Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-180
278 180. erszágos UJé^ február 15 én, péntekeu 1898. utezát és az ártatlan jövő-menőket tiprassák üssék. (Zajos helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) S lia t. ház — pedig állítom, hogy békés természetű és családos ember vagyok; rajtam történik, a mit láttam, hogy tisztességesen öltözött embernek neki megy a rendőr és minden ok nélkül üt, ver s ki vagyok téve az agyongázoltatásnak akkor, mikor csoportosulás nincs: ha revolver van nálam, rögtön lövök. (Hosszantartó zajos helyeslés a szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Ha annak a rendőrnek, t. ház, van joga ellenem, mint békés polgár ellen a fegyverét használni, ha van joga az én életemet veszélyeztetni, nékem is van jogom azt meg is védelmezni. (Hosszantartó zajos helyeslés a hal- és szélső halóidalon. Nagy zajjohbfelöl) Nem folytatom tovább, t. ház; azokat, a mit elmondtam, ha még három tanura van szükség, látta Bolgár Ferencz t. képviselőtársam is, ki ugyanabban a házban lakik. Ezek tények, t. ház. Nem akarok izgató szavakat használni. (Élénk derültség jobbfelöl. Zaj a bal- és szélső halon) nem akarok azért, mert a tények maguk is eléggé izgatók ; nem akarok erősebb kifejezést használni, t. ház, mert a miket felsoroltam és a miknek hitelességéért jót merek állani, elég erősek arra, hogy minden alkotmány- és szabadságszerető lelket felháborodásra bírjanak, (ügy van! halfelöl.) Csak egyet jegyzek meg és ez az, hogy ha igaz, a mit a t. ministerelnök ur ma mondott, hogy Magyarországon van parlamentarismus, ha igaz, bogy Magyarországon van alkotmány; ha igaz, hogy itt az egyéni szabadság törvények és institutiók által meg van védelmezve : akkor ily dolognak nem szabad az országház közvetlen szomszédságában történni. (Ogy van! halfelöl.) Tőlem. t. ház, nem hallotta és nem is fogja hallani soha senki azt, hogy én bármily csekély részben rosszallottam volna vagy rosszallanám a rendőrség azon intézkedését, a mely a rend helyreállítására irányul; a mit én követelek, az az,hogy ne lépje túl hatáskörét, hogy azzal a nagy hatalommal, midőn neki vág a tömegnek, az ártatlan emberekkel szemben tudjon mértéket tartani, tudja a törvényes korlátokat tisztelni és ne fajuljon a törvényes eljárás önkényes és brutális eljárássá. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Ezekből kifolyólag, t. ház, interpellatiót intézek a t. ministerelnök úrhoz, melynek első része nem egyéb, mint a tényállás, melyet az előbb elmondottam, kérdésem, illetőleg kérésem pedig az: „szándékozik-e a t. belügyminister ur a rendőrségnek fentebb előadott eljárását megvizsgálni? szándékozik-e oly intézkedéseket tenni, a melyekből kifolyólag a hivatalos hatalmukkal visszaélt rendőri közegek törvényes büntetésüket elvegyék? és szándékozik-e intézkedni, hogy a rendőrség közegei, midőn a rend fentartása érdekében eljárnak, azt szigorúan a törvény által meghatározott korlátok közt és a törvényes szabályok közt tegyék?" (Élénk helyeslés a, hal- és a szélső haloldalon.) Nagyon kérem a t. belügyminister urat, méltóztassék módot találni arra, hogy ezen interpellatiómra a lehető leghamarább a választ megkapjam. Kérem pedig annál inkább a t. házat és a t. belügyminister urat, mert a dolog természete olyan, hogy az hosszú halogatást meg nem tür. Ismételve kérem, méltóztassék interpellatiómat a belügyminister urnak kiadni. (Helyeslés a hál- és szélső baloldalon.) Elnöki Az interpellatió ki fog adatni a belügyminister urnak. Most azonban személyes kérdésben Mikó Árpád képviselő ur kivan szólani. Mikó Árpád: T. ház! Személyes kérdésben kívánok szólani, (Felkiáltások a hal- és szélső baloldalon : Nem támadta meg senki! Felkiáltások a jobbóldálon: Halljuk.! Halljuk!)... azért, mert az előttem szólott képviselő ur beszéde alatt az én nevemet is felemlítette, mint olyanét, ki azon jelenetet láttam. (Ellenmondás a baloldalon.) De egyszersmind azért is kívánok szólani, t. ház, mert azt látom, hogy itt — nem mondom rosszakaratból, de tán elfogultságból — a megtörtént tények félremagyaráztatnak. (Élénk ellenmmtdások a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Elnök: A mi a tényt magát illeti, ez most nem tárgyaltatik. Minthogy azonban gróf Andrássy Manó szólittatott meg Mikó képviselő ur helyett s a képviselő ur magára vette a megszólítást, ezért kivánt személyes kérdésben felszólalni. Mikó Árpád: Az előttem szólott képviselő ur azt mondotta beszédében, hogy azon tényeket én nem láttam,ezért szólalok M,marí(Élénkfelkiáltások a bal- és szélső baloldalon: nem ugy mondta! nagy mozgás. Zaj. Felkiáltások a jobboldalon: nem akarják meghallgatni az igazságot! Halljuk! Halljuk!)... kérem mi meghallgatjuk az igazságot az önök szájából, hallgassák meg önök is a mi szájunkból. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: nem személyes kérdés!) Nem fogok hosszú beszédet, mondani. Csak egy pár szót kívánok még mondani, méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl, nagy zaj a baloldalon.) Elnök.' A tévedés mindjárt kiderült, mert Grulner képviselő ur nem jól látott, mert Mikó Árpád és nem gróf Andrássy Manó volt az, a, ki G-ulncr képviselő ur beszédébe beleszólt. (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Mikó Árpád: T. ház! ígérem, hogy igen rövid leszek. Én is abban a házban lakom, a melyben Gulner és én is láttam azonjelenetet s merem állítani azt, hogy talán elfogultságból említette a