Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-172

180 17a. országos ülés jannár 2S iin, hétfwn. 1SS1). rásban az őszinteségnek az a hiánya tonik élénkbe, mely politikai erkölcseinknek jellemzéseként talán ép oly szomorú, a mennyire sérelméé magára az al­kotmányra a 14. §-ban foglalt intézkedés. (Zajos helyeslés a bal- és szélső balon.) T. képviselőház! Mit jelentsen az egyáltalá­ban, hogy a törvényhozás, törvényalkotás közben j meggyőződvén arról, hogy egy alkotandó törvény­szakasznak értelme nem világos, nem teszi azt, a ! mi legegyszerűbb, hogy azt világossá tegye maga- j ban a törvényben, (Mérik helyeslés bal- és szélső bal- I felől) hanem öntudatosan egy homályos szövegben állapodik meg és melléje ragaszt egy magyarázó ministeri nyilatkozatot? (Derültség bal- és szélső balfelöl.) Hiszen, t. ház, előfordulhat az, hogy törvé­nyek értelmezésére nézve későbben, a törvény megalkotásakor ebire nem látott kételyek merül­nek fel; akkor azután a törvénymagyarázatnak egyedüli hiteles és megnyugtató formája agy új magyarázó törvénynek megalkotása ; de a törvény­alkotási munkának kellő közepén, mielőtt egyetlen egy törvényhozási factor határozott volna, tudva és belátva egy homályos törvényt szövegezni, megalkotni és azután egy magyarázatot melléje iktatni, (Derültség bal- és szélső balfdHl) erre én azt állítom, t. ház, hogy magának ennek az eljárásnak példátlan jellege előre lerontja mindazt a hiteles­séget, a melylyel különben talán bírhatna. (Élénk helyeslés bal- és szélső balfelöl.) És, t. ház, tejrvük fel, Shogv a t. minister­elnök ur által javasolt módszer valóban a törvény­hozás összes factorainak hozzá j árulta val történt, ámbár az előttem korántsem bebizonyított tétel, hogy egy ily ministeri nyilatkozat a koronának tekintélyét ebben a kérdésben egyáltalában enga­girozzíi, de tegyük fel, akkor is hogyan áll a dolog? (Halljuk! Halljuk !) Én azt hiszem, t. ház, hogy nem mondom ezt tiszta phrasisként, hanem mindnyájunk szivéből be­szélek, midőn azt óhajtom, hogy jelenleg uralkodó koronás királyunkat az úr Isten nagyon sok évig tartsa fenn: (Élénk felkiáltások: Éljen a király !) de utóvégre a legjobb királyok is halandók és feltéve, de meg nem engedve, hogy ez a nyilatko­zat az uralkodóra bármely kötelezettséget rójjon, tisztán és kizárólag a jelenlegi uralkodóra róná azt, mert az uralkodó utódait annak törvényhozói cselekményei, vagyis a törvények, melyeket az uralkodó szentesített, kötelezik, kormányzati té­nyei azonban nem kötelezik. (Igaz ! Ugy van ! bal­és szélső balfelöl,) A véleményezett hozzájárulás egy ministeri nyilatkozathoz pedig nem törvényhozói, hanem kormányzati cselekmény ; és azt a legjobb esetet téve fel — mit én el nem fogadhatok — legfeljebb egy bizonyos becsületbeli kötelezettséget ró a je­lenlegi uralkodóra, mely, megengedem, sőt állítom, addig, a mig ő él, erkölcsileg minden más biztosí­tékkal felér; de miután az ő élete is a halandóság sorsának van alávetve, alkotmányos biztosítékul, a melynek túl kell élni minden emberi életet, semmikép sem fogadhatjuk el. (Hosszantartó élénk helyeslés balfelöl.) T. ház! A tárgynak ezen részével végeztem. De szerintem az itt felvetett alkotmányjogi kér­déssel egyenrangú nagy fontossággal birnak azon aggályok, melyek a magyar állami nyelv méltóságának és művelődésünk nemzeti jellegének szempontjából itt felvettettek. Ezek a szempontok, melyek szerintem nagy fontossággal bírnának még akkor is, ha védszervezetünkben semmi módosítás nem történnék, egy eddig nem ismert actualitási fokot nyertekamaz intézkedés által, a mely a tiszti vizsgát kötelezővé tette s azokat, kik a tiszti vizsgát letenni nem képesek, egy további szolgálati évvel sújtja, a mely szolgálati évnek minőségéről igen érdekes felvilágosításokat nyújtott nekünk az igen tisztelt honvédelmi minister ur. (Derültség és tetszés balfelöl.) T. képviselőház! Én elég sérelmesnek tar­tottam a mai állapotot is ; mert azon elvek fentar­tása által, hogy az elméleti tiszti vizsgát is német .nyelven kell letenni, az, hogy minő mértékben lehessen ezen szabály alól kivétek tenni, utóvégre is minden egyes tisztvizsgáló küldöttség belátá­sára volt bizva. És sérelmes állapot az, hogy ez által kétségtelenül a magyar nemzeti nevelésben részesülő ifjak számára a méltányosság ellenére a paritás elvével s a magyar állam méltóságával össze nem egyeztethető módon megneheizttetett egy közös intézményben a tiszti kardbojt elnye­rése. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső bal­oldalon.) Ezt elég sérelmesnek tartottam és követeltem már pár év óta ennek az intézménynek módosítá­sát. De képzelhető, hogy valaki, a ki az u. n. ké­nyes kérdések fölvetésétől irtózik, ezt az állapo­tot úgy, a hogy fennáll, tűrhetőnek találta mind­addig, mig olyas valamiről volt szó, a mi az ille­tőknek szabad akaratától függött, hogy t. i. akar­nak-e tiszti rangra pályázni vagy nem. De abban a pillanatban, midőn a tiszti vizsga letétele rájuk nézve kötelezővé tétetik, midőn annak le nem tétele súlyos, egész jövőjükre kiható hátrányokkal jár: abban a pillanatban a tiszti vizsga nyelvének kérdése egyszerre roppant erővel lép előtérbe. (Elénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Sajátságos hangokat hallottunk e te­kintetben ezen vita folyamában, olyanokat, a me­lyek engem arra kényszerítenek, hogy a német nyelv tanításának kérdésével is foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Hallottuk ugyanis, hogy a kormánypárt padjairól összeköttetésbe hozták a tiszti vizsga nyelvét és az ott felmerülő nehézsé-

Next

/
Thumbnails
Contents