Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-187
Í8Í. országos ülés február 23én, szombaton. 1889. 47 bölcsen hallgatott, hogy — presens-markokban — évenként hány forintban részesül. Ezen beismerés azon jogosnak vélelmezhető feltevésnek ád anyagot, hogy a többi t. felügyelő-bizottsági tag urak szintén élveznek bizonyos évi díjakat, az aztán mindegy, neveztessék az évi fizetésnek avagy ülésenkénti díjaknak, egy bizonyos: hogy ha részesülnek ilyen díjban országgyűlési képviselők, ez eset összeférhetlen a képviselőséggél. Már pedig a törvényt mindenki tisztelni tartozik. Mindezeket szövegezve, tisztelettel kérdem: 1. Hány tagból áll az „országház építészetének" a felügyelő-bizottsága? 2. Méltóztessék megnevezni, hogy kik vannak a bizottságban? 3. Miből áll ezeknek az uraknak a dolga? 4. Mennyi az az összeg, a mennyi ezeknek az uraknak évi díjban vagy presens-markokban fizettetik s mely pénztárból veszik fel a fizetést vagy díjazást? 5. Összeegyeztethető-e a népképviselői állással az, hogy Országh Sándor képviselő ur, mintáz országház hivatalnoka, 1200 forint évi fizetésben részesül? 6. Az eset tisztázása végett szives lesz a t. ministerelnök ur az országház eddigi építkezésére fordított minden dologi és személyi kiadásokról a zárszámadás adatait a t. képviselőház asztalára letenni. Tisztelettel Csatár Zsigmond s. k, £i T. ház! Mint ezen írásos interpellatió hangjából látni méltóztatnak, ez nem személyeskedés, hanem országos ügy. (Derültség jobbfelöl.) Hadd győzzön az igazság. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A t. képviselő ur egyéb kérdéseire, minthogy nagyon részletes választ kivan és semmi okom sincs azt meg nem adni, később fogok válaszolni. Most csak egyet jegyzek meg, nehogy félreértés támadjon és ez vonatkozik a képviselő urnak azon kérdésére, hogy hajlandó vagyok-e az országház építésének költségeiről a számadásokat benyújtani? Megjegyzésem pedig az, hogy minden év zárszámadásaiban ki vannak mutatva az országház építésénél előforduló költségek, épen ugy, mint minden más kiadás. (Ugy van ! jobbfelöl.) Elnöki T. ház! Egyet nékem is meg kell jegyeznem, miután a képviselő ur azt állította, hogy a ház elnöke ez irányban semmi lépést sem tett. Igaz, hogy a ház rendelete folytán az országház építésének főbb tanácskozásaiban részt veszek, de tudván azt, hogy senki nem kap semmit — én sem, más sem —igen természetes, hogy én semmiféle lépést nem is tehettem oly irányban, mint a képviselő ur kívánja. A mi azt illeti, hogy incompatibilitási eset forogna fenn, ha nékem nincs róla tudomásom, nem tehetek semmit; akkor tehetnék valamit, ha erről tudomásom volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Csatár Zsigmond: T. ház! Megvallom, hogy én a zárszámadást nem láttam, mert nem a rendes időben jöttem s talán azért nem kaptam meg. De bocsánatot kérek a mélyen t. elnök úrtól; tudom, hogy arról a helyről jött kijelentés ellen alig van védekezésnek helye. Méltóztassék azonban megengedni egy helyreigazítást. Hiszen, könyörgöm alássan, itt mondta Országh t. képviselő ur az elnök ur fülehallatára, hogy neki hivataláért 1200 forint fizetés jár. Ez tehát meghaladott álláspont. A t. elnök urnak tehát ezt tudnia kellett. Elnök: Országh t. képviselő ur azt mondta, hogy ő mint jogtanácsos húzza azt a fizetést, az tehát nem ministeri kinevezéstől függő hivatal. Ha az lenne, bizonyára akadt volna képviselő, a ki ez ellen felszólalt volna. Az interpellatió különben kiadatik a t. ministerelnök urnak. Következik Hodossy Imre t. képviselő ur interpellatiója. Hodossy Imre: T. ház! Az italmérési jog megváltásáról szóló törvény a kártalanítási igények bejelentésére záros határidőt tűzött ki, mely márczius 31-én lejár. Addig tartoznak igényeiket mindazok bejelenteni, kik kárpótlásban kivannak részesülni és tartoznak beszolgáltatni mindazon adatokat, melyeket igényeik alapjává kivannak tenni. E törvény múlt év deczember 26-án szentesittetett és 28-án lett kihirdetve. Azóta folyvást várta a közönség azon utasításokat és rendeleteket, melyek erre nézve a ministerium részéről kilátásba helyeztettek. Várta azokat a közönség január elején, várta január második felében, várta e hó első napjaiban s azok mindegyre késtek. A rendelet, mely a kártalanítási törvény alapján végre kibocsáttatott, csak most jelenik meg darabonként a hivatalos lapban. Eddig — ha jól tudom — mindössze 32 szakasz jelent meg, de a rendelet vége még most sincs a közönség kezében. A mi belőle megjelent, az is csak a hivatalos lapban jelent meg, a mi a közönségre nagy haszonnal nem jár. A nagy közönségre az a fontos, hogy a rendelet nyomtatásban egységesen jelenjék meg, az iránt magát mindenki tájékozhassa és ne legyen szüksége azt különféle lapokból összeszedni. Ily körülmények között általános azon aggodalom, hogy sokan nem ismerve azokat a formákat és adatokat, melyeket a kormány a törvény keretében kívánni fog, talán még el is eshetnek jogos kártalanítási igényeiktől. Azért én arra nézve vagyok bátor kérdést intézni a t, minister úrhoz, hogy először mi az oka annak, hogy ezen rendelet oly soká késett. Másodszor kérdést intézek a minister úrhoz arra nézve, hogy nem tartaná-e megfelelőnek, hogy a rendelet ily elkésése következtében azon