Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-199

199. orszítgos ülés márezius 9 én, szombaton. 1889. 325 tát is. De azért nem jól teszik, a kik az ellenzék ellen keserű és túlzó kifakadásokra engedik magukat elragadtatni. Egykor mi is ellenzék voltunk és ha akkor a kormány pártja vádakkal és gyanúsításokkal lépett volna fel ellenünk, bizonyára azt hihettük volna, hogy belőle az élvezett hatalom elvesztése miatti önző aggodalom utálatos érzete beszél. (Zajos tetszés és derültség balfelöl.jÉs barátom, az mindenesetre kétségtelen, hogy az ellenzék mögött a nemzetnek tekintélyes része áll, melyet respectálni kell s melylyel minden kérdésben először a tisztességes compromissumot kell megpróbálnunk. Nagy szerencsétlenség az, ha az ellenzék a vezető minister személyével sehogy sem tud kibékülni, (Zajos tetszés és derültség balfelöl) de ha ilyen eset előáll és ha az ellenzék gyűlölködését megszüntetni nem lehet és ha e miatt a törvényhozás szabályosan nem képes dolgait elvégezni, inkább a vezető minister vonuljon félre, (Hosszantartó-tetszés és derültség balfelöl) ha ez a kormányzat fő elveinek veszélyeztetése nélkül megtörténhetik, (Felkiáltások a jobboldalon: Ahá! Ahá! Zaj, mozgás a bal-és szélső baloldalon) mintsem, hogy a parlament meddő és kártékony személyes harezoknak legyen színterévé. Lónyay pillanatonkint maga is igy fogta fel a helyzetet, legalább igy mondta nekem két ízben. Az ellenzék elvei ellen elégségesek a mi elveink, hazaszeretete sem tisztább, erősebb a miénknél, (ügy van! ügy van! jobbfelöl. Felkiáltások abal- és szélső baloldalon. Deákról van szó!) De ha épen nem tudtuk megakadályozni a Lónyay személye elleni kíméletlen és örökös támadásokat, meg kell nyugodnunk a változásban. A többségnek nem az a feladata, hogy egyedül Pétert vagy Pált támogassa, (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Ahá! Ahá! Zaj, mozgás jobbfelöl) sőt nem is szabad megengedni, hogy személyes párttá alakuljon át. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon: Felkiáltások: Most már rossz?) Személyes pártok ritkán eszközölnek jót állandóan s ritkán váltak a haza üdvére, (ügy van! ügy van\ a bal és szélső baloldalon.) De épen veszedelmesek lennének akkor, ha elvek álarezájában sikerülne tenyészniük." (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Akkor a keletkező és régen elfeledett úgynevezett vacsorapártról volt szó, mikor Deák Ferencz ezen levelet irta egy aggódó barátjának. Talán a t. ministerelnök ur ezért felelős lesz egykor, most is felelős, de nagyon közel vagyunk azon időhöz < s lehetőséghez, mikor az a párt nem az elvek pártja, hanem személyének pártja lesz. (Élénk helyeslés, tetszés és felkiáltások a szélső baloldalon : Most is az! Mondjon le! Mozgás jubbfeíöl.) Polónyi Géza: Arra, hogy lemondjon, nem elég hazafi! Eötvös Károly : Midőn a többség szónokai (Halljuk!) akként formulázzák most már álláspontjuk jelzését, (Elénk felkiáltások a bal- és szélső baloldalon. Igaz! Igaz!) hogy igenis nekünk komoly, srílyos aggodalmaink voltak ezen törvényjavaslat egy és más rendelkezései ellen, de látván az ellenzéknek azon törekvését, hogy a cabinetet akarja megbuktatni, hát már most feltétlenül tömörülünk Tisza Kálmán védelmére, (ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon. Nagy zaj. Halljuk! Halljuk !) Thaly Kálmán: A kalapáesütések! Eötvös Károly: Már ez a körülmény igenis alapossá teszi a mi aggodalmunkat, a mely oda irányul, hogy az a párt többé nem az elvek, hanem egy személynek a pártja. (Igás! ügy van! a bal- és szélső baloldalon és felkiáltások: Régi dolog !) Meszlényi Lajos: Elismerik maguk is! (ügy van! szélső baloldalon.) Eötvös Károly: És erről, t. képviselőház, fájdalmasan meggyőz engem még egy másik körülmény. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja amaz elhunyt államférfiú ebben a levelében, hogy az ellenzék mögött mindig a nemzetnek egy része áll, tehát respectálnunk kell az ellenzéket és minden nagy kérdésben először is a tisztességes compromissumot kell vele megkísérteni, (ügy van! ügy van! a bál- és szélső baloldalon. Elénk felkiáltások: Sohasem teszik!) Azt kérdem én a ministerelnök úrtól: akkor, mikor egy nagy kérdés merült fel, ide jött-e hozzánk, beszélt-e vezető embereinkkel bizalmasan, (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Soha; sajátembereiveligen!) közölte-evelünk a nehézségeket, meghallgatta-e a mi aggodalmainkat és törekedett e azokat lehetőleg orvosolni? (ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Pedig megettünk a nemzetnek nagy része áll. (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon. Ellenmondás és derültség jobbfelöl.) Thaly Kálmán: Nagy részemi mögöttünk áll! Önöket a tótok, oláhok küldik, minket a magvarok! (Mozgás jobbfelöl.) "Elnök: T. ház! (Zaj! Halljuk! Halljuk!) Figyelmeztetem Thaly Kálmán képviselő urat arra, a mit épen arról az oldalról a mai nap is hallottam, hogy Magyarországon csak magyar honpolgárok vannak. (Élénk helyeslés) Ne méltóztassék tehát különbséget tenni tótok, oláhok és magyarok között; mert Magyarországon csak magyar honpolgárok választanak ebbe a házba képviselőket, ép ugy Debreczenben, mint másutt, (Általános élénk helyeslés.) Thaly Kálmán: Nemzetiségek vannak! Bár ne volnának! (Zaj!) Eötvös Károly: T. képviselőház!A ministerelnök ur nem csak velünk, az ellenzék férfiaival szemben nem teszi aztmeg, hogy a nehézséget i közölje velünk, véleményünket megkérdezze s ha