Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-191

104 191, országos ülés fetornár 2S-án, csütörtökön, 1889. sége hadseregének, ennek a valóságban nincs elég téve, mert hát hol van a magyar hadsereg ? Már múltkori felszólalásomban felemlítettem azt a különbséget, mely a 48-iki események előtt, alatt és utáni idők közt létezik, most még egyszer röviden elmondom, miből áll ma a magyar hadsereg. (Halljuk!) A magyar hadsereg áll ma 47 gyalogezredből, melyeknek mindegyike négy zászlóaljat foglal magában; 8 vadász-zászlóaljból, 16 huszár-ezredből és 2 dzsidás-ezredből, 6 ezred tüzérségből, 12 osztag nehéz ütegből, 3 zászlóalj vártüzérségből, 2 genie-zászlóaljból, 2 utász - zászlóaljból, 8 szekerészét! osztályból, egy osztály tengerészlegénységből, 92 zászlóalj gyalog honvédből, 10 honvédhuszár-ezredből, 92 zászlóalj első népfelkelésből és 92 zászlóalj második népfölkelésből Mindezen katonai osztályok Magyarországban 6 hadtest területére vannak beosztva és igy 6 complet hadtestet képeznek ; minden katonai fogalom szerint pedig 2—3 hadtest együttesen képez egy ármádiát, vagyis egy egész sereget. Hogy tehát ezen 6 hadtest egy hadsereg és pedig oly hadsereg, melynek tagjai magyarok, melyeknek elhelyezése Magyarország és melynek fizetése Magyarország részéről adatik: (Felkiáltások a szélső balm: Azt tudjuk ! Halljuk! Halljuk.') az, ugy hiszem, további magyarázatot nem igényel. (Helyeslés jdbbfelöl.) Most még egy megjegyzésem van, t. ház, az is igen rövid lesz és a fiatalsághoz intézem. (Halljuk!) Thaly Kálmán: Mondja el a 68-iki dictióját. (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Ivánka Imre: Épen azért szólaltam fel most reggel, hogy ne échauffirozzam magamat. (Derültség. Halljuk! Halljuk!) Én tárgyilagosan akarok beszélni (Helyeslés a jobboldalon) s azért kérem t. barátomat, hogy miután 70 éves korom daczára nem tudok olyan phlegmaticus lenni, mint például ő, hagyjon engem nyugodtan beszélni. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) Én annak, hogy a fiatalság a mostani alkalommal felhevült, örülök. Mit szólnék ahhoz, ha a mai fiatalság már ott volna, a hol én vagyok 70 éves koromban, (Helyeslés a szélső baloldalon) hogy tudniillik tisztán a mérlegelésnek, a tapasztalatnak és a körültekintésnek rendelem alá eljárásomat. A legcsekélyebb nehezteléssel sem vagyok irányukban, de bunyevácz választóim nyilatkozatát kívánom a figyelmükbe ajánlani. (Halljuk! Halljuk!) A bunyevácz azon szláv faj, a melyből egyetlen egy ember sem szolgált a magyar ügy ellen 1848—í849-ben. (Éljenzés.) Mikor szóba került a mostani törvényjavaslat és abban az önkéntesekről szóló szakasz, ott szintén találkozott olyan uri ember, a ki őket a demonstratiókra szította, tanácskoztak egymás közt és a következő válasz folyt ajkaikról: „Mi hatan nyolezan fizetünk annyi adót, mint egész Szabadkán az összes ügyvédek és tanárok. Mi nem kívánunk semmi kivételt fiainknak; minden háztól szolgál 3 — 4 a hadseregben, ezek megtanulnak legnagyobbrészt magyarul, némely része, hogy altisztté lehessen, németül is és ez jól van igy. Ha az urak nem akarnak többet tanulni, mint a mi fiaink, milyen kiváltságot követelhetnek maguknak, hogy ők ne szolgáljanak három évet?" Ez volt feleletük, melyet az ifjúság figyelmébe ajánlani akartam. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Madarász József jegyző: Veszter Imre! Veszter Imre: T. képviselőház! (Halljuk!) Tekintettel az európai helyzetre, különösen pedig az osztrák-magyar monarchia külügyi viszonyiara és általunk nagyra becsült szövetségeire, nehéz szívvel bár, de készségesen megszavazok minden lehetőt, a mi a hadsereg harcz- és védképességének fokozására és emelésére okvetlenül szükséges —• de, t. ház, azt hiszem, hogy ezen fontos — az ország minden osztályára, rétegére, sőt egész organismusára kiható törvényjavaslat sok tekintetben mást és többet követel tőlünk, mint a mire s a mennyire a hadseregnek múlhatatlan szüksége van (Igaz! Ugy van ! a bal- és szélső baloldalon) és ugy vagyok meggyőződve, hogy ha a jelen javaslat a maga egészében elfogadtatnék, többet ártana a mi nemzeti, társadalmi, pénzügyi és közgazdasági érdekeinknek, mint a mennyit a hadseregnek használna. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez a javaslatnak több intézkedésére nézve áll, de különösen áll az egyévi önkéntesi intézményre nézve, melyről azonban, mint intézményről, eddig igen keveset hallottunk a vita folyamán. (Halljuk ! Halljuk !) Hogy az egyéves önkéntes ezentúl ne választhasson garnisont, hogy szolgálati ideje kizárólag és kényszerüleg csak a katonai kiképeztetés. czéljainak legyen fentartva és hogy az önkéntes, ha a vizsgán megbuktatják, még egy további évet szolgálni kénytelenittessék, azok, t. ház, mind oly kiméletlen újítások és súlyosítások, a melyek az ország intelligentiáját, még pedig abban a döntő időben, a mikor a fiatal ember jövendőbeli existentiájának rakja le alapköveit, földig sújtják í (Helyeslés a bal és szélső balon.) Hisz nekünk nemcsak katonákra van szükségünk ; szüksége van az országnak egy intelligens erős középosztályra is. (Ugy van! a bal és ssélső baloldalon.) A ki ennek ugy is túllassú fejlődését még megakasztja, a ki ebben az országban az amúgy is annyi küzdelemmel, fáradozással és költséggel járó civilis életpályát, a kenyérkeresetet még inkább megnehezíti: (Ugy van! a bal-és szélső baloldalon) az nemcsak az ország culturális és közgazdasági érdekeit sérti, a midőn a magyar társa-