Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-179

17í>. országos 1116b február 14-én, csütörtökön. 1889. 239 tani felszólalásában oly tanokat állított fel, melyeket parlamentaris szempontból lehetetlen hallgatással mellőzni. (Élénk helyeslés, Ugy van! a szélső baloldalán.) Parlamentaris alkotmányos felfogás szerint. az egész világon minden hivatalos aetusért, mely a korona részéről jön, a kormány felelős. A t. ház megbízta az elnökséget, hogy ő Felségénél a ház őszinte részvét-érzelmeit tolmácsolja. Áz elnök e hivatásában eljárt és hivatalosan közölte velünk ő Felsége köszönetét és a lapokban közzé tétetett szórói-szóra, a mit ő Felsége ez alkalommal mondott. Ez tehát nyilvános actus, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) mert a kormány az alkotmány szerint nemcsak azért felelős, a mit ő egyenesen cselekszik, hanem azért is, a mit nyilvánosan a korona tesz.(Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) És a mi ezt a pontot illeti, felszólítom it t. túloldalon ülő tapasztalt és higgadt férfiakat, mondják meg, nincs-e igazam. (Felkiáltások jobbról: Nincs!) Nem mutat nagy higgadtságra, ha valaki tagad, mielőtt tudná, hogy miről van szó. (Zajos derültség és f élyeslés a bal- és szélső balon.) Még rendes, teljesen békés parlamenti viszonyok közt is rosszainak bárhol, hogy egy kormány a korona szájába adna olyat vagy belenyugodnék abba, hogy a korona nyilvánosan a pártkormány mert hiszen minden kormány parlamentáris értelemben egyúttal párt is — mondom, nyilvánosan a pártkormány támogatására szólaljon fel. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De különösen rosszalandó, határozottan kárhoztatandó, hogy a mikor a kormány ebbe belenyugszik, ez olyan perczben történik, midiin ország-világ tudja, hogy a párttusa a legélesebb alakot öltötte, a mikor önök magok tudják, hogy az ország közvéleményének nagy része önök ellen fordul; (Ugy van! a bál- és szélső baloldalon. Élénk ellenmondások jobbfelöl) a mikor tény, hogy az önök saját pártja, a szabadelvű párt, az országban e tárgyban népgy üléseket tart. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De ilyen helyzetben azután a kormány felelős is azért, hogy a korona felszólítja az országgyűlést, hogy támogassa ne csak az ö szándékait, melynek nemességéről nem kételkedünk, hanem támogassa a kormányt is. Elhiszem, hogy ez nem pressio, mert a t. ministerelnök ur annyira ismeri hál' Istennek a magyar ellenzéket, hogy tudja, hogy az pressiót gyakoroltatni magára nem enged, de mindenesetre fausse positióba hozza azt, akként tüntetvén fel az ellenzéket, mintha mi nem a kormánynak, hanem a koronának képeznénk ellenzéket. Ez ellen mi a leghatározottabban tiltakozunk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy ő helyesli és fel is teszi minden képviselőről, hogy pressiót nem fog engedni magára gyakoroltatni, tehát a többség sem engedheti, hogy a kisebbség rá pressiót gyakoroljon. Mi nem is kívánjuk ezt, de tudjuk azt is, hogy mikor egy többség és különösen ezen többség élén álló kormány meggyőződik tényekből, (Élénk helyeslés szélső balfelöl) hogy az ő álláspontja téves, akkor az a kormány kötelességének kell hogy tartsa lemondani. (Zajos helyeslés a bal- és szélső bal felől. Ellenmondások jobbról.) Elnök: T. ház! Már bátor voltam egész egyszerűen előterjeszteni azt, hogy ő Felségénél alelnöktársammal megjelentem s a ház részvétének kifejezést adtam és hogy ő Felsége azt kegyesen fogadni és a ház részvéteért köszönetét nyilvánítani méltóztatott. Én, t. ház, azt hiszem, hogy a történt felszólalások után e tárgyat talán tovább vitatni nem volna czálszerű. (Élénk helyeslés jobbfelól. Zajos ellenmondás balfelöl.) Vannak bizonyos dolgok, a melyek nem oly politikai színezetűek, mint mások. Ilyen volt az, midőn a t. ház magánál a király ő Felségénél kívánta mély részvétét az elnökség által tolmácsoltatni és ilyen az a válasz, melyet ő Felsége e ház elnökének adott. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás balfelöl) és a mely választ én nem jelenthettem be azért, mert velem hivatalosan közölve nem volt. Kérem tehát a t házat, hogy ezt tüzetesen ne méltóztassanak tárgyalni. Történtek felszólalások, a melyek a kormányra vonatkozólag elmondták, hogy, ha a kormánynak a válaszra befolyása volt, e választ nem helyeslik. A t. háznak talán tudomása van arról, hogy hogy áll a dolog s azt hiszem, felesleges most már megint az izgatottságnak további anyagot szolgáltatni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Madarász József jegyző: Győry Elek í GyŐry Elek: (Halljuk ! Halljuk!' szélső balfelöl. Felkiáltások jobbfelöl: Naptrendre!) A 202. §. alapján kérek szót. A házszabályok azt mondják, hogy ha az elnök a tárgy érdeme mellett vagy ellene akar szólani, az elnöki széket egyik alelnöknek engedi és azon tárgy bevégeztéignemfoglalhatja azt el. Felhozatott most egy kérdés, melyre nézve, azt hiszem, mindnyájan egyetértésben vagyunk, hogy senki közömbös az iránt nem lehet, hogy hivatalos alkalmakkor a trónról minő szavak hangzanak és hogy mik intéztetnek a képviselőházhoz arra, nézve, hogy támogassa-e a kormányt, vagy nem. Ez, ha valami, kétségtelenül politikai természetű nyilatkozat (Élénk helyeslés szélsöbalfelől. Ellenmondás jobbfelöl) s akkor, bocsánatot kérek, azon kérdés felett, hogy ez politikai nyilatkozat-e; vagy erről felelősséggel tartozik-e a kormány, vagy nem, szólani nézetem szerint elnöki tekintély ly el, elnöki székről nem lehet, mert ha lehetne, miután senkinek az elnökkel vitatkozni a házszabályok értelmében joga nincs, akkor azon magyarázatot kellene helyesnek elfogadni, hogy annak a nyilatkozatnak tulajdonképen semmi értelmé