmi minister urat megfogták, épen oly keveset adnak a honvédelmi minister ur meggyőződésére, mint a mennyit mi adunk a ministerelnök ur meggyőződésére. (Zajos derültség a balés szélső baloldalon.) Ervekre igen; nehéz körülmények, néha,nem mindig, még azon magas köröknek is felnyitják egyben-másban a szemét. De rendes viszonyok között, ne áltassa magát a t. honvédelmi minister ur. Engem azon magas körök nem vesznek figyelembe, mert tudomással sem bírnak rólam; de ha tudomással bírnának ezen a véderő-törvényjavaslat tárgyalása közbeni szereplésemből, nagyon csekély embernek tartanának; mihelyt ő, az ilyen javaslat keresztül vitelére nem vállalkozik, vagy ha vállalkozik, de már azt keresztül vitte, őt sem tartják különb legénynek, mint engem. (Élénk derültség és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) A különbség kettőnk közt az, hogy én azokkal a tisztelt magasabb katonai körökkel teljesen reciprocitásban állok, amennyiben én is csak annyinak tartom, mint ők engem. (Derültség a szélső baloldalon.) Ha a t. honvédelmi minister ur nagy súlyt helyez véleményükre, ő minden esetre sokkal hátrányosabb helyzetben van velük szemben, mint én. (Helyeslés és derültség a szélső baloldalon.) De tovább megyek, t. ház. Itt egy tartalékos állományban levő vitéz honvéd-ezredes esete merült fel a véderő-vita alatt. (Egy hang a szélső baloldalon: Közös hadseregbeli/)Elek Gusztáv ezredes ur esete, nem is annyira az ő esete, mint a honvédelmi minister uré, a ki azt mondta itt nagy és egy spanyol grandhoz illő önérzettel, hogy: „Én alárendeltjeimmel nem alkudozom, hanem azokkal rendelkezem." Nos, pedig én azt hittem eddig, fájdalom, hogy ezen hitemből ki kellett ábrándulnom, hogy a tartalékos állományban levő tisztikar, mig szolgálatra be nem hivatik, a t. minister urnak csak kamerád} a s nem alárendeltje. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De a minister ur kijelentette, hogy alárendeltjével nem alkudozik és felhívta az ezredest, hogy szolgálati nyelven adja be kérvényét, a mi más nyelven annyit jelent, hogy „Mául haltén'

1

' és „nem okoskodni," mert a szolgálati nyelv karakterisztikonja ebből áll. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt kérdem a honvédelmi minister úrtól, hogy azon néhány ezer tartalékos tisztnek és hadapródnak, a, ki 30 éves koráig minden évben behivató gyakorlatra, szabad-e időközben kormánypárti képviselővé válni ? (Derültség a szélső baloldalon.) És szabad-e 48-as párti képviselővé válni ? Báró Pejérváry Géza, honvédelmi minister: Ott van Tóth Ernő és Győrffy. Eötvös Károly : De én, t. ház, itt nem állok meg, mert hiszen a ki véletlenül képviselővé lehet és a 48-as elveket proklamálja és a magas katonai i körök szemébe és fülébe erős dolgokat akar és ! tud mondani, azt bizonyos mértékig védi azon 4 hét alatt is képviselői állása, hanem azt kérdem: Polónyiféle tüntető bizottságnak tagja lehet-e az a. tartalékos tiszt ? Gróf Károlyi Gábor: Annak független-