Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-195

226 195. országos ülés mérczius 5-éu, kedden. 1889. akkor nekünk egész nyíltan és határozottan kutatnunk kell, mi ennek az oka? hogy vájjon a magyar nemzet ifjúságában rejlik-e a hiba, hogy ezen pályától elvonult, vagy másban keresendő az. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a t. minister ur, hogy mindig a magyar ifjúságban. Ha nincs terhére a többek között esetleg régi történetet olvasni, a mely a magyarokról szól, akkor figyelmeztetem őt egy igen jeles röpiratra, mely Magyarországon közkézen forgott s a melynek sok állítása még ma is igaz. A ezíme: „Centuria Hungaroruni contra Germanos Gravaminum", melyben a sérelmeknek mindjárt első pontja azt mondja, hogy a németeknek a magyarok ellen való velük született ellenszenve minden bajunk kútforrása. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Határozottan kijelentem, hogy annak oka, hogy nekünk elég tisztünk nincs, hogy a magyar ifjúság irtózik a tényleges szolgálattól, nem abban rejlik, mintha a haza iránti kötelességét nem akarná teljesíteni, hanem első sorban és mindenek felett azon alapszik, hogy azon tisztek, kik ott vannak, a magyar nemzet iránt fajgyűlölettel viseltetnek. (Igaz! Ügy van! a szélső balon.) Igaz, ezt tagadni lehet, mélyen t. honvédelmi minister ur és különösen annak lehet egészen jó lelkiismerettel tagadni, a ki Magyarország történelmét nem ismeri, a ki Magyarország történetét Basta, Karaffa, Jellasich dicsőségeit hirdető hivatalos adatokból meríti. De az a magyar ember, a ki Magyarországtörténelmét 1526-tól fogva figyelemmel kiséri; a ki nem kéri fel az igazságügyministert arra, hogy itten igyekezzék törvényt magyarázni, hanem a ki, mint magyar ember,maga is beletekint a eorpus jurisba és azt végig nézi: az meg fog győződni arról, hogy 1527-től kezdve, mikor a magyar nemzetnek első csalódása volt. egész mai napig országgyűlésről országgyűlésre mindig sérelmet képezett a német tiszteknek a magyar emberekkel való helytelen elbánása. (Helyeslés. Ugy van ! a balés szélső balon.) De ez nemcsak a múltban volt igy, most is igy van. Szavahihető embertől — nevét nem akarom említeni — értesültem arról, hogy a Mollináry-ezredben, ahol 100-on felül voltuk évenkint az önkéntesek, csak 2% tette le a tiszti vizsgát. Miért? Mert nem tudtak németül? Nem! A kitől az értesülést vettem, nagyon jól beszél németül; hanem azért, mert először a fajgyűlölet miatt akarták őket elriasztani és azután azon elvi szempontból, hogy azon tiszt uraknak egyáltalában nem tetszik az egyéves önkéntesi intézmény és ezen tiszt urak nagyon helytelennek tartják azt, hogy egy év alatt valaki tiszt lehessen. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon. Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister tagadólag int.) A mit mondok, t. minister ur, azt egyáltalában tagadni nem lehet, mert tényeket beszélek el és egyszerű tagadás azoknak valódisága iránt még csak kételyt sem támaszthat. Az 1875 —76-iki cyclusban, a nélkül, hogy a tiszt urak valami előzetes vizsgálaton meggyőződtek volna, épen a Mollináryezredben, 70 önkéntest elutasítottak,mint olyanokat, a kik nem voltak képesek a tiszti vizsgát letenni. És mi történt azután? Későbbapródonkintelriasztották őket; elég volt a német nyelvben valamely grammaticai hiba és kimondták, hogy nincs képesítve elnyerni a tiszti rangot. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) A másik statisticai adat pedig azt mutatja, hogy ugyanezek közül, mikor átvezényeltettek a honvédséghez, 96% a tiszti vizsgát szépen letette. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Hogy mikép gondolkoznak azon urak, arra tudok egy esetet; nevet nem említek, mert nem akarom még nagyobb szerencsétlenségnek kitenni azt az ifjút, a ki kénytelen a közösnek nevezett hadseregben önkénteskedni. Történt az, hogy ő Felségének a magyar királynak arczképét akasztották ki ott, hol össze szoktak gyűlni és levétették a képet onnan a tiszt urak, mert a magyar korona volt a fején, mivel Ők nem akarnak királyt ismerni, csak osztrák császárt ismernek, a mit pedig mi nem ismerünk el. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) De. t. ház, lehet-e kedve a magyar fiatal embernek oda menni, hogy tisztté képezze magát, akkor, mikor itt, a magyar állam kebelében van egy tisztképző iskola, a hol öntudatosan nem tanítják, hogy miféle politikai alapon áll Magyarország, hogy mi jelentősége van a koronázásnak, mi a magyar alkotmány; minderről fogalommal sem bírnak. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Pedig én azt hiszem, hogy azon hadsereg, a melynek fentartásához óriásilag hozzájárulunk, első sorban arra volna hivatva, ho^y a nemzet alkotmányát ismerje és megvédje. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, addig, mig a katonai büntető törvénykönyvbe fel nem vétetik az a szakasz, hogy Magyarország alkotmányának megsértése, Magyarország jogainak gúnynyá tétele felségsértés büntetése alatt megtoldandó: addig azok az urak, kik csak egységes Austriát és császárt ismernek, Magyarország önállóságát semmibe sem veszik, addig nem lehet ez olyan hadsereg, a melyhez mi bizalommal viseltetnénk. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) A valódi törekvés az, hogy egy egységes, egyöntetű hadsereget csináljanak Magyarországon, a melyet felhasználhassanak, ha kell, ellenünk is. És e tekintetben, t. képviselőház, például szeretik venni a német birodalmi egységes hadsereget. De feledi az igen t. minister ur s az őt támogató többség, hogy ott egész más viszonyok vannak, (Ugy van! balfelő!) ott a fajszeretet, az együvétartozóság tudata az, a mi összetartja a hadsereget. Holott