Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-193
172 lí>3.országos ülés márczins 2-án, szombaton. 1S8D. nak azon nézetében, hogy nekem sem a fonna kel], hanem a lényeg. Igenis, t. ház, én üres formulával nem vagyok kielégítve. Én lényeges rendszabályokat kívánok arra, hogy aggodalmaink eloszlattassariak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső talon.) És ha egy határozati javaslatnak némely kifejezése módosittatik, azonban annak tartalma ugyanaz, a mi a régié, annak elégtelensége, a maga természeténél fogva, ugyanaz, a mi a régié: az előttünk a helyzeten mit sem változtat, mit sem változtat azon jogunkon, sőt mit sem változtat azon kötelességünkön, hogy az új kiadású határozati javaslattal megtoldott 25. §. ellen ugyanazon kérlelhetlen erélylyel folytassuk a harczot, (Zajos helyeslés a hal- és szélső baloldalon) a melylyel azt fölvettük az újabb revelatio kelte előtt. Aggodalmaink egyik oka, a második évi szolgálat: az megmararadt. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélső balon.) Erről nem is állították, hogy megváltozott. De hogyan állunk a másodikkal. Kijelentettük előre, hogy a határozati javaslat formájában eszközölt, csupán a hadügyi adnlinistratióra utaló orvoslást nem tartjuk kielégítőnek. Miért? Mert az a maradandóságra nézve semmi biztosítékot sem tartalmaz. Akkor, mikor a teher, a két évi szolgálat elve a törvénybejön, azt kell kívánnunk — ha már ezzel a teherrel meg tudnánk barátkozni — hogy a biztosíték, mely a terhet elviselhetőbbé teszi, ugyanazon erővel rnháztassék fel. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De ettől eltekintve, hiszen a határozati javaslat néhány kitételének kiNagyásával tulajdonképen majdnem szórói-szóra, eszközölt fordítása a jelenleg érvényben levő utasításnak. (Igaz! Ugy van! Derültség a bal- és szélső baloldalon.) A jelenleí? érvényben levő utasítás ezt mondja a német nyelv ismeretének kötelezettségére nézve: „Es genügt, wenn sich dieFreiwilligen hiebei in einer für den Dienstgebrauch ausreiehenden Weise verständlich machen können." A határozati javaslat azt mondja: n A német nyelvben való jártasság csak oly mérvben kivántassék, a mily mérvben annak bírása a közös hadsereg szolgálati viszonyaiból múlhatatlanul szükséges". (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) A most fennálló utasítás a következő bekezdésében azt mondja : *Au<-h ist denselben, wenn sie der vorstehenden unerlässlichen Bedingung genügen zu gestatten. sich bei der eingehenden Erörterang des Gegenstandes im weiteren Verlaufe der Prüfung ihrer Muttersprache zu bedienen." (Felkiáltásoka bal- és szélső baloldalon: Ugyanaz! Szédelgés ! Zaj.) A határozati javaslat folytatása azt mondja, hogy: „Ennél fogva a magyar korona országaiban honossággal bíró egyéves önkénteseknek szabadságában álljon a vizsga folyamán az állam nyelvét használni". (Zaj. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) A részletes körülírások itt ki vannak Nagyva, azon részletes körülírások, a melyekről nem tudjuk, vájjon azok megszorítást tartalmaznak-e, v így enyhítést, a melyeknek káros, vagy üdvös befolyása az egyes vizsgáló bizottság belátásától függ. És épen ezért tartottam én rossznak a határozati javaslatot akkor, midőn ama részletezést fölvette, és tartom rossznak most is, midőn a részletes feltételeket elNagyja; mert ezen részletezés helyébe nem praecis jogszabály jön, minő pl. az volna, ha az mondatnék, hogy „az elméleti vizsgát kezdetétől fogva végig magyar nyelven teheti le az illető", hanem ismét csak egészen határozatlan kitétel használtatik, hogy a „vizsgálat folyamán", akkor t. i., midőn a vizsgának egyik részében meggyőződést szerzett a vizsgáló bizottság, hogy az illető a német nyelvet a hadsereg szolgálati viszonyaihoz megkívánt mértékben bírja, akkor a vizsgálut további folyamában szabadságában áll használni a magyar nvelvet. Tehát, t. ház, ott vagyunk, a hol azelőtt voltunk, hogy tisztán minden egyes vizsgáló bizottságnak önkényére van bízva, megvonni azt a határvonalat, a melyen túl meg van engedve, hogy az illető magyar állampolgár az állami nyelvet használhassa. E szerint, t. képviselőház, ugyanavval a helyzettel állván szemben, ugyanazok a mi kötelességeink s ezeket teljesítjük s teljesíteni fogjuk lankadatlanul a 25. szakasz ellen ezentúl is, mint eddig. (Zajos helyeslés a bal- és szélső balon.) S azért, t. képviselőház, nem érzem magamat felmentve azon kötelesség alól, hogy most már, midőn maga a szakasz van tárgyalásaink napirendjén, megtoldjam azokat, a miket már az általános vita alkalmából erre vonatkozólag mondottam (Halljuk!) s iparkodjam a kérdésnek, mégpedig minden oldaláról mélyébe hatolva, szavazatomat indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Első maga a két évi szolgálat. Hát én kijelentem, t. képviselőház, hogy eltekintve minden nyelvkérdéstől, még abban az esetben is, ha a magyar nyelv tekintetében a legteljesebb biztosítékot nyerhetnők, ezt az eventuális második szolgálati évet ugy elvileg jogosulatlannak, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) mint katonailag elhibázottnak, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) politikailag pedig veszedelmesnek tartom, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elvileg jogosulatlan ez, t. képviselőház". (Halljuk!) Pedig hát épen általános elvi alapokon argumentáltak ellenünk a túloldal szónokai nagy részben. Hallottuk ismét, daczára mindannak, a mi az általános vita alkalmával már elmondatott hallottuk ismét az egyenlőség elméletét; hallottuk ismét a democratiának jelszavát felhozni ennek a reformnak támogatására. (Halljuk Halljuk!) Ugyan, t. ház, ha az egyenlőség képezi az alapot, rnely miatt ezt a reformot elfogadják és ha az egyenlőséget ugy magyarázzák, hogy a szol-