Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-165

1*5. országos ülés jaiiuär W-én, szombaton. 1881). 3) | jezésre jutott. Az 1802. évi i-cz. szerint a magyar ujonczok a magyar hadsereg számára ajánl tatnak meg. Tehát a római német birodalmi császári czím utolsó éveiben a magyar hadsereg magyar jellege határozottan elismertetett. Az osztrák császári czím felvétele után hozott törvények szerint 1807-ben szintén a magyar hadsereg számára szavaztatnak meg az ujonczok. És 1830 és 40-ben, sőt még 1867-ben is az ujon ez-megajánlások alkalmával fentartatik az országnak, illetőleg megtétetik az az óvás, hogy ezen ajánlásból Magyarország külön állására, alkotmányára, törvényeire soha semmi káros következtetés ne vonassék. ("ügy van! (i- szélső halon.) Az 1715. évi VIII. t.-cz. alapján behozott katonaság tehát más, mint a magyar állam költségén tartott legfeljebb magyar kir. katonaságnem lehetett. Mindezekből következtetve, azon történelmi tény megismerésére kell jutnom, hogy Magyarország mindig, a legújabb időkig, 1848-ig sőt 1867-ig külön önálló nemzeti haderő bírásának királyával együttesen teljes souverénjogával birt. De még az 1867 : XII. t.-czikkben is kifejezésre talál a magyar hadsereg és igy a király fővezérlete alatt álló külön magyar hadsereg felállítására Magyarországnak teljes joga van. (ügy van! a szélső baloldalon.) Azt mondtam, t. ház, hogy a közös hadsereg jelenlegi alkata s tervezett szervezete a pragmatica sanctio intézkedéseinek nem szükségképen! következése. Ha visszatekintünk a pragmatica sanctio meghozatalának idejére, azt látjuk, hogy 1723-tól fogva 1867-ig közös vagy egységes haderőt törvényeink sehol nem említnek és a pragmatica sanctióban elfogadott kölcsönös védelmi kötelezettségnek a nemzet minden közös hadsereg nélkül eleget tett, mint a pragmatica sanctio életbe lépte után legközelebb bekövetkezett események 1741 ben megmutatták. Ezt a történetírók hs bizonyítják. Nem szükséges tehát, hogy az elfogadott kölcsönös védelem teljesítésére egységes közös hadsereg állittassék, hanemmeggyőződésem szerint ezen elfogadott kötelezettség teljesítésére egy, a magyar király fővezénylete alatt álló külön magyar hadsereg czélravezetőbb intézmény, (ügy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, a pragmatica sanctio lényeges intézkedéseivel a közös hadsereg jelenlegi alkata és tervezett szervezete nem is egyez meg. Az 1723. évi 1., 2., 3. törvényezikk a pragmatica sanctio elfogadása s életbeléptetésének feltételéül Magyarország külön állami önállóságának, szabadságának, alkotmányának, törvényeinek elismerését tűzi ki; (ügy van! a szélső baloldalon) midőn ezen törvény ezt kimondja, lehetetlen, hogy ezen alaptörvénynek intentiója az lehetett volna, hogy ezen alapfeltételekkel meg nem egyező o!y intézmény állittassék fel, mely az alaptörvény e fel- I tételeinek, vagyis Magyarország önállóságának, független különállása elismerésének meg nem felel. Már pedig, t. ház, a közös hadsereg intézményében Magyarország különállásának, törvényes függetlenségének semmi nyomát, semmi jelét nem találjuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De az 1723-iki pragmatica sanctiónak egyik sarkalatos feltétele a törvényes trónöröklési rend is. A megállapított trónöröklési rend szerint Magyarország koronájára az uralkodóház három ága van kijelölve, tudnillik III. Károly, József és Lipót ágai. így magyarázzák ezt törvényeink, igy van a hittel megerősített koronázási hitlevelekkel is. Az osztrák örökös tartományokra kötelező pragmatica sanctio a trónöröklés jogát ezen tartományokra nézve nemcsak e három ághoz, hanem azontúl az uralkodóház minden más ágaiból leszármazó főherezegére, minden főherezegnőjére; a megállapított trónöröklési rend szerint a férfiaknak biztosítván az elsőséget, (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon.) Tisztán a törvény szavaiból okoskodom, t. ház. De ebből okoskodva, minden esetre feltehető az az eset, hogy Magyarország trónjára hivatott örökös-ágak kifogytával Magyarországra a szabad király választási jog visszaszáll; míg megtörténhetik s bármikor a távol jövőben bekövetkezhetik, hogy az osztrák tartományok koro náját örökölni azok lesznek hivatva, a kiket az osztrák örökös tartományokra kötelező pragmatica sanctio kijelöl. Már most, ha ez az eset bármikor elő fog állani, vájjon biztosítottnak látja-e at. ház a nemzet szabad király választási jogát akkor, midőn a nemzet had- és véderejének színe-virága legnagyobb részben egy, a magyar országgyűléstől nem függő, annak nem felelős, nem is magyar, Magyarország törvényének ismerésére sem kötelezett kormányközeg kezében van. (ügy van! szélső balfelől.) Azt hiszem, t. ház, mint előbb is mondtam, hogy a pragmatica sanctio intézkedései olyanok, melyek akadálytalanul kell, hogy minden időben végrehajthatók legyenek. Már feltehető, hogy ily körülmény ekjközött akadálytalanul ezen intézkedés keresztül vihető nem lesz, azt következtetem tehát, hogy a pragmatica sanctio sarkalatos feltételeivel a közös hadsereg jelenlegi szerkezete és a törvényjavaslat által tervezett alakzata meg nem egyezik. (ügy van! a sséhő baloldalon.)De vájjon a dualismus és a paritás alapján sem elvitatható állami önállóságunknak megfelel-e, ebbe nem bocsátkozom bele, miután ez tegnap a túloldal egyik szónoka, Horváth Gyula t. képviselő ur által oly fényesen bebizonyíttatott, hogy nekem ahhoz már hozzászólni valóm nincs. Még egy másik tény van, t. ház, a miből le kell vonnom a következtetést. (Halljuk.' Halljuk!) S erre szintén a túloldalról figyelmeztettek s a mire 1 különben t, barátom Győry Elek is hivatkozott s