Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

21S. országos ülés mftrezius 28-íiii, csütörtökön. 1889. 26-9 kihágások a bíróság által fenyítendők. Ezen intéz­kedés fenn is tartatik, a mennyiben az a) pont kimondja, hogy ezen rendelkezések által a 44— 45. §-ok büntető határozatai nem érintetnek, tehát ezen ügyek a bíróságnál maradnak. Itt csak egyes vidékekről van szó, a mi az igazságügyi bizottság­ban is felhozatott, a hol a szökések évek hossza során át oly mérvben fordultak elő, hogy azt tovább tűrni nem lehetett. Minthogy pedig az eddigi tör­vényben a honvédelmi minister volt megbízva, hogy rendkívüli intézkedéseket tegyen, de a hány­szor ilyent tenni akart, akadályok merültek fel, azért szükségesnek tartottam ezen felhatalmazást itt a törvényben felvenni és a 44. és 45. §-ban felhozott cselekmények megtorlásán kivül még proponálni az a) betű alatt felsoroltakat azért, mert a büntető eljárásnak csak akkor van helye, ha az illető szökevény megkerül; de előfordul akárhányszor, hogy van bizonyos vagyona és mégis elmegy. Ha ily esetben ejry kis pressiogy; 1­koroltátik reá még azon idő alatt is, mialatt távol van, a mi pedig egészen méltányos dolog, mert az itthon maradók amúgy is hadmentességi díjat fizet­nek, mondom, ha ily módon praessio gyakoroltatik reá, mégis feltehető, hogy hamarább visszajön. Azonkívül bátor vagyok felemlíteni még azt, hogy Kun Miklós t. képviselő ur azt proponálta, hogy a honvédelmi minister a belügyministerrel egyetértőleg bizassék meg. Azt hiszem, t. ház, hogy a bonvédelmi minister leginkább van abban a hely­zetben, tudni azt, hogy mikor van ilyen intézke­désekre szükség, vagy mikor nincs. Azon kivül ne méltóztassék elfelejteni, hogy HorváTörszággal szemben is állanak fenn bizonyos nehézségek. HorváTörszággal szemben a honvédelmi minister közös minister. Azon kivül ezen törvényjavaslat utolsó bekezdése szerint a minister az országgyű­lésnek arról, a mit tesz, jelentést tenni amúgy is köteles. Azt hiszem tehát, hogy ez irányban a leg­kisebb aggodalomra ok nincs s azért kérem a t. házat, hogy ezen szakaszt változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Mindazokkal, a miket a t. honvédelmi minister ur és Matuska képviselőtársam G-yőry Elek indítvá­nyára mondott, aggodalmaink eloszlatva nincsenek. Itt ezen szakasz egy büntetőjogi intézkedést fog­lal magában a büntető törvény mellett, vagy mondjuk azzal szemben. Midőn 1868-ban a védelmi törvény .megalkottatott, büntető törvényünk még nem volt; igy tehát ezen intézkedések a régi tör­vényben még indokolhatók voltak; de azóta meg­alkottatott a büntető törvény, mely mindezen ese­tekre intézkedik. Már most a honvédelmi minister ur azt mondja, hogy ezen intézkedés rendkivüli esetekre vonatkozik. Hát kérdem én, van-e, vagy lehet-e nekünk törvényünk, mely a büntető codex ellenére ilyen eseteket kivesz a büntető codex keretéből és egy más törvény keretébe illeszt? Lehet-e és.szabad-e igy törvényt hozni? Matuska t. képviselőtársam nem indokolt semmit, mind­össze is csak annyit mondott, a mennyi ezen sza­kaszból olvasható. Ez nem indokolás. Itt jogi kérdés forog fenn, vájjon a büntetőtörvény keretén kivül lehet-e még más büntető eseteket is képzelni és azokat e tör­vénybe iktatni, annál is inkább, mert már általános a panasz, hogy ezen törvény úgyis nagyon bele­nyúl a büntető codificálás körébe. (Igaz! Ugyvan! a szélső baloldalon.) Ha rendkivüli esetek forognak fenn, akkor a rendkívüli esetek megszüntetésére a kormánynak van módja, eszköze, van rendőrsége és közigazgatási hatósága. Rendkívüli intézkedéseit ez utón is megteheti; de hogy rendkivüli esetek megszüntetésére a büntető törvényt változtassuk meg, ez nem történhetik meg e házban. Ha a t. kormánypárt jogászai e tekintetben képesek megnyugodni, én bámulattal hajlok meg e nyu­galmuk előtt. (Tetszés a szélső haloldalon.) T. ház, ez a védelmi kérdésnek egyáltalában nem prae­judicál és miután ezen kérdés belügyi, vagy — hogy ugy fejezzem ki magamat — büntető jogi kérdés, a törvényjavaslatba felvett intézkedés pedig ezzel ellentétes: pártolom Gyory Elek t. képviselőtár­sam indítványát; (Helyeslés a szélső balon) de ha ez nem fogadtatnék el, már akkor Kun Miklós t. barátom azon indítványát, hogy ha már fentar­tatik ezen rendkivüli intézkedés, ezt a honvédelmi minister a belügyi ininisterrel egyetértőleg hajtsa végre, mint eddigi törvényeinknek mintegy folyo­mányát, minden esetre méltóztassanak elfogadni és el is kell fogadni; mert utóvégre is csak ren­kivüli intézkedések levén, belenyúlnak a közigaz­gatásba és részben a rendőri funetiókba, tehát kell, hogy ezek tekintetében a honvédelmi minis­ter a belügyi ministerrei ^egyetértőleg járjon el és hozzon határozatot. Én tehát Győry Elek t. képviselőtársam indítványának el nem fogadása esetére Kun Miklós t. barátom indítványát aján­lom a t. ház figyelmébe. (Helyeslés a szélső bal­oldalon. Felkiáltások: Halljuk a szabadelvű jogá­szokat !) KŐrÖSi Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Az előttem szólott igen t. kép­viselőtársam felhívta az ezen oldalon ülő jogászo­kat arra, hogy nyilatkozzanak az iránt: lehet-e a büntető-törvényekkel szemben ellentétes hatá­rozatokat iktatni a véderőről szóló törvényjavas­latba ? Minthogy szerencsém van az igazságügyi bizottság tagja lenni, bátor vagyok én is néze­temet a fenforgó kérdésre nézve elmondani. (Hall­juk! Halljuk!) Győry Elek igen t. képviselőtársam tudhatja

Next

/
Thumbnails
Contents