Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-190

t90 orsságos fllés február 27-én, szerdán. 1880. 99 osztrák császár az I. nevet viselte, a mi azt bizonyítja, hogy a magyar királyok más fejedelmi sorozatban, más fejedelmi egymásutánban következnek, mint az osztrák császárok. Azt, t. ház, hogy egy physicai személyben két jogi személyiség összpontosul, minduntalan láttuk és látjuk itt a képviselőházban is: a minister és a képviselő jogilag két külön személy. (Helyeslés a bal- és szélső balon.) Láttuk azt, (Halljuk!) hogy a ministernek jogi aetusai különválasztatnak a képviselő jogi aetusaitól. A múlt alkalommal egy indítványt a ministerelnök ur mint képviselő adott be. és ha szavazás történik, akkor a képviselő szavaz és nem a minister. Ép ugy, t. képviselőház, külön kell választani a fejedelemnek közjogi actusait, mert ha azokat szét nem választjuk, akkor a fejedelmi jogkörben ismét bekövetkezik Magyarországnak és Austriának egybeolvadása. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És ha széjjel kell választani a felségjogokat, a dolog természeténél fogva, széjjel válnak azon objectumok is, a melyek felett a felségjogok gyakoroltatnak és ennek következtében azon hadsereg, a mely felett a magyar király, mint magyar király felségjogokat gyakorol, különállással bir az osztrák hadsereggel szemben, épugy, mint a hogy bir a magyar korona az osztrákkal szemben. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Már most, t. ház, tehát azt eonstatáltuk, hogy itt a magyar király felségjogáról van szó. Nézzük ezen felségjogok eredetét, jellegét és terjedelmét. (Halljuk! Halljuk!) Első sorban constatálni kívánom, hogy a magyar királynak felségjogai minden más állam felségjogaitól lényegesen különböznek. Még oly államban is, mint Anglia, a felségjogok mintegy fölötte állanak az alkotmánynak. Miért? Mert az alkotmány királyi adomány volt és ebből nőtte ki magát. Magyarországon előbb volt alkotmány, mint királyság; Magyarországon a királyság az alkotmányból nőtte ki magát. (Ugy van! a balés szélső baloldalon.) Magyarország 1687-ig választó királyság volt, de azért, hogy örökös királyság lett, megtartotta kétoldalú jellegét, a mit bizonyít a koronázás és a koronázás közjogi jelentősége. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert ha a magyar királyság tisztán ex jure divino, királyságnak tekintetnék: akkor nem volna a koronázásnak semmi értelme, akkor a király elődjének halála után eo ipso a felségjogoknak hatalmába lépne. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez nem teszi azt, hogy a magyar király nincs felségjogainak teljes birtokában és azokat nem gyakorolhatja tetszése szerint; ez nfem azt teszi, hogy i a magyar királyságnak nincs exaltált állása, sőt épen azon körülmény, hogy a magyar királyság ugy vétetik, mint egy szerves egység nemzet és fejedelem között, mely a szent korona symbolumában egyesül, ez a magyar királyságnak, a magyar koronának annyi fényt, annyi erőt kölcsönöz, mint a melylyel semmi más korona a világon nem bir. (Élénk helyeslés, tetszés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) A magyar királyságnak az a közjogi conceptiója, hogy a királyság a nemzet érdekében van, a nemzet üdvének és boldogságának egy „conditio sine qua non"-ja és ezért a felségjogok a nemzet érdekében adatnak és a nemzet érdekében gyakoroltatnak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) És mert ezért adattak, mert ezen kivül a magyar alkotmány egy folytonosan fejlődő alkotmány, azért a felségjogok statusa folytonosan üuctuált és változott: hol korlátoztatott, hol bővíttetett. (Ugy van! balfelől.) Korlátoztatott például 1848-ban a parlamentaris felelős kormány és a költségvetés kiadási tétedéinek megszavazása által. Bővittetett még az újabb időben is az 1867 : VII. t.-cz. által, mely a nádorispánnak az 1848-iki t.-cz.-ben körülirt királyi helytartói jogkörét megváltoztatta. Bővittetett az 1867 : XVII. t.-cz. által, mely az 1848: IV. t.-cz.-nek azt a rendelkezését, hogy az országgyűlést nem lehet a költségvetés megszavazása nélkül széjjel küldeni, megszüntette. Bővíttetett azon kivül lényegesen a beszállásolási törvény által, (Ugy van! balfelől) sőt bővittetett ebben a törvényjavaslatban is a póttartalékosokra vonatkozó intézkedések által. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Mikor tehát, t. ház, (Halljuk.') azt látjuk, hogy maguknak » felségjogoknak statusa folytonosan üuctuált, akkor — bocsánatot kérek — nem lehet erimen laesae majestatis-nak tekinteni az olyan indítványt, mely esetleg ezeknek korlátozására vonatkozik. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És én, t. ház, miután ép a legújabb időben a fejedelmi hatalom mérlegének serpenyője a királyi felségjogok oldalán lebillent, azt hiszem, nem helytelen törekvés az, mely az egyensúly helyreállítására irányul. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt mondta tegnap Gajári t. képviselő úr, hogy a védelem kérdése ne legyen alku tárgya a : nemzet és a fejedelem között, hogy mi azért, mert áldozatokat hozunk, ne akarjunk concessiókat kicsikarni. Nem erről van itt szó, t. ház, nem concessiók kiaknázásáról, hanem arról van szó, hogy épen a védelemnek ezen eszközei oly módon foganatosíttattak, hogy a koronának és a kormányzatnak mértéktelen hatalom adatott. Ezzel szemben tehát kell, hogy az alkotmányos biztosítékok számát 13*