Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-206

103 206. országos Illés máiczins lö-én, kedden. 18S9­jon akként, hogy ennek fejében még törzs-rész­vényt se kapjon? 3, A ministerelnök ur, mint volt kornádi bir­tokos, nyert-e 23,000 frtot uzon jogi feltétel alatt, hogy a nagyvárad-kótpuszta-kőrösbalparti vasút engedélyezve és forgalomnak átadva legyen? 4. Hajlandó e a ministerelnök, esetleg a köz­munka és közlekedésügyi és a belügyminister urak az ez ügyre vonatkozó összes iratokat a kép­viselőház asztalára letenni ? (Élénk helyeslés a bal­és a szélső baloldalon.) Dárdai Sándor jegyző: Tisza Kálmán, ministerelnök! Tisza Kálmán, ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur ínterpella­tiójára a ház engedelmével bátor leszek azonnal felelni; (Halljuk! Halljuk!) megjegyezvén minde­nek előtt, hogy a magam részéről is osztozom abban a nézetben, nem ugyan, hogy a minister vállalkozó is lehet, mert abban a nézetben nem osztozom, de hogy mint birtokos, oly vállalatot tímogathat, mely esetleg neki is használ, (Helyes­lés jobbfelóí) ha ezt illetéktelenül nem teszi s ha nem csupán a saját érdekében teszi. (Mozgás bál­felöl. Halljuk! Halljuk! jóbbféldl.) Mert azt talán senki sem fogja elvül felállítani, hogy egy minis­ter, bárki legyen az, minden olyan vállalatot, mely azon vidéket, hol történetesen birtoka van, élet­érdekeiben érinti, ellenezzen csak azért, mert eset­leg neki is lehetne haszna belőle (Helyeslés jobb­félől. Ellentmondások balfélől) és épen azért, mert gyanúsítani fogják azzal, hogy saját érdekében tett valamit, nem pedig a közérdek szempontjából. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) A mi már magát a dolgot illeti, először meg kell jegyeznem — most először csak erről szólok hogy mindazok a vicinális vasutakról szóló törvények értelmében adható kedvezmények, me­lyeket a képviselő ur a nagyvárad-kód vasút érdekében adottaknak állít, maga a törvény s az indokolás tiszta értelme szerint nem ezen 46 kilo­méternyi, hanem 128 kilométernyi vasútra adat­tak, mely Biharvármegyének különböző részeit igen nagy területen érinti. Ami másodszor az ezen kívül adott 300,000 frtnyi állami segélyt illeti, erre nézve világos a törvény, világos az indoko­lás, hogy ebből ugyan a nagyvárad-érmihályfalvai vasútra nem ugyanannyi, a mennyit a vállalkozók kértek, 500,000 frt, hanem adatott 300,000 frt, azért, mert ez által megkíméltetett a Püspök­Ladányig lerakandó második vágány költsége, mely 660,000 frtot tett volna. (Élénk tetszés jobb­felöl.) Nem adatott tehát ezen nagyvárad-kóti vas­útra a vicinális törvény értelmében adhatókon kivül egyenes állami segély, de adatott a bihari vasutak egy másik részére, a nagyvárad-mihály­falvira, mely egészen más vidéken megy keresztül és melynél, ismétlem, 300,000 frttal 600,000 frt­nyi kiadás kíméltetett meg az államnak. (Élénk tetszés jóbbféldl.) Ez első része annak, a mit felhozni szükségesnek tartottam. A másik a következő. (Halljuk!) A mi ugyanis Bihar vármegyének kötelezett­ségét illeti, először is, hogy Biharvármegye túl­kötelezettséget ne vállaljon, ebben már méltóz­tassanak megengedni, talán saját érdekemből is némileg érdekelve voltam, mert hiszen, meglehet, hibámul rójják fel, de Biharvármegye területén mégis meglehetős birtokaim vannak és igy a me­gyei terheknek egy, még pedig meglehetősen nagy részét magam is viselem. (Ugy van ! jobb felől.) De a mi. azt illeti, hogy törzsrészvények nem adattak a megyének cserébe, megvallom, egész pontossággal a dátumokért nem állok jót, de a dolog valóságáért igenis jótállok ; — én ugy tudom, hogy már 1881-ben elhatározta a megye, hogy törzs­részvényeket, illetőleg subventiót, még pedig eredetileg egy ennél nagyobbat — gondolom 500 ezer frtot, fog ily föltétel mellett a vasút létesítése czéljából adni. (Halljuk! Halljuk!) Mert meg­jegyzem azt is, hogy ezen vasút létesítése iránti mozgalom nem 1883-ban, nem is 1884-ben, hanem már 1880-ban — meglehet már előbb is — de 1880 ban biztosan megindult volt, minthogy az egész megye a maga érdekében levőnek tartotta, hogy a vasút létesíttessék. (Ugy van! jobbfelöl.) Ez az egyik, a mit meg kívántam jegyezni: de hozzá tehetem még azt is, hogy épen azért, mert a törzsrészvények nélküli subventio adása nem szokott mindig megtörténni: a kormány részéről a jóváNagyás erre csakis a megyének ismételve sürgetett felterjesztésére és kérelmére adatott meg. (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás balfélől,) Itt tehát a megyére kormányhatóságilag ráerőszakolt, vagy a megyénél csak initiálva is lett kedvezményről szó nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Mi bir­tokomat, a komádit, a Kőrös balpartján illeti, nekem itt — bevallom bűnömet — nem is egy, hanem két birtokom volt, melyeket — ha nem szolgáltam volna a közügyeket, bizonynyal meg­tarthattam volna. (Mozgás balfelöl. Ugy van ! jobbról.) Erről épen ugy biztosíthatom a t. képviselő urakat, mint arról, hogy azon két birtoknál, együtt amely 5200, vagy 5400 katastralisholdat tett, a vasút léte­sítése folytán értékemelkedésben az említett 23,000 írtnál bizonyára többet nyertem volna. (Élénk he lyeslés a jobboldalon.) De eladtam az egyiket, Kótot épen Vésztő községnek, a másikat pedig eladtam a képviselő ur által megnevezett Schwartz nevű bérlőnek; de eladtam akkor, midőn a vasúti előmunkálat és irányzat kitűzése már megvolt. (Helyeslés jobbfelóí.) Kértem érte 250,000 frtot. És utoljára épen azért, mert be kellett látnom, hogy, ha a vasút nem lenne meg, az érték valamivel csakugyan kevesebb volna, mintha az meglesz, ráállottam arra a föltételre,

Next

/
Thumbnails
Contents