Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-213
258 21 **' országos ülés márczhis 28-án, csütörtökön. 1889. be a t. képviselőházhoz, ugyané tárgyban és akkoriban, nem emlékszem szabatosan, Ráday vagy Szende minister-e vagy talán épen magara, megmagyaráztam ezt a t. háznak és a t. ház a magyarázatot elfogadta és abba belenyugodott. A dolog tudniillik ugy áll, hogy nemcsak kivételes nősülési engedélyről lehet itt szó, hanem ha a módosítványt a t. ház elfogadja, az igény akkor is fennállhat, ha valaki például már szolgálati kötelezettségben van, azután elveszi egy ilyen keresetképtelen apának a leányát s ezzel mindjárt igénye is támad, mert a törvényes felmentési igény mindig támadhat, még akkor is támadhat, mielőtt az illető be lesz sorozva, vagy támadhat akkor is, midőn már be van sorozva és tényleg szolgál, vagy talán már a tartalékban is van s mihelyt igénye van, nagyon természetes, hogy bármikor támadt ezen igénye, mindig meg kell adni a törvényszabta kedvezményeket. Ha pedig ama szavakat kiNagynók, ez által nemcsak mellőznők a 20 esztendőn át követett gyakorlatot, hanem nagyon könnyen visszaélésekre adhatnánk okot s mivel azt hiszem, hogy nem volna czélszerű a visszaélések lehetőségét még szaporítani, kérném a t. házat, méltóztassék e szakaszt ugy, a mint van, változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Reviczky Károly: Engem a t. honvédelmi minister ur nyilatkozata nem képes megnyugtatni, mert az. én módosításom csak a vökre vonatkozott, az igen t. honvédelmi minister ur pedig azt mondotta, hogy ezen eshetőségek bekövetkezhetnek a szolgálati időtartam alatt is. Engedelmet kérek t. honvédelmi minister ur, de ez nem következhetik be, mert a nősülési engedély csak a tényleges szolgálat megkezdése előtt adatik ki. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister : A szabadságolás alatt is! Reviczky Károly: A szabadságolás alatt is? Akkor már tényleges szolgálatban volt az illető, a törvény pedig azt mondja, hogy a tényleges szolgálat alól mentendők fel azok a vők, ha ez az eset fenn nem forog. De különben is a törvénynek nem az az intentiója, hogy egyáltalán azok a katonák, kik a tényleges szolgálat alól mentetnek fel, teljesítsenek a munkaképtelen apának valami kötelezettséget, hanem a törvénynek az az intentiója, hogy azon egyének, kik különben is képtelenek, valami kedvezményben részesíttessenek azok által, kik a tényleges kötelezettség alól fel fognak mentetni. Linder György: Bátor vágyókat, házat és a mélyen t. elnök urat felkérni, hogy miután nem vagyunk határozatképesek, a házszabályok értelmében ne méltóztassék a szakaszt szavazás alá bocsátani. (Felkiáltások: Vagyunk százan!) Elnök: Miután kétely emeltetett, hogy a ház nem határozatképes, nekem kötelességem a ház tagjait megszámláltatni. Azért felszólítom a ház jegyzőit, hogy a jelen levő képviselőket összeszámlálni méltóztassanak. (Nagy István és Josipovich Gém jegyzők számlálják, a jelen levő képviselőket.) A jegyző urak jelentése szerint igaz, hogy 82-en vannak csak a házban, hanem bátor vagyok a t. háznak egy körülményt figyelmébe ajánlani, tudniillik Reviczky képviselő ur most hozzám jött és azt mondta, hogy neki ezen szakaszhoz még többrendbeli módosítása van, melyeket jelzett ugyan beszédében, de elő nem adott. Azt hiszem, a t. háznak meg kell előbb e módosítványokat hallgatni és csak azután lehet helye határozathozatalnak. Felszólítom tehát Reviczky képviselő urat, hogy most egyszerre adja elő minden módosítványát, mert többször beszélni egy szakaszhoz nem lehet. (Helyeslés.) Reviczky Károly: Ezen szakasz második pontja ugy intézkedik, hugy „az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fiuk nincs", unokát hátraNagyott apának testvérje és igy a hivatolt nagyapának vagy nagyanyának fia még életben van, akkor a törvény intézkedése alapján az unoka, a kit a nagyszülők eltartásának kötelezettsége illet, mentességre jogot nem tarthat. Bekövetkezhetik azonban az az eset, hogy egy apának van több gyermeke. Ezek közül az egyik nős és van egy gyermeke, tehát a nagyapának van egy unokája. Van tehát ezen unokának két nagybátyja, a kikre a törvényjavaslat hivatkozik, a mely esetben az unokát nem illeti meg a mentesség. De mondjuk, hogy a két nagybátya, a nagyszülőknek ezen két gyermeke teljesen munka- és keresetképtelen, nyomorék, a kik nem képesek azt a kötelezettségüket teljesíteni, hogy szülőiket eltartsák s igy az unoka van hivatva arra, hogy nagyszüleivel szemben ezen kötelezettséget teljesítse; ő pedig mentességet nem igényelhet, mert a törvényjavaslatban világosan benne van, hogy ha a nagyszülőknek fiuk nincsen. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék a második pont második sorában előforduló „fiuk" szó elé, a „keresetképes" szót beilleszteni. A harmadik pont azt mondja, hogy: „teljes árvaságra jutott testvéreknek egy fitestvére vagy féltestvére, úgyszintén atyátlan testvéreknek egyetlen féltestvére." A harmadik pont második sorában a „féltestvér" szó elé kérném a következő két szót: „fitestvére vagy" beszuratni; mert különben a szöveg némi zavarokra szolgáltatna alkalmat, a mennyiben a felmentési jogezímnél, hogy ha az atyátlan testvéreknek van fitestvérük, de van féltestvérük is, akkor ezen intézkedés szerint a féltestvér élvezné a mentességet és nem a fitestvér,
