Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-202

388 •202 orszíiyos üléM márezins 13-án, szerdán. 18S9. helyeztetik, akkor a tiszti bojtot minden fiatal ember könnyen megszerezheti, ez pedig előnyöket nyújt neki a háborúban, okvetlen felmenti a má­sodik évi szolgálat alól és — még egyet akarok mondani — béke idejére megadja a kardcsörtetés jogát, (Derültség balfelöl) azt pedig, hogy a t. túl­oldal egy tagjára hivatkozzam, még Meszlényi Lajos kedves barátom sem fogja tagadásba venni, hosry ez fiatal embernek nem megvetendő mulatság, (Általános derültség) sőt némelykor alkalmas egy elvesztett év pótlására is. ('Derültség és tetszés jobb­felöl.) Midőn a t. honvédelmi minister ur biztosított még arról is, hogy azok közül, a kik a tiszti vizs­gán megbuknak, csak azok fognak a második évre szoríttatni, a kik összes maguktartása által azt mutatják, hogy a katonai megfelelő szolgálatra még nem képesek, e szerint tehát a német nyelv nem tudása egymagában a második évi szolgálatra okul egyáltalában nem vétethetik. (Felkiáltások a szélső baloldalon; Ez nem áll! Ezt nem mondta a minister!) Az összbenyomás fog határozni. Kiket fog tehát terhelni ezen második év? Ne vegye a fiatalság rossz néven, nemcsak a jelenlegi fiatal­ságról beszélek, de voltak, vannak és lesznek tunyák és indolensek. Az elsőket nem sajnálom, az utóbbiakra elmondhatom, hogy volenti non fit injuria. A törvényjavaslatot Grajári t. képviselő ur határozati javaslatával elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. ,,Hoch"-kiáltások a szélső baloldalon^) Nagy István jegyző: Báró Kaas Ivor. BáróKaasIvor:T.ház!Előttemszólottnagy­baromi t. képviselőtársam (Élénk derültség balfelöl) szavaira bővebben refiectálni nem szándékozom, mert nem gondolnám, hogy a polémia ezen beszéd ellen nagy haszonnal járna a közfelfogásra. Csupán szükségesnek tartom óvást emelni azon nézet ellen, hogy itt e magyar törvényhozás termében az mondassék, hogy bármely rendelet, mely az Armee­verordnuügsblattban jelenik meg, többet érne, mint Magyarországnak szentesített törvénye. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Fel­kiáltások jobbfelöl : Nem mondta! A szélső balon: Igenis ezt mondta!) Elnök: Már akkor, mikor az előbb szólott képviselő ur ilyenforma nyilatkozatot tett, hallat­szott a felszólalás, hogy az elnök miért nem szól közbe. Gyakran voltam kénytelen, t. ház, némely nyilatkozatra észrevételt tenni és nagyon termé­szetesen, igyekeztem pártatlanul igazságos lenni. Méltóztassék, t. ház, meghallgatni, hogy ezen alkalommal miért nem szólottam közbe ? (Halljuk! Bálijuk!) Mikor valamely ügy tárgyaltatik s arra vo­natkozólag egyik és másik párt a maga nézeteit, argumentumait elmondja, akkor nekem nincs jogom, mint a ház elnökének, ebbe beleszokni, mert én a pártokon kiviil állok. Most épen arról van szó, hogy az egyik párt határozatot, a másik párt törvényt kivan Hogy miként lehet tehát tőlem követelni, hogy ebbe a kérdésbe, mint ki a pártokon kivül állok, beleavatkozzam, azt nem értem. Azért nem szólottam közbe és óvakodtam saját nézetemet nyilvánítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez reám nem tartozhatik; (Helyeslés jobbfelöl.) Báró Kaas Ivor: Mindig öröm nekem és kötelesség, ha a magyarnyelv védelmére felszólal­hatok. Mielőtt azonban ezt tenném, engedjék meg nekem, hogy korábbi beszédekre reflectálva, a kegyeletnek adóját rójam le néhány szóval egy férfiú iránt, kihez lelkesedéssel és hittel csatlakoz • tara ifjúságomban : Lónyay Menyhért gr. iránt, a kinek nagy tehetségéről és önzetlen hazafiságáról tudomásom volt. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ez a férfiú 16 évvel ezelőtt, itt e házban egyéni be­csületében támadtatott meg. Én ma, 16 esztendő múlva, az elhalt iránti kegyeletemnél fogva öröm­mel constatálhatom — mert azt tartom, hogy a halottnak is van joga az igazságra — hogy az a támadás igaztalannak bizonyult. Mert azon férfiú­ról, kit a mostani kormányelnöknek belső párthíve ismeretes módon megtámadott: a jelenlegi kor­mányelnöknek hosszú kormányzata alatt ismételten volt alkalma tapasztalni, hogy a vád, mintha Lónyay Menyhért gróf a köz kárára vagyonoso­dott volna, igaztalan volt. Hazánknak ez a jeles államférfia meghalt a nélkül, hogy nagy vagyont Nagyott volna családjának ; pedig ha ő magánéletet folytat és idejének javát nem szenteli a nemzetnek és hazának, dúsgazdagon halhatott volna meg. (Ugy van! Ugy van! balfelöl. Mozgás jobbfelöl és felkiáltások: Nem ide tartozik! Felkiáltások a bal­és szélső baloldalon: De nagyon is ide tartozik!) Mindazonáltal, t. ház, én nem tagadom azt, hogy a corruptiónak íorrásai már a Deák-párt idejére vezethetők vissza, mint a Dunának, mely nálunk elfolyik, forrása Donau-Eschingennél fakad; de a különbség a kis forrás közt és e közt az ára­dozó nagy folyam közt roppant nagy. (ügy van! a,bal- és szélső baloldalon.) Nem tagadom, hogy a corruptio a Deák-párti kormányok idejében is megvolt; mert tudomásom van arról, hogy egy Deák-párti minister, midőn egy független kormánypárti képviselő hozzá e szavakkal fordult, hogy ő „nem kér semmit", a következőket mondta: „Nekünk nem kellenek az olyan képviselők, a kiknek nem kell semmi''. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Ezen Deák­párti minister — megnevezhetem — Tisza Lajos gróf volt. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szép dolog! Mozgás jobbfelöl. Egy hang: Ki volt az a kormánypárti képviselő?) Meg tudom nevesni azon nemes grófot, a ki fültanúja volt annak a be­szédnek. E szavaknak értelme az, hogy legyen a nem-

Next

/
Thumbnails
Contents