Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-179

179. országos ülés febraár a népfelkelés, a mely letette a magyar királyra a hűségi eskíít. (Ugy vem! a szélső baloldalon.) T. ház! Ha mi a magyar nemzet souvereniíásának kifejezést akarunk adni; ha as o-'szág törvényeihez és alkotmányához annak legutolsó tagjait kötni és csatolni akarjuk ott, hol annyi divergens elem van, a kik hazájokat az országon kivül kívánják keresni, a hol annyi nemzetiségi csábító hallatja a maga szavát, hogy őket elhódítsa és egy másik nemzet fiaiként nevelje és ezen közérzületet bennük fentartja és ápolja: akkor gondatlanság, könnyelműség és hiba volna a nemzet, hiba volna a törvények iránt való tisztelettel szemben, hogy ha nem igyekeznénk arra, hogy tisztítsuk meg a népnek fogalmát az által, hogy a ki a hadsereghez bejön, csak egy esküt tegyen le és az az egy eskü szóljon a király és törvényre. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hozzájárulok Thaly Kálmán t. képviselő ur módosításához. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, hogyha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Ralijuk!) Kötelességemnek tartom a Thaly Kálmán képviselő ur által beterjesztett indítványhoz a hallottak után egy pár szúval hozzászólni. Mindenek előtt azon kezdem, hogy abban tökéletesen igazat adok neki egy megtoldással, hogy magyar ember esküt az osztrák császárnak nem tehet, de a megtohlás ez: ha az egyúttal nem Magyarország koronás, törvényes királya; (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) de minthogy az igen természetes, hogy — a személy egy lévén, két uralkodói, de ezért egységes minőségben — nem lehet czélszerííen elkülöníteni az esküt ugyanazon monarchia két állama közt. (Helyeslés jobbfelöl.) De nem erről kívántam főkép szólni, hanem szólni kívántam azért, hogy egy körülményre figyelmeztessem at. képviselő urat. Mindenekelőtt azt jegyzem meg, hogy abban is egyetértek— de annak ellenkezőjét t. barátom, a honvédelmi minister nem is mondta — hogy Magyarország alkotmánya nem lehet alárendelve semmiféle más alkotmánynak. A t. előttem szólott képviselő ur azonban, midőn a monarchia másik állama alkotmányának csekélyebb voltát a törvények szövegéből méltóztatott következtetni, azon szövegnek csakugyan túlságos súlyt méltóztatott tulajdonítani; mert azt talán nem fogja tagadni a t. képviselő ur, hogy az angol parlament csakugyan teljes mértékben gyakorolja a törvényhozói és alkotmányos jogokat; már pedig az angol törvényeknek, azt hiszem, ma is, de még a legközelebb múltban, positive tudom, épen azok a bevezető szavai sokkalta — hogy ugy fejezzem ki — alázatosabbak, mint akármely más KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. VIII. KÖTET. 14-én, csütörtökön. 1889. §57 európai törvényhozáséi. (Ugy van! Mozgás a szélső baloldalon.) Tehát magából a törvények bevezetéséből következtetni arra, hogy valamely törvényhozó testületnek van-e joga vagy nincs, nem lehet. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! jobbfelől.) És nem is olyan idegen, vagy helytelen dolog ezt itt előhozni. Mert hiszen az 1867 : XII. törvényezikknek egyik alapfeltétele az, hogy a valódi alkotmányosság nálunk is, de a monarchia másik államában is meg legyen (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Élénk mozgás a szélső baloldalon.) Nemcsak nem tagadhatjuk, sőt határozottan jogunk volna esetleg még követelni is az 1867 : XII. törvényezikk szerint, hogy az alkotmányosság a monarchia másik államában is valóság legyen. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezt tehát egyszerűen hallgatással mellőzni nem tartottam lehetőnek. (Helyeslés jobbfelöl.) De hogy állunk, t. ház, az új szakaszszal ? Ugron Gábor képviselő ur és az indítvány azt akarja, hogy itt tegye le a katona, a magyar honpolgár az esküt a magyar királyra és a magyar alkotmányra; a monarchia másik államában pedig az állampolgárok tegyék le az osztrák császárra és az osztrák alkotmányra. (Felkiáltások a szélső bálon. Ugy van! Ugy van V) Nem akarok most arról szólani, hogy ez mennyiben felelne meg a hadsereg jelen helyzetének, csak egy szempontot vagyok bátor felhozni. (Halljuk!) Mindaddig, mig a hadsereg az 1867: évi XII. törvényezikk alapján áll, tehát közös hadsereg, mindaddig, azt hiszem, szükséges, hogy a hadsereg esküjében kifejezést nyerjen az, hogy a ki azon hadseregnek tagja, köteles tiszteletben tartani a monarchia másik államának alkotmányát is, mert különben közös hadsereg mellett abba a veszélybe jönnénk vagy mi, vagy a másik rész, (Ugy van! jobbfelöL Ellenmondások a szélső baloldalon) hogy a hadseregnek egyik fele nem volna, kötelezve a monarchia másik államának törvényeit és alkotmányát tiszteletben tartani. (Ugy van! jobbfelöl) Hogy lehet ezt megoldani? Csak ugy, ha mindegyik leteszi az esküt az iránti hűségre, a ki mind a két államban, Magyarországban pláne coronatio és eskíí utján is, egyúttal az alkotmánynak és a törvénynek őre. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ebben benfoglaltátik a kötelezettség alkotmányunk tiszteletére a hadseregnek nem magyar állampolgár tagjaira nézve is ; mig máskép igen könnyen beállhataa az a félreértés, melynek aztán esetleg vagy mi vagy a monarchia másik fele adná meg az árát. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ennélfogva kérem, hogy ne méltóztassék az indítványozott új szakaszt elfogadni. (Élénk helyeslés jőbbfelöl.) 85