Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-213
ggg 213. országos ülés márczins 28-áa, csütörtökön. 1889. tatnak: az útlevél-kényszer, a külön sorozó bizottság, a katonai végrehajtás elég hatályosak. Ismétlem, ne bolygassuk mindenféleképen a. bíróság hatáskörét s mivel e szakasz többi rendelkezései ugy is elégségesek, azt hiszem, a t. ház és a t. minister ur nyugodtan hozzájárulhat módosításomhoz, a mely igy hangzik: „a 46. §. a) pontja Nagyassék ki*. Madarász József jegyző (olvassa a móäosüványt). Matuska Péter, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Az előttem szólott képviselő ur figyelmét kikerülte a szakasz azon rendelkezése, hogy a minister pénzbirságban csak akkor marasztalhatja el az illetőket, ha ily szökések nagyobb számban fordulnak elő. A bizottságban nagyon tüzetesen vitattuk meg a dolgot s a minister ur ott felhozta, hogy a határon levő megyékben, kivált némely erdélyi megyékben, különösen nagy számban fordulnak elő ily szökések. Minthogy pedig mindnyájunk érdeke, hogy az általános hadkötelezettségnek mindenki, ki alája tartozik, eleget tegyen, azt hiszem, teljesen megnyugodhatunk ez intézkedésben, annál is inkább, mert az a) pontban csak az illető, vagy hozzátartozói vagyonának foglalás utján való biztosításáról van szó, nem pedig elárverezéséről. Bizhatunk tehát a minister ur belátásában, hogy e rendkívüli intézkedés csak akkor fog igénybe vétetni, midőn valóban nagy számban történnek szökések. Kérném tehát, méltóztassanak a szakasz rendelkezését megNagyni. (Helyeslés a jobboldalon.) Kun Miklós: T. ház! A 46. szakasz oly intézkedéseket tartalmaz, melyek tisztán praesentiv, policialis jellegűek. Ilyen az is, mely a m ; nistert felruházza bizonyos rendkiviili intézkedések megtételére, ilyen nemcsak az útlevelek kiadásának megszorítása, bizonyos összegeknek biztosítékkép letételének kivánata, hanem külön sorozó bizottság kiküldése iránti intézkedés is, sőt a legvégsőbb esetben a vétkesek terhére katonai végrehajtás alkalmazásba vételének elrendelése is. Mindezen rendkívüli intézkedés, i ház, az utolsó pont kivételével, tisztán a belügyminister hatáskörébe tartozik és én ily rendkívüli intézkedésekre való meghatalmazását a honvédelmi minister urnak ezen esetekben kizárni nem kivánom, de mindenesetre szükségesnek tartom azt, hogy mindezen intézkedéseknek saját hatáskörébeni meg:tétele ne a honvédelmi ministerre bizassék tisztán, hanem a belügyi ministerre] egyetértőleg tehesse meg azokat. Ez okból, t. ház, van szerencsém az első bekezdésre vonatkozólag a következő módosítványt beterjeszteni: A szakasz első bekezdésében e szavak után: „honvédelmi minister" tétessék: „a belügyministerrel egyetértőleg". Ezt annál inkább szükségesnek tartom, miután azon rendkívüli intézkedés, mely a d) pontban a honvédelmi minister urnak adatik, oly katonai természetű intézkedéseket tartalmaz, minőket tisztán, minden megszorítás nélkül, még a belügyministeri hatáskör kizárásával is, katonai hatóságokra, tehát olyanokra, melyek mindig katonai érdekekből indulnak ki, ruházhatóknak nem tartok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A második, t. ház, melyet ezen szakaszra nézve még előterjeszteni kívánok, az, hogy én teljesen belenyugszom azon indítványba, mely szerint a 2-ik bekezdés egészen kiNagyassék; de miután megeshetik az, hogy a t. többség által ezen módosítvány is, ugy, mint a többi, el nem fogadtatik, szükségesnek tartom az esetre, ha Győry Elek t. képviselőtársam indítványa el nem fogadtatnék, egy második módosítványt beterjeszteni. Módosítványom tehát oda terjedne, hogy az esetre, ha Győry Elek t. képviselőtársam módosítványa, el nem fogadtatik, a második bekezdés utolsó sorában e szavak helyett: ..közigazgatási utón", tétessék: ..bírósági utón." (Helyeslés szélső bal felől.) Szükségesnek tartom ezt. t. ház, azért, mert macának a büntetés mértékének meghatározása, mely 10—100 frtig terjed, azonkívül azon széles alap, melyre a büntetés kiszabása fektetve van és mely nemcsak a védkötelesekre magukra, ha nem azokra is kiterjed, a kik netalán a szökést bármi módon előmozdították, vagy az illetőket arra csábították volna, ezt kívánatossá teszi. A büntetés itt tehát a védköteleseken kívül másokra is terjed ki, miután továbbá a honvédelmi minister ur előbbi szavaiból azt értettem, hogy a régi gyakorlatra is fektet némi súlyt és súlyt kölcsönzött ennek akkor, midőn egy módosítvány tárgyalásánál azt av.ért kívánta elvettetni, mert az eddigi gyakorlat nem igazolná azon dolog életbelépését, és minthogy az ily büntetések kiszabása az 1879. évi törvények alapján a bírósági közegekre volt eddig bízva, én, t. ház. beterjesztem ezen módosítványomat és kérem, hogy azon esetre, ha Győry Elek t. képviselőtársam előbbi módosítványa el nem fogadtatik, akkor a „közigazgatási utón" szavak helyett méltóztassék „bírósági utón" szavakat a törvény szövegébe felvenni. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt). Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minis er: T. ház! Magam részéről igen kérném, hogy az eredeti szöveget fentartani méltóztassék és pedig azért, mert igaz, hogy az eddigi védtörvény elleni vétségek —mert eddig kihágások nem voltak és a büntetés mérvénél fogva vétségeknek tekintettek a cselekmények, most azonban a büntetés mérvét leszállítván a törvényjavaslat, kihágássá lettek azok minősítve — igaz, hogy ezen
