Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-167
50 18"- országos ülés január 22-én, kedden. 188t>. 167. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1889. évi január hó 22-én, kedden. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. A véderőről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Baross Gábor, b. Fejérváry Géza, Fabiny Teofil, b. Orczy Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szathmáry György jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Josipovich Géza, az azok ellen jelentkezőket Madarász József jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. SzathmáryGyörgy jegyző (olvassa azl889. évi január hó 21-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén, következik a napirend: a véderőről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Madarász József jegyző: Szadovszky József! Szadovszky József: Tisztelt ház! (Halljuk!) Midőn az ezen oldalról már elmondott jeles és erőteljes szónoklatok után felszólalok, ezt csak azért teszem, hogy tiltakozó szavamat én is felemeljem a helyes védrendszer e káros, a nemzetre lealázó ezen törvényjavaslat keresztül erőszakolása ellen és hogy lássa a nemzet, hogy e párt képviselői nem fáradnak ki a támadásban és küzdésben, midőn a nemzet legszentebb jogának, önérzetének és méltóságának megvédéséről van szó (Tetszés a szélső balon.) Magyarország sohasem tagadta meg a vér- és pénzáldozatokat, ha azokat a haza, a trón, vagy a monarchia védelme szükségessé tette, (ügy van! a szélső balon.) Fényes példáit örökítette meg a történelem a nemzet ezen áldozatkészségének (Igaz! ügy van! a szélső balon) Mária Terézia trónraléptekor. Austria nyolez ellenség által támadtatott meg és Austria romba dől, ha a nemzet hősies áldozatkészsége nem menti azt meg a dynastia számára. (ügy van! a szélső balfelöl.) A franczia háborúk alatt Napóleon elszakadásra szólítá fel a nemzetet, de ez, daczára annak, hogy a II. József császár kényuralmi kormánya által alkotmányán ejtett sebek még alig hegedtek be, 500,000 embert küldött fiai közül a francziák elleni háborúkba, négyszer rendezett nemesi felkelést és vagyonából egy milliárdot áldozott Austriáért és a dynastiáért. És ez nem lehetett máskép, mert nekünk nincsen elszakadási szándékunk, mi nem vágyódunk sem északkelet, sem északnyugot, sem délnyugot felé. (Tetszés a szélső balon.) Mi magunkra vagyunk utalva, mi magunkban akarunk fennállani s mindnyájan át vagyunk hatva a költő azon szavai igazsága felől, hogy „a nagy világon e kivül nincsen számodra hely" ; s azért van, hogy államunk létét és alkotmányunkat, mintegy egybeforrottnak tekintjük az uralkodóház sorsával.