Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-184
184. országos ülés február 20-án, szerdán, 1889. 355 legyenek ? Egy más nagy tényező az államban : az alkotmány! Az alkotmány mint az enyv, minden ez országban létező egyéneket összeforrasztja egy nagy, elválaszthatatlan egészszé. Midőn az alkotmány rendi alko inány volt, szabadságokat biztosított a nemesi családoknak és akkor azok kik idejöttek, mint külföldi nemesek, a magyar alkot mány privilégiumai által lettek magyarokká. Ellenben, kik e privilégiumban nem részesültek, kik az alkotmányba befogadva nem lettek, azokból nem váltak magyarok. De midőn az alkotmány és a szabadság — mert az alkotmány alatt én nem az állam gépezetét, hanem az államban uralkodó szabadságot, azt a szellemet értem, mely a népeket áthatni képes (ügy van! balfelöl) — kiterjesztetett, akkor történt az, hogy a nemzethez csatlakozott a polgárság és azután, midőn az alkotmány helyreáiiittntott: akkor kezdődött itt azon nemzeti mozgalom harmadik stádiuma, mely a nemzetet átgyúrni igyekszik az alkotmányos szabadság által azzá, hogy magyarrá legyen. Hát, uraim, e kétféle mozgalom, a nyelvnek ereje és az alkotmány ereje, alkotja meg jövőre Magyarországot és e két elv volt és van még az előttünk fekvő törvényjavaslatban megtámadva, (ügy van! balfelől.) Két rendszer áll itt egymással szemben: a kormány politikájának rendszere, mely e törvényjavaslatban nyilvánul és azon nemzeti rendszer, mely nem nyilatkozik semmiféle törvényjavaslatban, de melyet, íme, vázoltam, mint a nemzet jövőjének postulatumát. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha a t. többség e törvényjavaslatot elfogadja, azt tette, hogy kimondta azon rendszernek fölényét, mely tagadja a magyar alkotmány épségét és a magyar nyelv szentségét és fenségét és felébe állít az államnak egy harmadik tényezőt, egy harmadik eszmét, a közös birodalmi eszmét. (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezt felállítja egy intézményben, egy hadseregben, melyet az alkotmányból kivesz, az alkotmány fölébe emel és melyből a magyar nyelvet kizárja, hogy abban egyedüli tényezővé tegyeanémetet. (ügy van! a balés szélső baloldalon.) Ha ekét rendszertigy homlokegyenest egymással szembeállítjuk s a magyar törvényhozás mondja ki azt, hogy az a magyar rendszer neki nem kell, azt a közös birodalmi német rendszert pedig elfogadja és a magyar állam alkotmányának föléhe helyezi (Igaz! ügy van! balfelől.) Kérdem én akkor, t. ház, mi indítsa Magyarországon azokat a szülőket és azokat a gyermekeket, kik ma a herkulesi választó-uton vannak, hogy nem születvén magyarnak, nem neveztetvén magyarnak, anyanyelvük sem lévén magyar, hanem kik beszármazott idegen szülőktől, vagy pedig nemzetiségi szülőktől erednek, hogy ezek a magyar nemzethez csatlakozzanak inkább, (Igaz! ügy van! balfelöl) mint csatlakozzanak azon felsőbb eszme- | hez, a közös birodalom eszméjéhez és csatlakozzanak azon felsőbb eultur-nyelvhez, a némethez? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez, t. uraim, a kapcsolat, mint mondám, a 14. és 25. §§-ok között. Igaz, hogy ez nem mechanicai kapcsolat, de ez a két paragraphusnak összekötő szelleme. És itt azt felelem Tisza István t. képviselő urnak, hogy mi nem az egyiket, nem a másikat helyezzük egymás fölébe, hanem a kettőt együtt elválaszthatatlannak tekintjük arra nézve, hogy a magyar nemzet érdekei és elvi felsőbbsége szeplőtlenül niejróvassék. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső balfelől.) Önök uraim (a jobb oldalra mutat) minekutána először elvben, mind a két elvet elejtették az általános szavazásnál és a másik, általam jelzett rendszert elfogadták: később annak egyik részét, hogy egy jelenlegi parlamenti műszóval éljek, visszaszívták; (Derültség) de megmaradt és meg akarják önök hagyni a másik elvet, azt az elvet, a mely ugyan nem támadja meg az alkotmányt, vagy nem directe támadja meg, de a mely megtámadja a nyelvet, (Igaz! ügy van! a balés szélső balfelöl.) És ezzel mit tettek önök ? Midőa először elítélték a nemzetet örökre, megkegyelmeznek neki 10 esztendőre. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balfelől.) De uraim, bennem él a remény, hogy mindezeket megfontolva, a 25. §-nál ismételni fogja hazafiságuk azt az eljárást, melyet a 14. §-nál követtek. És ezért nem tehetek le arról a reményről, hogy a magyar parlament nem fogja a magyar nyelvet megtagadni. A 14. §-t elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső balfelől.) Tibád Antal jegyző: Hegedüs Sándor! Hegedüs Sándor: T. ház! (Halljuk!) Ezen törvén) 7 javaslat tárgyalásánál nagy hátránynak tartom azt, hogy már az általános vitánál a részletes tárgyalás anticipálva lőn. Ezen hátrányokat mo>t tüzetesen nem fejtegethetem, de rámutatok kettőre. Az egyik, a mi illet minket, a másik, a mi illeti a t. ellenzéket. Gróf Apponyi Albert t. képviselő ur csak tegnap beszélt arról és panaszkodott, hogy ugy van feltüntetve a külföldi sajtó egy részében a magyar ellenzék magatartása, mintha a véderő ellen, annak föntartása és erősbítése ellen foglalt volna állást e törvényjavaslat tárgyalása alkalmával. S méltó iiidignatióval utasította ezt vissza t, képviselőtársam, mert csakugyan már bevezető beszédében oly világosan és határozottan megmondta, hogy e tekintetben minden áldozatra készek, mikép ez iránt azoknak, kik közelében vannak és ez ország közvéleményének semmi kétsége nem lehetett. De a baj épen az, hogy sokan egy katonai törvényjavaslatnak nem lényeges integráns részét i képező két szakaszába kötöttek bele és az ezekben 45*
