Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-181
2g8 181. országos ülés febrnár 16-án, szombaton. 1889. ezen ellentétes felfogás mellett az igazságügyi bizottságra azon feladat háramlott volna, hogy a maga kebelében e kérdés tekintetében határozzon és véleményét a képviselőház elé terjeszsze, hogy van-e közjogi szempontból lényeges változtatás abban, ha ezen dispositio elhagyatik vagy nem? Ha az igazságügyi bizottság ezt megtette volna, akkor ezen házban mindenesetre meg lett volna könnyítve ezen kérdésnek eldöntése. (Ugy van! a baloldalon.) Az igazságügyi bizottság az által, hogy ezen tisztében nem járt el, nézetem szerint igen súlyos mulasztást követett el. (Ugy van! a baloldalon.) A háznak nincs külön közjogi, külön magánjogi és külön büntetőjogi bizottsága, hanem van egy igazságügyi bizottsága, a melyhez az igazságügynek összes ágazatai tartoznak. (Ugy van! balfelM.) Már most a törvényhozás elé kerül egy nagyhorderejű és nagyfontosságú közjogi kérdés. Ezen törvényjavaslat az igazságügyi bizottsághoz uta«tittatik, hogy az véleményt és nézetet mondjon és az igazságügyi bizottság ezen legfontosabb, ezen legnagyobb horderejű kérdés felett nézetet nem mond s erről jelentést és véleményt a ház elé nem terjeszt. Ismétlem, hogy ezt az igazságügyi bizottság részéről én súlyos mulasztásnak tekintem. (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) Az igazságügyi bizottság ezen eljárást azzal igyekszik indokolni, hogy jelentésében ezeket mondja: „Mellőztük a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, a melyek a hadsereg létszámára, az ujonczjutalék emelésére, továbbá az egyévi önkéntesekre nézve eddig fennállott intézmények megváltoztatására vonatkoznak s érdemleges birälat alá csakis azon szakaszokat vettük, a melyeket túlnyomólag az igazságügy szempontjából tartottunk megbirálandóknak. Ezen szempont által vezéreltetve, mellőztük azon szakaszok tárgyalását, melyek bár foglalnak magukban közjogi rendelkezéseket, mind a mellett vonatkozásaikban legelső sorban s főczélzatuk szerint a védszervezetet tárgyazzák s e szerint azon tekintetektől elválaszthatlanok, melyek az állam védképességének megítélésénél a külpolitikai helyzet, a monarchia nemzetközi jogállása és védképessége szempontjából veendők figyelembe.* Azt mondja továbbá; „Miután a képviselőház azon határozatában, melylyel ezen törvényjavaslatot az igazságügyi bizottsághoz is utasította, azon szakaszokat, melyekre a bizottságnak kiterjeszkedni kell, ki nem jelölte, másrészt azonban a bizottságot semmi tekintetben sem kötötte meg, az igazságügyi bizottság saját szakbizottsági összeállításának rendeltetéséből folyólag állapította meg azon szakaszokat, melyek tekintetében szakvéleményt mondani hivatva és kötelezve érezte magát." Ezekből azt veszszük ki, hogy az igazságügyi bizottság azt mondja, hogy mivel e szakasz nemcsak alkotmányjogi, nemcsak igazságügyi szempontok alá esik, hanem más, különösen hadászati szempontok alá is s igy együttesen bírálandó el e különböző szempontok összefoglalása utján: ennek következtében a bizottság alkotmányjogi szempontból véleményt nem mond. Hát engedelmet kérek, hogy lehet akkor összefoglalni e házban ama különböző szempontokat, mikor itt pénzügyi szempontból az illető bizottság ad véleményt, a hadászati szempontból is a véderő-bizottság ad véleményt, de az itt legfontosabb, alkotmányjogi szempontból az illetékes bizottság semmiféle véleményt nem mond. (Élénk helyeslés balfelöl.) Hogy foglalhatja össze a t. ház a többivel ezen szempontokat s hogy érvényesítheti azt? Épen azért hogy a ház tisztában legyen, hogy alkotmányjogi szempontból mily consideratió alá esik a javaslat s aztán összefoglalva a többi szempontokkal együttesen ítélhessen a felett, kell és lehet-e módosítást tenni: épen azért kellett volna az igazságügyi bizottságnak véleményt mondania és azért hiszem, hogy nem mentem túl a kellő határon, midőn azt mondtam, hogy az igazságügyi bizottság ennek elmulasztásával súlyosan vétett. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Az igazságügyi bizottság ez eljárása következtében a javaslat a t. ház elé jött anélkül, hogy alkotmányjogi szempontból illetékes votumát itt hallhattuk volna és ennek folytán a házban ismétlődött az, a mi már megtörtént az igazságügyi bizottságban: tudniillik, hogy ellentétes argumentatiók küzdtek afölött, vájjon azonos-e az új intézkedés a régivel, vagy nem és ha nem, miért fogadtassák el az új szöveg? Elmondtam az imént, milyenek voltak az álláspontok az egyik és a másik félnél. De bizonyos, hogy mégeperezben is azon ponton áll a t. ház, hogy vitásnak mondatik, kétségbe vonatik, vájjon e két szöveg, tudniillik a kormány által eredetilegelőterjesztett és az, a melyet mi követelünk, lényegükre és horderejűkre nézve egymástól eltérnek-e? Még mindig kétségesnek mondatik és a ministerelnök ur is még mindig tagadja, hogy lényegesen szükséges volna az a módosítás, melyet most előterjesztett. Pedig e két szöveg lényege és hordereje egymással homlokegyenest ellenkezik. Vizsgáljuk a dolgot. (Sálijuk!) Minden törvény, melynek érvénye valamely határidőhöz van kötve, önkényt és magától veszti hatályát azon időpontban, melyben azon határidő lejár. (Igaz! ügy van! a bal- és szélső balfelöl) És ellenkezőleg, kivételes, itt számba nem jöhető esetektől eltekintve, minden törvény, melynek hatálya egy bizonyos időhöz kötve nincs, mindaddig érvényben mnrad, mig egy későbbi törvény ezt vagy nem módosítja, vagy pedig hatályon
