Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-174

17+, országos ülés január 30-án, szerdán. IsSö. 221 — tanúságot teszek róla — katonaság állja el a képviselőház mögötti műegyetem udvarát is. Ez a tényállás. (Helyeslés jobbfelöl. Hosszantartó zaj a bal­és szélső balfelöl.) De tovább megyek, t. ház, mert a tárgy, mely a szőnyegen forog, nem csak ebből áll, hanem abból is, hogy egy párt képviselő, ki ide akart jutni a képviselőházba, útjában a katona­ságáltal feltartóztattatott, van továbbá egy kép­viselő, kit az országgyűlésbe való jövetele közben a katonaság tettleg bántalmazott. (Zajos felkiáltá­sok szélső balfelöl: Ez is helyes!) Történt pedig pár perczczel előbb, hogy amagyar királyi tudomány­egyetem udvarán négy egyetemi polgárt a katona­ság összevágott, összevágta pedig a négy egye­temi polgárt az egyetem zárt udvarán, hová a katonaság betört. (Egy hang szélső balfelöl: Mért nem éljeneznek! Nagy zaj.) T. ház! Én láttam a katonaságot az egyetem zárt udvarán, a ház bnffetjéből, láthatta Ivánka Imre is, ha akarta volna. A ház igen tisztelt elnöke, ugy a hogy kije­lentette, eljárt maga személyesen, mint. monda s mások által is kisérve, kiment szépen gyalog szer­rel s „Melde gehorsamst" jelentette a katonaság tisztjének és kérdezte, hogy mi szándéka van? Van-e szándéka a képviselőknek utjokat állani, vagy nincs ? Bocsánatot kérek, de a legmélyebb fájdalommal és szomorúsággal constatálom, hogy Magyarország törvényhozásának elnöke, a helyett, hogy azt a katonát ide rendelte volna (Zajos he­lyeslés bal- és szélső balfelöl) s az ország, a nemzet Tekintélyének, jogának, hatalmának megfelelőleg itt vonta volna felelősségre, habár hadtestparancs­nok is s itt adta volna neki a rendeletet, hogy takarodjék, (Zajos helyeslés bal- és szélső balfelöl) a helyett — mély fájdalommal constatálom — a ház t. elnöke maga ment ki az utczára, szegénye­sen, kéregetve alásan. (Zajos ellenmondások jobb­felöl. Igaz! Ugy van ! szélső bálfelöl.) Elnöki (Csenget.) Bocsánatot kell kérnem, t. ház, de midőn a képviselő ur igy beszél, nem a tényeknek megtelelő dolgokat állít. (Helyeslés jobb­felöl.) Én, t. ház, kéregetve senkihez sem mentem ; kimentem és azt kérdeztem. . . Gulácsy Gyula: Milyen nyelven? Elnök : Magyarul.... Minő intézkedések vannak téve; ezt tehát megtudtam, a mi pedig azt illeti, a mit a képviselő ur mond, hogy nekem ide kellett volna a katonát rendelnem, én, mint e ház elnöke, a törvények által adott jogkört összecon­fundálni nem szoktam (Élénk helyeslés jobbfelől) és a magam kötelességét igenis tudom. Mint a ház elnökének, pusztán a felelős kormánynyal van összeköttetésem és csak annak utján rendelkez­hetem, ott a hol szükséges. Közvetlen hatalmat másutt nem gyakorolhatok. Ez jogkörömnek összetévesztése volna s törvényeinkkel meg nem egyeznék. Ezt csak azért jegyzem meg, mert ha valaki olvassa azokat, a miket a t. képviselő ur mondott, egészen más színben fognak feltűnni a dolgok, mint azok valójában vannak. Különben arra kérem a t. ház tagjait, hogy ne méltóztassék a tanácskozást ily hosszúra nyúj­tani. Különben az, a mit én javasoltam, tudiniillik, hogy se ma, se holnap gyűlés ne tartassék. részben fölöslegessé válik, mert különben ma eltart a tanácskozás két óráig is. (Élénk helyeslés jobb­felél.) Eötvös Károly: Bocsánatot kérek, a tör­vényrendelkezése világosan azt mondja .. .(Felkiál­tások jobbfelöl: Eláll! Nagy zaj! Halljuk! Halljuk ! balfelöl.) Ha én elállanék. mi haszna lenne abból önöknek vagy az országnak? A törvény rendel­kezése azt mondja s itt a házszabályokhoz is szó­lok, hogy azokat, a kik az országgyűlésre jönnek, vagy onnan hazamennek, legyenek azok akár képviselők, akár közönség, akár kérelmezők, azokat utjokban gátolni hűtlenség büntetése alatt tilos. Az ország ezen alkotmányos garantiája felett őrködni a ház elnökének a feladata. (Igaz! Ugy van ! halfelöl. Felkiáltások jobbf elöl: Hol van ez a tör­vény .' Thai}) Kálmán felkel s a ház asztaláról felemeli a „Corpus jurist u s megmutatja a jobboldalnak. Nagy zaj és közbeszólások jobboldalon.) A közbeszólásokra csak azt jegyzem meg, hogy egy új törvény­javaslatban el lehet tagadni a nemzet alkotmá­nyait, de a megirt törvényben azt már nem lehet. És ez a szerencse, mert ha lehetne, a Tisza­dynastia még ezt is megtenné. (Elénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóz­tassék a tárgyhoz szólani. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások : A iulsó oldal közbe­szólására felelt csak!) Az folytonosan megtörténik minden oldalról. Ismét csak arra kérem a t. kép­viselő urakat, hogy méltóztassék nyugodtan be­szélni ; én kötelességemet, melyet a törvény ren­del nekem, teljesíteni fogom mindig. Eötvös Károly: Én azt vártam volna t. elnök úrtól, hogy hivatalosan jelentést tegyen nekünk arról, hogy a katonaságot ki rendelte ide ; ő-e, vagy a belügyminister ur ? És ki felelős azért? De azt vegye tudomásul a ház minden tagja és az elnök ur, hogy ha mi az ő indítványát elfogadjuk, az oly színben tünteti fel Magyarország törvényhozó testületét, mintha az a kapu előtt felállított katonaság előtt hátrált volna meg. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Mi pedig meghátrálni nem akarunk. Itt csak egy kötelességünk van, hogy a katonaság­táv olittassék el. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez az első. Addig, mig a katonaság­éi nem távolittatik, addig ez országgyűlés el nem napolható, mert ez a katonaság szuronyai előtt

Next

/
Thumbnails
Contents