Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-181
181. országos ülés február H>>áu, szombaton, 1889, 301 haladéktalanul és hivatalból megindítsa, a legfőbb alkotmányos garantia, a személyes szabadság biztosítékát képező törvények megsértéseért nevezett rendőrfőkapitány ellen a bűnvádi eljárást? Elnök 1 Az interpellatio kiadatik a bel- és igazságügyminister uraknak. Báró Orczy Béla belügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy rövid válaszomat minden, az interpelláló képviselő urak által hozzám intézett kérdésre egyszerre mondhassam el. (Helyeslés jobbfHői. Hulljuk! Halljuk !) Felemlítem előbb, hogy azon cselekvény, a melyet Szederkényi képviselő ur, mint sérelmet hozott elő, a törvényben a főkapitánynak megszabott kötelességei közé van foglalva. (Mozgás a szélső baloldalon.) 0 igazolni fogja magát és igazolásáról később lesz alkalmam a t. háznak jelentést tenni. Most csak egyet bátorkodom itt megemlíteni : azt, hogy ilyen esetekben, mikor valamely közhivatalnok törvényre hivatkozva, jár el, nincs a ministeriu nnak joga — mert hiszen amannak is vannak kötelességei — hogy ilyes esetben egyoldalú feljelentésre valakit felfüggeszszen hivatalától. (Helyeslés jóbbfelöl Nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) T. ház ! A mi a többi interpellatiókat illeti, igen megkönnyítették a feladatomat a t. interpelláló urak, mert örömmel és elégtétellel vettem azt tudomásul, hogy mindnyájukat az az egy óhajtás lelkesíti, hogy a zavargások ebben a városban megszűnjenek, (Általános helyeslés.) Ha valaki, ugy én vagyok az, a ki nemcsak saját hajlamomból, de kötélességszerűleg is óhajtom, hogy e czél elérethessék. Én, t. képviselőház, nem a pártszenvedélyekhez, nem a személyes érzületekhez szólok — ámbár azokkal számolnom kell — engem csak az a tekintet vezérel, hogy minden polgárnak, akár legyen az e háznak tagja, akár nem, higgadt érzületéhez forduljak (Helyeslés jobbJelől) és ugy hiszem, hogy senki sem fog elzárkózni attól az aggálytól, hogy az ilyen zavaroknak, melyeknek az utolsó napokban, sajnos, tanúi voltunk, hosszabb időn át tartása sem az alkotmányos életünk fejlődésébe, sem az állami biztonság megszilárdításába vetett hitet akár e hazában, akár a külföldön megerősítse. (Helyeslés jobbfelöl.) r Énnekem az 1848-ik évi IV. törvényczikk utasítása szerint kötelességem a rend és a béke fentartására ügyelni és ha elmulasztom bármely eszköznek felhasználását, mely e tekintetben rendelkezésemre áll, méltán felelősségre vagyok vonható. (Helyeslés jóbbfelöl.) Én e felelősséget érzem s e felelősség terhe alatt állok itt. (Tetszés a jobboldalon.) Előre megmondom, t. képviselőház, hogy ha azon eszközök alkalmazásánál, melyek törvény szerint a kormánynak rendelkezésére állanak, voltak vagy lehettek egyesek, a kik talán azon erély által, melyet működésük végrehajtásába!! kifejtettek, azon panaszra adtak alkalmat, a melyeket ma hallottam, azok miatt nem mulasztom el a vizsgálatot elrendelni (Helyeslés) és ha kell, meg is fogom Őket büntetni. (Általános "helyeslés.) Másrészt azon kötelességet sem szabad magamtól elhárítani, melynél fogva kijelentem, hogy ott, a hol az illető közegek a kormánynak rendelkezésére álló törvényes eszközökhöz kénytelenek néha szigorúbban, mintsem ők maguk is kívánják, hozzányúlni, de ők megteszik és tudják, hogy mily hálátlan feladat az, de mégis kiteszik magukat mindennek, csakhogy kötélességüket teljesítsék, (Élénk helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélső balon) az oly közegek irányában nem méltányosak az ily nyilatkozatok. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.- Zaj a bal- és szélső balon.) Kijelentem, t. ház, hogy én feladatomnak tekintem, a mennyire lehet, a közbékét a városban helyreállítani és kötelességemnek is tartom ugyanazon eszközökkel a méltányossági kíméletnek utasítá«kép való kiadatása mellett a rendet helyreállítani. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Ha, azonban, a mit én nem reményiek, ily eszközök sem volnának elégségesek : ne méltóztassanak rossz néven venni, ha én felelősségem érzetében kénytelen lennék, kényszerűségből, erősebb eszközökhöz nyúlni. (Él g nk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Lövetni ugy-e ? Mitrailleuse ! (Nagy zaj.) B. Orczy Béla belügyminister : Egyebet most nem mondhatok. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk, hosszas helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj.) Fabiny Teofil igazságügyminister : T. ház! Szederkényi képviselő ur felemlítvén azon esetet, hogy dr. Takáts Zoltán a rendőrség által letartóztattatott, azon kérdést intézte hozzám : vájjon szándékozom-e intézkedést tenni, hogy a személyes szabadságnak korlátozása törvénytelenül ne történjék ? Először is azon momentumból, hogy valaki letartóztattatik, még legtávolabbról sem következik az, hogy a szabadság törvénytelenül korlátoztatott volna. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Hivatkozom a fővárosi rendőrségről szóló 1881-ben alkotott törvény 29. §-ára, mely a rendőrségnek világosan megadja azon jogot, sőt kötelességévé is teszi, ha büntetendő cselekmény forog fenn — (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Ha fenforog!) Én tehát abban a tényben magában, a mit a képviselő ur felhozott, hogy dr. Takáts Zoltán le volna tartóztatva, absolute
