Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-197

197. országos ülés márczius 7-én, csütörtökön. 1889. 277 és a német cultura közé, azt az eredményt érné el ezzel, a mit a t. képviselő ur óhajtott, tudniillik nemzeti culturánk erőteljesebb kifejlését ? (Élénk tetszés jőbbfélől.) Igenis, a kormánynak kötelessége, a nemzeti culturának eredeti és erőteljes kifejlődését közvetlenül is munkálni, (Helyeslés jőbbfélől) de én kimondom nyíltan, bármily népszeríítlenül hangozzék is (Halljuk!) az izgalom és a nemzeti susceptibilitas jelen napjaiban : nekünk az idegen culturák behatására és ezek közt első sorban — de nem egyedül — a német cultura behatására szükségünk van, saját nemzeti culturánk kifejleszthetése végett. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a hal- és szélső baloldalon.) Mutasson nekem az igen t. képviselő ur csak egyetlen egy nemzeti culturát is, mely idegen, előrehaladottabb culturák be folyása nélkül fejlődött volna nagygyá. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Ennek a behatásnak egészen útját állani; egy idegen cultura és nyelv iránt ellenszenvet, gyűlöletet hirdetni; bizonyos elbizakodottsággal azt mondani, hogy mi most már odajutottunk, hogy mindent képesek vagyunkmagunkból producálni: ez, t. ház, annyit jelentene, mint sz épen megindult nemzeti cultur fejlődésünkben végzetes visszaeséstidézni elő. (Élénk helyeslés jőbbfélől.) Mert bár műveltségünk elég erős arra, hogy egy más cultura beolvasztó hatásának ellentálljon, nem elég erős arra, hogy nélkülözze és talán soha sem fogja nélkülözhetni azt a serkentő behatást, a melyet egy előrehaladottabb cultura idéz elő, (Igaz! Ügy van ! jobbfelöl) s a mely annál inkább ösztönöz a versenyre, minél magasabbra sikerült nekünk magunknak is emelkedni. (Élénk helyeslés és tetszés jőbbfélől.) Gróf Károlyi Gábor: Hoch! (Derültség és „Hocli!" kiáltások a szélső baloldalon.) Berzeviczy Albert: És azért, t. ház, hogy mi ezt szem elől nem tévesztjük és azért, hogy a véderő kérdésében nem akarunk mindjárt válságot idézni fel a szolgálati nyelv követelményeinek visszautasítása által: ezért vádolnak bennünket germanisatióval. No hát, ezt a vádat, ez ellen a kormányzat ellen felállítva, elhihétik azok, a kiknek emlékezete és tényismerete nem terjed a tegnapnál tovább ; (Igaz! JJgy van! jőbbfélől) de ez a vád nevetségessé kell hogy váljék mindazoknak a szemében, a kik a tények után ítélnek és kiknek józan ítéletét a pártszenvedély el nem vakította. (Hosszas élénk helyeslés jobbfelöl. Nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) Merem állítani, hogy a ki a 15—20 év előtti Magyarországot látta, az ma rá nem ismerhet magyarság tekintetében. Leplezetlenül kimondom, t. ház, hogyan állunk mai nap a német nyelvvel. (Halljuk! Halljuk!) Tények alapján beszélek, a melyeket mindenki láthat, a ki iskolai életünket, a ki közéletünket, a ki társadalmi életünket ismeri. (Halljuk!) Ugy állunk a német nyelvvel, hogy eltekintve azoktól a területektől, a melyeken majdnem tisztán német nyelvű lakosság van, az ifjabb generatióban a ritka kivételek közé tartozik az olyan ember, a ki németül valóban jól tud fogalmazni. Báró Kaas Ivor: Hála istennek! (Derültség jobbfelöl.) Berzeviczy Albert: Ugy állunk, hogy a német nyelv tanítása a középiskolában sok helyen azért akad fenn, mert maga az illető szaktanár sem birja tökéletesen a német nyelvet; (Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon) ugy állunk, hogy a kormány és a többi iskoía-fentartók a német nyelv catedráinak betöltésénél a legnagyobb nehézségekkel küzdenek és bekövetkezett, t. ház, az az idő, melyben a kormány kény telin lesz ugy tenni, mint már teszszük jelenleg a franczia nyelvtanárokkal, hogy azon tanárjelölteket, kik a német nyelv tanítására vállalkoznak, stipendiummal fogjuk kiküldeni külföldre, ho<ry németül megtanuljanak; (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon) mert manap már Magyarországon csak kivételesen lehet németül megtanulni oly mértékben, a hogy a német nyelv tanárának tudnia kell. Mindezen jelenségek pedig egyidejűleg a magyar nyelv terjedéséről, térfoglalásáról tanúskodnak. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Mert, miután bizonyos az, hogy nálunk az utolsó évtizedekben a cultura nem hanyatlott, hanem emelkedett, bizonyos az is, hogy a culturának ez az egész emelkedése a magyar cultura javára esik. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Lássuk tovább, t. ház, mit tett ez a kormány, mit tett különösen a törvény-alkotás terén ? (Halljuk!) A törvényhozás elé hozta és győzelemre vitte azt a törvényjavaslatot, mely a magyar nyelvnek a népiskolákban kötelező tanításáról rendelkezik és intézkedik az iránt, hogy ezentúl Magyarországon ne lehessen néptanító senki, ki a népet magyarul megtanítani nem tudja. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ezt a törvényjavaslatot annak idején a törvényhozás termében ellenezték egyesek, de annak ellenzői közül azok, kik ma is tagjai e háznak, most, ebben a vitában nem a mi táborunkban ülnek, hanem oda át az önökében. (Ugy van! Tetszés a jobboldalon.) Mit tett továbbá a kormány és pártja? Ismételt kísérletek, bosszú, elkeseredett küzdelem után megalkotta a középiskolai törvényt, azt a törvényt, melyben biztosíttatik az, hogy a magyar nyelv, a magyar irodalom és történelem minden középiskolában kellő mértékben tanittassék: hogy tanár Magyarországon csak az lehessen, kit a magyar állam képesít arra és hogy a kormánynak módjában, hatalmában legyen a magyar állam-