Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-206

£03. országos ülés márcziug 19-én, kedden. 1839. 113 jóbhfelöl) s a felvonulási xitirány nemcsak Budapest felől, hanem Nógrád felől is jelentőséggel bir. Méltóztassék azt tekintetbe venni, hogy egy tervszerű működés esetére, ha a Nagy-Várad felőli felvonnia s Nagy-Várad-Püspökladány-Debreezen felé történik, tehát kerülővel és Budapest fe­lől a felvonulás szintén Püspök-Ladány Deb­reezen felé irányul, akkor nagyon természetes, hogy az igények kielégítésére a hadiigyminis­teriumnak már rég kellett egy második vágány lefektetését kívánni. (Ugy van! Ugy van! jóbh­felöl.) Ennek a második vágánynak elkészítése több mint 600 ezer frtba került volna, a számokra egész határozottan nem emlékszem. Eötvös Károly: 660 ezer frt. Baross Gábor, közmunka- ós közle kedésügyi lttinister: Ezen 660 ezer frt helyett adatott a Nagy-Várad - Ermihályfalvai vonalra 300 ezer frt. Ez az egyik dolog. Itt tehát teljesen indokolva volt ezen segély megadása. (Helyeslés jóbhfelöl.) A t. képviselő ur erre azt méltóztatott mon­dani, hogy nincs Magyarországon helyi érdekű vasút, mely hasonló segélyben részesült volna. Szederkényi Nándor: Vau, elismerem, a mátrai vasút! Baross Gábor, közmunka- és közle­kedésügyi lttinister: Nem azt értem! (Felkiál­tások a jobboldalon: A szilágysági!) Mindig számba kell venni, t. ház, milyen ellenszolgálmányt nyer az állam. 300,000 frt készpénzsegély adatott a marosludas-beszterczei vasútnak is. Nagyobbmérvíí segély nyújtatott a zägóriai vasútnak. Horánszky Nándor: Fájdalom! Baross Gábor, közmunka- és közle­kedésügyi minister: Nincs ok ezen sajnálkozni. A mi a most szóban forgó vasúthoz való hozzá­járulást illeti, a t. képviselő urnak igen részletes adatokkal fogok szolgálni, hogy az a kétezer egy­nehány frt, melyet ki tetszett számítani, ezen vasútnak postai hozzájárulás czímén való segélye­zésre nézve, más postai hozzájárulásokhoz képest csekély, mert van 4 — 5, sőt 7,000 frtnyi kilo­metricus postai hozzájárulás, a szerint, a mint ezt egyik vagy másik helyi érdekű vasútnál a viszo nyok indokolttá és szükségessé teszik. Azt állítani tehát, t. képviselőház, hogy ezen vasút oly ki­vételes segélyben részesült volna, a mely nem állana arányban sem a viszonszolgálmánynyal, sem azon segétyezésekkel, melyeket más vasutak nyertek, lehetetlen. (Élénk helyeslés jóbhfelöl.) Eötvös Károly: Hát a kóti vasút!? Baross Gábor, közmunka- és közle­kedésügyi minister: Ez vonatkozik a nagy­várad-érmihályfalväi vasútra. Most szólani fogok a nagy-várad-kóti vasútról. (Halljuk! Halljuk!) A nagy-várad-kóti vasút ma tényleg zsákpálya, mert az illető engedélyesek, a kik ugyanakkor elő­KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. X. KÖTET. jogot nyertek a vasút folytatására Kóttól Gyoniáig, ezen joggal még nem éltek; de ezen összeköttetés talán közelebb létre fog jönni. A nagyvárad-kóti vonalra nézve a kormány semmiféle speciális se­gélyt az illető vasúti társaságnak nem nyújtott. (Élénk felkiáltások a jobboldalon: No hát!) Ennek kö­vetkeztében, t. képviselőház, azon vasút tényleg nem jövedelmező, jövedelmezővé fog válni, ha a folytatása is kiépül, ez pedig már komoly tanul­mány tárgyát képezi. (Helyeslés jóbhfelöl.) De mindezt összevéve, t. képviselőház, le­gyen szabad megjegyeznem, hogy a mátrai vas­útnál a kormány elejétől fogva teljes rigorositással járt el. Bátor vagyok azonban utalni arra, hogy ez is azon helyi érdekű vasutak közé tartozik, a melyekre nézve az illető financirozó körök nincse­nek megelégedve a kormány támogatásával. Én a t. képviselő urnak intentióját nem akarom gyanúsítani. ítélje meg minden művelt gondolkodó, hogy ezen szokatlan interpellatióval mit akart elérni. (Élénk tetszés és helyeslés jóbhfelöl.) Ha a t, képviselő urat meglepte válaszom, saj­nálom ; abban, hogy én felhörkentem, nincsen igaza, de nekem igazam van abban, hogy a t. kép­viselő urielsült. (Hosszantartó zajos derültség, tet­szés és helyeslés a jobboldalon.) Eötvös Károly: T. képviselőház! A köz­munka- és közlekedésügyi minister ur, első felger­jedéséből magához térve, de a kóti vasút üzlet­forgalmi adatait még sem közölve, (Ugy van! a szélső baloldalon. Mozgás jóbhfelöl) én rám azt mondja, hogy ezen felszólalásommal felsültem. (Felkiáltások jóbhfelöl :ügy is van!) A közlekedésügyi minister urat az ő vasutai­nak dolgaiban én szakértőnek elismerem, hanem ugy látom, hogy azokról a magasabb politikai erkölcsi tekintetekről, (Zajos félkiáltások jobbfelöl : Ah!) melyeknek a ministerek szemei elől soha sem szabad elveszniök, azon magasabb és finomabb dolgokról, a melyek pedig a birói kar összefér­hetetlenségében instituálva is vannak, azokról a közmunka- és közlekedésügyi minister urnak az ő vasúti nagy tanulmányai mellett semmi fogalma sincsen. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha tehát ő az én felsülésemet észleli itt, részéről egye­dül csak azt találom természetesnek. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Elnök: Kérdem a t. házat.méltóztatik-ea mi­nisterelnök ur válaszát tudomásul venni; igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul vette. (Zaj. Felkiáltások jóbhfelöl: A köz­lekedési minister válaszát is!) Én nem zárhatom el útját annak, hogy az interpellatio a maga utján a közlekedésügyi ministeriumnak kiadassék, mert az interpelláló képviselő ur azt moudta, hogy a kóti 16

Next

/
Thumbnails
Contents