Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-198

198. országos filés märczius 8-án, pénteken. 18S9 mt Szathmáry György jegyző: Tisza Kálmán .ministerelnök! Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Yan szerencsém törvényjavaslatot benyújtani indo kolásával együtt az állami italméréái-jövedék be

>hozatala folytán adandó kártalanításról szóló 1888: XXVI. törvényczikkben a kártalanítási igény bejelentésére kitűzött határidő és avval összefüggő határidők meghosszabbításáról.(Általános helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslat kinyomatását elrendelni s azt mielőbbi tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Továbbá van szerencsém törvényjavaslatot indokolásával együtt benyújtani a Suez-csatornára vonatkozólag Konstantinápolyban 1888. október 29-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslat kinyomatását elrendelni s azt előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kártalanítási igény bejelentésére kitűzött határidők meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni s szétosztatni s mielőbbi tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. A Suez- csatornára vonatkozó nemzetközi egyezmény beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslat hasonlóképen ki fog nyomatni, a ház t. tagjai között szét fog osztatni s előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasittatik. Több jelentés nem lévén, következik a napirend : a véderőről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, nevezetesen a 24. és 25. §-ok és az azokra vonatkozó határozati javaslat tárgyalása. Gulner Gyula: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy mielőtt a szőnyegen levő tárgy tüzetes vitatásához fognék, ezt megelőzőleg két dologgal foglalkozhassam. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik azon szóváltásra vonatkozik, mely, gondolom, a tegnapelőtti ülésen merült fel a t. közlekedésügyi minister és Horánszky Nándor t. képviselőtársam között; a másik pedig azon beszédre vonatkozik, melyet a tegnapi ülés végén mondott a vallás- és közoktatásügyi államtitkár, Berzeviczy Albert t. képviselő ur. Horánszky Nándor t. barátom azt állította a kormányról, hogy mint sok más dologban nem viseltetik kellő őszinteséggel és nyíltsággal a nemzet iránt: ép ugy elburkolva tartotta czéljait azon kérdésben is, mely a delegatióban a katonai tisztképző-intézet felállítása tárgyában felmerült. Ezen beszéde folyamán hivatkozott az igen tisztelt közlekedési minister úrra, mint a delegatio hadügyi albizottságának akkori előadójára. Nagyon természetes, t. képviselőtársam Horánszky Nándor illetékesebbre, mint az akkori előadóra nem is KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. IX, KÖTET. hivatkozhatott. Épen azért, mert magának a határozati javaslatnak a szellemét és azt, hogy mikép kell annak czéljait megítélni és megbírálni, tulajdonképen az a világítás adja meg, a melylyel azt az előadó minden tárgynál az illetékes fórum előtt bevezeti. Akkor azonnal felszólalt a t. közlekedési minister ur és megerősítette a ministerelnök ur azon, már előbb tett egyik kijelentését, miszerint tévedés volt azt hinni, hogy az akkori Bécsben tartott delegatióban szó lett volna egy magyar tisztképző intézetről, hanem ott csak az czéloztatott, mire a t. ministerelnök ur is czélzott. Ezzel szemben (Halljuk! Halljuk!) a t. ház ítéletére bizom, hogy váljon Horánszky t. barátomnak felfogása és a mi felfogásunk helyes-e, midőn azon vélekedésben voltunk és vagyunk, hogy ott nem arról, vagy legalább nem csak arról lehetett szó, a mit most ezen határozati javaslatba és intentiójába a közlekedési minister ur és a ministerelnök ur belemagyarázni kivannak. Hogy azon határozati javaslatot és kijelentéseket, melyek a delegatióban történtek, nem lehetett másként értelmezni, erre nézve leszek bátor az akkori naplóból egyes szemelvényeket felolvasni. (Halljuk ! Halljuk!) A delegatio hadügyi albizottságának akkori t. előadója, a mostani t. közlekedésügyi minister ur a következőket mondotta az 1881. november 15-én tartott ülésen (olvassa): „A hadügyi albizottság, miként talán méltóztatik észrevenni, az idén nagyobb figyelemmel szól a hadsereg nevelésügyéről és ezzel kapcsolatban a magyar nyelv érdekeinek, törvényes igényeinek kielégítéséről, mint más években." A bizottság akkori t. előadója továbbá igy szól (olvassa): „Mert csakugyan sok történt, a mi bennünket kielégített, azonban még mindig nem annyi, a mennyi a magyar korona országait a dualismug folytán méltán megilleti." Ugyancsak a t. előadó ur beszéde további folyamán igy szól: (Halljuk .'Halljuk!) „Eme határozati javaslatnak is épen az a tendentiája, hogy a hadseres: elláttassák magvar tisztekkel is. hogv a képzettséget ifjaink hazájuk határain belül megszerezhessék, hogy ekként a hadsereg legyen igazán osztrák-magyar hadsereg, hogy lelkesültebb szellem uralkodjék soraiban azok részérői kik ma még idegennek tekintetik ez intézményt. Nem titkos tervek forralásáról beszélünk, nem is hiúságunk kielégítéséről, de egy valóban komoly és okos dologról, mely intimidatiót meg nem tűr.'' De tovább megy a t. előadó ur: „Valóban helytelen politika az, a mely mindig fél oly alkotásoktól, melyek épen a felállított intézmény érdekeitkielégíteni czélozzák". Ugyanazon ülés folyamán, t. ház, a delegátusok részéről is történtek nyilatkozatok. Ezekből is leszek bátor egy-két szemelvényt felolvasni. (Halljuk! Olvassa.) „Évfek'sc