Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

313. országoB ülés miírczius 28-áa, csütörtökön. 1889. 273 sorban levő „ közigazgatási utón" kifejezés helyett a „bírósági utón" kifejezést javasló mó­dosítványt adott be. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bekez­dés eredeti szövegét fentartnni e módosítvány ellenében ? A kik f'entartani kívánják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik) A ház többsége az eredeti szöveget kivánja megtartani. Következik a 47-ik §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 47. és 48. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak­Olvassa a 49. §t). Münnich Aurél előadó : T. h'z! A 49. §. a megcsonkításokról szól. Miután, fájdalom, a meg­csonkítások csakugyan nagy számmal fordul­nak elő ... . Gróf Károlyi Gábor: A kormánypárt az öncsonkító! Münnich Aurél előadó :... .és azok meg­gátlására nézve nincs intézkedés a szövegben bátor, vagyok javaslatba hozni, hogy a 49. §. utolsó bekezdéseként vétessék fel a következő rendel­kezés: „A hol ilynemű vétségek nagyobb számmal fordulnak elő, az ennek meggátlására szolgáló rendkívüli intézkedéseket a honvédelmi minister rendeleti utón fogja megtenni. Ily irányú rende­leteiről tartozik azonban a honvédelmi minister a törvényhozásnak esetről-esetre utólag is jelentést tenni." Továbbá a második sorban levő „idő­legesen" szó helyett „ideiglenesen" kifejezést méltóztassék tenni. Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa a módosít­vány okát). Győry Elek: T. ház ! Csak ezen új módo­sításhoz kívánok szólani. Az előbbi 46. §-nál mél­tóztattak látni, hogy ott szó van arról, hogy ha a szökés esetei nagyobb mértékben merülnének fel, hogy azon esetben tehet rendkívüli intézkedéseket a honvédelmi minister. De mig ezen esetnél, a hol szökésről van szó, szükségesnek tartotta a véderő­és igazságügyi bizottság, hogy megmondassék, meddig terjed a ministernek hatalma és mikből állhatnak azon intézkedések, a melyeket ő rende­leti utón megtehet és igy az ilyen rendkívüli ese­tekre szorított hatalomnak köre legalább némileg meg van vonva és igy meglehet Ítélni, hogy 7 a mi­nister azon határok között mozgott-e vagy nem, addig e módosításban, melyet a t. előadó ur csak most s nem annak idején a bizottságban terjesztett elő, (Egy hang balfelől: Az nincs rendén!) a mint azt első hallásra megítélni képes voltam, (Malijuk ! Halljuk!) a honvédelmi minister urnak általános plenipotentia van adva, a nélkül, hogy csak a leg­csekélyebb módon is meg volnának jelölve azon határok, a melyek közt ilyen rendelet mozoghat. (Helyeslés a lal- és szélső balon.) Egyetlenegy határ van megszabva: az utólagos jelentéstétel. EÉPVH. NAPLÓ 1887—92. X. KÖTET. Ez tehát már világosan különbözik attól a rendel­kezéstől, melyben speciális meghatalmazás van adva. Már pedig én azt tartom, t. ház, hogy a mikor rendkiviili hatalomról van szó, egy önérzetes törvényhozás speciális és nem általános felhatal­mazást adhat. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Általános meghatalmazásról csak akkor lehet szó, midőn egész államot vagy társadalmat kell megmenteni, de nem lehet szó egyes ese­tekben. A másik az, hogy megvallom, hogy ha szö­késeknél ez előfordul is, nem szeretném e meg­hatalmazást ide is belevezetni. Mert az nagyon furcsa világításban tüntetne fel bennünket, hogy a magyar öncsonkítással szemben ily rendkívüli intézkedésekről kell gondoskodni. Nekem ezen módosítás eszembe juttatja a?on dolgokat, mikor felhozatott az, hogy a magyar nyelvnek és a haza­fias érzésnek megtámadtatása a végletekig fogja vinni az embereket. Meglehet, hogy ez összefüg­gésben van azzal, hogy csak most adatott be e módosítás s igy drákói meghatalmazást akarnak a ministernek adni, hogy legalább azt mondhassák, hogy 7 e tekintetben is már egészen, hogy egy 7 egy­szerű szóval éljek, nyakát tekerjék azoknak,akik nem akarnak nekünk minden tekintetben parí­rozni. Ezeknél fogva én azt indítvánvozom, hoe-v azon módosítvány ne utasíttassák a bizottsághoz, hanem hogy azt, miután elvileg oly dolgokat lehet ellene felhozni, a melyek annak elutasítását követelik, méltóztassék elvetni. Én többször hallottam már azt, hogy nagyon felesleges itt az ellenzéknek a maga érveit és okait felhozni és bizony 7 azt is hallottam, hogy nagyon furcsa eljárás az ellenzék részéről az, hogy még általánosságban is megtagad ily javaslatot. Evvel szemben kénytelen vagyok most arra utalni, hogy mindenütt, a, hol a birói függetlenség vagy hatás­kör és a hol egyszerű humanitási kérdésben meg akarjuk óvni érdekeinket, önök egyszerűen le­szavaznak, most legalább mutassák meg, hogy ily módosítványt el ne fogadjanak, s azért indít­ványozom, hogy a módosítás elvettessék. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Dárdai Sándor jegyző: Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi mi­nister: T. ház! Kénytelen vagyok az előttem szólt t. képviselő ur szavaira kettőt megjegyezni. Az egyik az, ho -y a módosítás nem oly nóvum, a melyről a bizottságokban szó nem lett volna. Ugyanez benne volt már a véderő tárgyában be­terjesztett eredeti javaslatban is és csakis az igaz­ságügyi bizottság találta törlendőnek. (Közbeszó­lások a szélső baloldalon: És helyesen tettei) De én kijelentettem, hogy fentartom a magam nézetét és a ház bölcsességétől fog függeni, annak el- vagy 35 •»

Next

/
Thumbnails
Contents