Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-190

190, országos ülés február 27-én, szerdán. 1889. 97 nagygyá. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ha malmost a magyar államnak van alkotmánya és van a közös hadseregben hadserege, akkor ezen hadseregnek átkeli hatva lennie a magyar állam iránti kötelességérzettől. (Élénk helyeslésa a bal- és szélső baloldalon.) A magyar állam le nem mondhat consolidatiójának ezen eszközéről, arról, hogy ezen eszme a hadseregbe is bevitessék, (Helyeslés a baloldalon) ha ezen magyar államnak van alkotmánya, akkor megkövetelheti, hogy a hadsereg saját alkotmányát respectálja. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De hogy mennyire respectálja, bizonyította a t. honvédelmi minister ur, a ki Fenyvessy Ferencz t. barátomnak azon kérdésére, hogy miképen történik az, hogy e czím : „császári és királyi" a hadseregben nem használtatik, azt mondotta: hogy a mi a czímet illeti, a diplomatiában a „császári és királyi" van elfogadva, de a katonaságnál ez eddig nincsen igy. (Élénk mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Hallj uh!) Hát, t. ház, igy respectálja a közös hadsereg a magyar alkotmányt. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ne méltóztassanak azonban nekem azzal jönni, hogy a mikor én ezt kivánom, a politikát akarom bevinni a hadseregbe és azt akarom, hogy a hadsereg politizáljon. Azért, hogy a hadsereg az alkotmány iránt tisztelettel viseltetik, még nem csinál pronuntiamentót, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) épen ugy, mint a hogy a fejedelem is képviseli a törvény fenségét és az alkotmány fenhatóságát, pedig a pártok felett áll. (Tetszés a baloldalon) Igaz, hogy a ministerelnök urnak erre a kérdésre nézve más a meggyőződése, (Derültség a bal- és szélső balon) de a tisztelt ministerelnök urnak szent meggyőződései még eddig dogniaticus jelleggel nem bírtak. (Derültség a balés szélső baloldalon.) Azt is szokták mondani, hogy ez által beviszszük a nemzetiségi eszmét, a nemzetiségi conflictust a hadseregbe. Én, t. ház, constatálni kivánom, hogy itt, e kérdésnél — hogy egészen szabatosan formulázzam a dolgot — követelményeink nem nemzetiségi aspíratiókból származnak, hanem a magyar államiság követelményeiből. (Élénk helyeslés balfelől.) A mennyiben itt egyáltalában a nemzetiségi kérdés belejátszik, az onnan van, hogy a magyar nemzet egy állammá constituált politikai nemzet. De ennek consequentiáiból más nemzetek aspiratióira himet varrni egyáltalában nem lehet; (Zajos helyeslés a szélső baloldalon) igen egyszerűen azért, mert azzal a közjogi eminens állással nem birnak. (Ugy van! bafelől.) Mikor meg lett alkotva a kiegyezés, azt mondták a Lajthán túl: mit akarunk tulajdonképen a dualismussal, hiszen a dualismusnak okvetetlenül foederalisinus lesz a következése, a mit mi magunk perhorrescáluuk! És ez ijeszgetés nem tartóztatott bennünket attól, hogy az államiság attribútumát megszerezzük. És KÉPYH. NAPLÓ 1887— 92. IX. KÖTET. épen ugy, mint a dualisticus állam nem lett foederált állammá, sőt ellenkezőleg a dualismus annak legnagyobb ellensége: ugy a dualismus eonsequentiájának levonása a hadseregre nézve azt foederalisticus hadsereggé még egyáltalán nem teszi. (Zajos heleyslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) De azt is szokták mondani, hogy ez tehát semmi más, mint az önálló magyar hadsereg, mint széjjelválasztása a két hadseregnek. Engedelmet kérek, ez nem áll. Az önálló magyar hadsereg akkor következik be, ha mi a hadsereget katonailag is szétválasztjuk. Én ezt különösen a jelen időben lehetőnek nem tartom, mert egy hadsereget katonailag desorganisálni igen könnyű dolog, de reorganisálni igen nehéz. De a között, hogy a hadsereget katonailag széjjelválaszszuks a között, hogy annak közjogijeilegét kifejezésre juttassuk, igen nagy a különbség. En azt hiszem, hogy a hadsereg mostani merev egysége és az önálló magyar hadsereg közt létezik bizonyos közbenső fokozat, oly állapot, mely a monarchia biztonsági követelményeinek ép ugy megfelel, mint a magyar közjogi követelményeknek. Ha azt akarjuk, hogy a hadsereg semminemű közjogi, politikai jelleggel ne birjon, erre azt mondom, hogy először is képtelenségnek tartom, hogy a hadsereg közjogilag exlex álljon, hogy számára közjogi exterritorialis állapot álljon elő. Ez nincs is a hadsereg érdekében. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Ha mi azt a hadsereget teljesen isoláljuk, ha olyan lesz, mint a Mahomed koporsója ég és föld közt a levegőben, saját ereje gyökerétől, forrásától távolítjuk el. (Tetszés a bal- és a szélső baloldalon.) Annak a katonának, ki a hadseregben szolgál, nehéz tiszte teljesítésére a fegyelmen kivül még erkölcsi motívumokra is van szüksége. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez erkölcsi motívumokat a magyar embernek a nemzeti közszellem adja meg, melyből minden áldozatkészség fakad. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon ) Ha a magyar embertől azt kívánjuk, mikor a hadseregbe lép, hogy nemzeti közszellemét vetkőztesse le, vagy egy más közszellemet öltsön magára, akkor ebben azt a háttért ingatjuk meg, a melyre neki a legnagyobb mértékben szüksége van. (Élénk helyeslés a bal- és széhő baloldalon.) Ugyan, t. ház, ha valakinek vallási érzelmeit akarnók provocálni, a midőn erre szükség van, mit mondanánk ahhoz, hogy egy idegen felekezet templomába menjen áldozni? (Tetszés balfelől.) A dolog a valóságban ugy áll, hogy ha az a magyar ember a hadseregbe belép, annak más politikai hitvallást tanítanak, mint a milyen politikai hitvallása azelőtt volt. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ottan neki más szellemet kell 13