Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-184

ggg 184 országos ülés február 20-áis, szerdán. 1889. van! balfelöl.) A t. niinisterelnök urnak ellenfele 10 év után fellép ugyan új javaslattal, de az olyan lesz vagy lehet, a melytől a ministerelnök ur szent borzalommal fog visszariadni és tanácsosabbnak fogja tartani a kötelezett 40,000 frtot a jövőre is szépen, csendesen és minden ellenállás nélkül továbbra is megfizetni, mintsem elfogadni az xíj propositiót. (Helyeslés bálfelől) E kétes záradék által tehát a t. ministerelnök ur teljesen kiszolgáltatta magát ellenfelének s az, hogy a 40,000 ,frt kötelezettséget a jövőre leszállíthassa, kizárólag és egyedül ellenfelének jóakaratától, kegyelmétől fog függni, inig a helyesebb záradék mellett a t. ministerelnök ur maradt volna a helyzet ura. Meg vagyok győződve, hogy a ministerelnök ur e baklövést a saját ügyében nem követte volna el; (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon) annál inkább kell tehát csodálkoznom a felett, hogy azt a nemzet rovására készült elkövetni, (ügy van! ügy van! a bal- és szélső balon.) Tisza István képviselő ur tegnapi beszédében ugyanezen nézethez csatlakozott, noha január 14-iki beszédében némileg más álláspontot foglalt el; teliát e válaszom neki is szól. A mennyiben azonban tegnapi beszédében rám is hivatkozott, kell hogy arra külön válaszoljak. Azt mondta rólam, mintha január 14-iki beszédemben azt állítottam volna, hogy e szakaszból per inductionem következtetni lehet a régi törvények tartalmára. Bocsánat, t. képviselő ur, hanem ha valakire hivatkozunk, nem szabad annak egyes mondatait kiszakítani, mert igy az egész érvelés értelme íerde színben tűnhetnék fel. Hivatkozom azon beszédemre, melyben azt mondtam, hogy a törvény azon intézkedése, mely annak érvényességét tiz évre korlátozza, alapelv, ellenben azon másik, mely a ministerium kötelességévé teszi, hogy tiz év lejárta előtt újabb javaslatot terjeszszen a törvényhozás elé, csak corollariuma ezen alapelvnek. Azt mondtam továbbá, hogy midőn magát az alapelvet egy lélekzettel kimondhatjuk a törvényben. akkor helytelen dolog, ha kerülő utón, per inductionem akarunk az alapelvre következtetni. S végül hozzátettem még azt is, hogy a következtetés az alapelvből a corolJariumra mindig biztosabb, mig megfordítva nem mindig az. Ha tehát ezen érvelésem összeségét idézi a t. képviselő ur, akkor az egész ház látja, hogy én épen az ellenkezőjét mondtam annak, a mit ajkaimra adott. A t. ministerelnök úrra visszatérve, ő hibás nézetének igazolására két bizonyítékot hozott fel. Az első meggyőződése. (Derültség bálfelől.) De minő alkotmányos felfogást tanúsít egy törvény értelmét nem magának a törvénynek szövegéből, hanem egy ministernek nem mindig változhatatlan meggyőződéséből^ (Élénk derültség és helyeslés bal.^tdä) meríteni. Másik bizonyítéka volt a pártok következetessége és ez még sajátszerűbb bizonyíték azon kérdésben, melyre nézve a t. ministerelnök épen ellenkező véleményben volt, mint saját pártja. De menjünk tovább, t. ház. A t. ministerelnök ur nemcsak saját pártját desavouálta, desavouálta öomagát is. Látva, hogy eltompult fegyverei nem hatnak, jegyzőkönyvi nyilatkozatot ajánlott fel, abban akarva megnyugvást nyújtani az iránt, hogy ezen törvényjavaslat 14. §-a épen ugy értelmezendő, mint a korábbi törvények. Egy oly erős meggyőződésű férfiúról, mint at. ministerelnök ur, (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon) nem szabad feltennünk, hogy szükségesnek tartott volna egy jegyzőkönyvi magyarázatot egy oly szöveghez, melynek értelmére nézve semmi kétsége sem volt. Ezen jegyzőkönyvi nyilatkozat felajánlása tehát közvetett beismerése annak, hogy azon szöveg, melyre a ministerelnök ur meggyőződésére hivatkozva csaknem megesküdött, hogy világos, még sem oly világos, mint a minőnek azt vitatta. (Derültség és élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Akármilyen szempontból mérlegeljük is e jegyzőkönyvi nyilatkozatot, kell, hogy felette pálezát törjünk. Először is alkotmányos szempontból minő alkotmányos tan az, az alkotmánynak garantiáit a törvényből a jegyzőkönyvbe akarni áthelyezni ? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Továbbá,ha a t. ministerelnök ur ezen jegyzőkönyvi nyilatkozatot nem saját lelkiismeretének, hanem a nemzetnek megnyugtatása végett ajánlotta fel, akkor minő loyalitást tanúsít a nemzet irányában, megtagadva tőle a megnyugtatás azon módját, melyet a nemzet óhajt és a mely egyedül képes egy öntudatos nemzetet megnyugtatni és kielégíteni. (Zajos helyeslés bal- és szélső bálfelől.) Es végül, t. ház, tudjuk, hogy midőn egy máimeghozott törvény értelmezéséről van szó, ennek értelmét a törvényhozás mindig törvény alakjában egy új törvény által állapítja meg. Minő értelme van tehát annak, még nem létező törvényt magyarázni akarni? Minő gondolat az,egy jegyzőkönyvi nyilatkozatban kimondani akarni azt, hogy ha ez a javaslat netalán törvény erejére emelkednék, annak 14. §-a nem a törvényben foglalt szöveg szerint, hanem ezen jegyzőkönyvi nyilatkozat szerint lesz magyarázandó ? (Élénk helyeslés bal- és szélső bálfelől.) S vájjon mi ok forgott fenn arra, hogy a t. ministerelnök ur megtagadta a mi jogos követelésünket, azt tudniillik, hogy a mit a jegyzőkönyvi nyilatkozatban már felajánlott, azt vegyük bele magába a javaslatba. Mert hiszen ez a javaslat még nem törvény, az a korona beleegyezésével még minden módosítást megtűr és lehetett-e a korona beleegyezéséről egy pillanatig is kételkednünk ott, a hol erről nekünk a fejedelem ismert