Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-202

gg2 202. országos ülés wärezius 13-án, szerdán. 1889. hadseregnél az egyéves önkéntességre jogosult bir-e kellő qualificatióval vagy sem. (Helyeslés szélső balfelöl.) E]n tehát ez indokokból a magam részéről a szakasz e részét teljesen helytelennek s a mint már mondám, közjogunkkal ellentétben állónak találom s annak törlését óhajtom. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Abban a sorrendben haladva, a mint a tör­vényjavaslat szól, mindjárt egy másik rész követ­kezik, a melyre bátor vagyok szintén felhívni a t. honvédelmi minister ur nagybecsű figyelmét, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy a magyar honvéd­ség érdekét még is ő van hivatva Magyarországon első sorban védelmezni s azt hiszem, jó néven veszi, ha e közösügyes törvényjavaslatba valami olyan csempésztetett be, ami oda nem illik s a honvédség érdekét sérti •— ha arra figyelmeztetem. (Halljuk!) A mint méltóztatnak tudni, a közös hadsereg­hez 42,711 ujonczot kell szolgáltatni a 14. §. értelmében, a honvédséghez pedig 12,500-at. Ha e két számot arányosítjuk, következik, hogy 75% esik a közös hadseregre és 25% a honvédségre. És a törvényjavaslatban mégis az mondatik, hogy lia olyan számot húznak az egyéves önkéntesek, a melynek következtében ők a honvédséghez lesz­nek beosztandók, az esetben az egyéves önkénte­seknek csak 15%-a fog a honvédséghez beosztatni, a többi pedig a közös hadsereghez; és még ez is csak facultative van mondva: s a minister ur gustusára van bizva, hogy e 15% beosztassék-e a honvédséghez, vagy nem, mig azonban az utolsó rész, a mely azt mondja, ha pedig több jutna a honvédségnek, mint 15%, a többlet a következő évben vissza lesz számítandó a közös hadsereg javára, már imperative van kifejezve. Ha csak azt nem akarjuk, hogy a honvédségnek intellee­tualis értéke mindig alacsonyabb niveaura száll­jon ; ha azt nem akarjuk, hogy az intelligens elem a honvédségnél minél kevesebb számban találjon alkalmazást: akkor nem szabad elfogad­nunk, hogy a honvédséghez csak 15%-a menjen az egyéves önkénteseknek, holott azon számarány, a mely a honvédséghez és a közös hadsereghez besorozott ujonczokra vonatkozik, az a számarány 25 száztóli. De van ennek a honvédségre vonat­kozó intézkedésnek egy másik része is. A törvény az önkéntesekről akkép intézkedik, hogy az eset­ben, ha oly magas számot húznak, melynek foly­tán a póttartalékba lesznek beosztandók, mind­ennek daczára az egyévi tényleges szolgálati időt kötelesek leszolgálni. Az az ujoncz pedig, ki az egyéves önkéntesi jogot nem élvezheti, ha nagy számot húz, a pót­tartalékba lesz beosztva s legfeljebb kiképzés végett lesz nyolcz hétre behíva. Mig ellenben azon intelligens fiatal ember, ki abban a szerencsében részesül, hogy nagy számot húz s ennélfogva a póttartalékba osztatik, még is kénytelen lesz egy évig szolgálni, kénytelen lesz kiállani azt a tor­turát, mely a szakasz alábbi intézkedéseiben foglal­tatik. Ez is helytelen intézkedés. Végre, a mit szintén nagyon tévesnek és igaz­ságtalannak tartok, hogy ebben a törvényben az foglaltatik, hogy azon szegény sorsú ifjak, a kik önköltségükön nem képesek az egyéves önkéntesi időt leszolgálni, jeles osztályzattal kell hogy bír­janak, mig ellenben, a kik önköltségükön fogják az egyéves önkéntesi időt kitölteni, azoknak ele­gendő, ha kielégítő calculussal birnak. Tehát a ki gazdag, a kinek a kedvező sors már ugy is elég előnyt nyújtott a szegényebb sorsú tanulókkal szemben, annak elegendő a kielégítő calculus, mig a szegényebb sorsú tanulót még azzal is sújtja a törvény, hogy jeles osztályzattal kell bírnia. Hiszen legtöbb esetben a szegény szüléktől szár­mazó tanuló-ifjak nevelősködéssel és más mellék­munkával kénytelenek legtöbb esetben magukat fentartani, hogy iskoláikat folytathassák és ha nem minden tantárgyból nyernek jeles osztályza­tot, ennek nem az az oka, hogy talán hanyagok f hanem épen az, hogy kenyerüket kell megkeres­niük, hogy kitűzött életpályájukat elérhessék. Én tehát a törvényjavaslatnak ezt az intézkedését szinte helytelennek és igazságtalannak, törlendőnek tar­tom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Midőn e szakasznak az egyéves önkéntesekre vonatkozójelzettintézkedéseithelytel éneknek,káro­saknak, téveseknek és az egyenlőség elvével össze nem egyeztethetőknek találom s ezek kiNagyását, illetve módosítását kérem; áttérek azon kérdés megvitatására, hogy vájjon igazságos-e az, hogy az egyéves önkéntes, ha le nem teszi a tiszti vizsgát, még egy évig lesz kénytelen szolgálni. Természetesen mindig mellé gondolva, hogy a vizsgáló-bizottság bölcs belátására akarja a Ga­jári-féle határozati javaslat bizni annak megíté­lését, hogy vájjon az illető bir-e elegendő jártas­sággal a német nyelvben. Erre a túloldal pathos-szal azt feleli, hogy a teherviselés és democratia kimagasló eszméje kö­vetelik azt, hogy a magyar intelligentiát ily bün­tetéssel sújtsuk; én ezen felfogással, azon támadá­sokkal szemben óhajtok pár megjegyzést tenni. (Halljuk!) Tán elhallgattam volna, ha épen a túloldal­nak egyik veterán kitűnő tagja, Ivánka Imre képviselő ur nem hivatkozik választóira és nem helyezi olyan világításba az ő bunyeváczainak vagy sokáczainak felfogását, mintha azoknak a szemökről már leégett a hályog ; mert miként ő állítja, azok ezt a 25. §-t helyesnek találják smeg is mondták a népgyűlésen a professoroknak, ügy­védeknek, szóval az intelligentiának, „hogy mi több adót fizetünk, mint önök" s ha a mi fiaink 3 évig szolgálnak, szolgáljanak az urakéi is.

Next

/
Thumbnails
Contents