Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-169

163.országos ülés január 17-én , csütörtökön. 1SSD. \\{ seregben? Mért legyen ez neki tiltva, ennek semmi néven nevezendő logicájátnem látom? És ha önök ezen barricádokat a magyar ifjuságnak a had­seregbe való belépése ellen fentartják, akkor önök először a nemzet jövője, másodszor a nemzet jogai ellen vétkeznek. (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső balon.) De egyszersmind elvesztik a jogot, hogy szemrehányásokkal illessék ezt a nemzetet és annak ifjúságát. (Élénk helyeslés és tetszés a bal­és szélső balon.) Most van az alkalom ezen véderő-törvény­javaslatnál, hogy gondoskodás legyen a magyar katonai nevelésről, mely ezen törvényjavaslatban, a mely a ház elé terjesztetett, nem foglaltatik. Ezt méltóztatott kihagyni a kormánynak. (Közbeszólás szélső balról: Készakarva!) De jött a helyett az ön­kéntesi intézménynek szigorítása. Az kell nekik, de a mi nekünk kel], az nekik nem kell! Ha azonban önök mindezen okok daczára nem iktatják törvénybe a magyar katonai nevelést, én még sem mondok le arról, mert nem mondhatok le róla, hogy a magyar katonát magyar tiszt vezesse. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) A nemzet ezen követeléséről, ezen aspiratió járói semmiféle kormány, semmiféle párt, semmiféle többség, sőt kimondom, semmiféle törvény javára le nem mondhat, mert ez a nemzet inhaerensjoga. (Igaz! TJgy van! Helyeslésabal-és szélsőbaloldalon.) De ha önök elég bátrak lemondani a katonai inté­zetekről, akkor nem marad más hátra, önök oda­szorítják a nemzetet, hogy maga gondoskodjék magyar katonatisztek kiképzéséről. (Helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Önök behoznak egy véderő­rendszert, melyben minden épkézláb ember 21-ik évétől 43 éves koráig katonaköteles, minden hon­polgár kénytelen évekig szolgálni a zászló alatt, évek során át behivatik a katonai gyakorlatra, hosszú ideig ki van téve annak, hogy vagyonát odahagyja, életét és egészségét feláldozza. (Igaz! a baloldalon.) Ezzel önök olyan állapotot terem­tenek, hol a katonaság és a katonáskodás válik az emberek legnagyobb életfeladatává. Ha egyszer önök ezt az állapotot behozták, ennek következ­ménye az, hogy tehát a tanulást is, a mely arra szolgál, hogy az emberek életpályájuknak meg­feleljenek, hasonlókép átalakításnak vessék alá, vagyis az életfeladatokhoz mérjék hozzá. (Tetszés balfelöl.) És itt nemcsak a tisztképzésről szólok, t. ház. Szólok egyáltalán az egész nemzetről, annak min­den katonaköteles fiáról. (Helyeslés balfelöl.) Ezen védrendszernek közoktatási következménye logice az, hogy mindenki, minden, ép egészséges fiu, ha elemi iskoláit bevégezte, 21 éves koráig a katonai oktatásban és gyakorlatban részesittessék azon mértékben, hogy midőn besoroztatik a hadseregbe, bizonyos készültséggel menjen oda (Helyeslés bal­felöl) s ne idegen nyelven verjék bele a katonai tudományt és gyakorlatot. (Élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Következik továbbá ezen törvényjavaslatból az, hogy miután nem fog sikerülni, mert nem sike­rülhet a magyar középiskolai oktatást németté tenni, de ebből a középiskolai oktatásból kell be­szerezni azon tisztikart, mely a beaorozandó mil­liók számára szükséges ; a középiskolai oktatás is a katonai tudományok compendiumát vegye fel magába a görög nyelv és a hiábavalónak bizonyult grammaticai tanítások helyett. (Helyeslés a bal- és ssélsö baloldalon.) Következik belőle végre az, hogy annak az egyetemi s akadémiai ifjúnak, kil7, 18 éveskorá­ban jön fel s 21 éves korában lesz katonaköteles, alkalom nyújtassák, hogy a tanulmányoknak bizo­nyos részét az egyetemeken s academiákon elsajá­títsa, hogy aztán egyéves önkéntességben a gyakor­lati tudományt megszerezve, a tiszti vizsgát bizton letebesse. (Helyeslés balfelöl.) Ha a közoktatás e védrendszer alapján s annak megfelelőleg igy reformáltatik, nem kétlem, hogy akkor az önök osztrák systemájának daczára, számos magyar ifjú fog találkozni, a ki benső hajlamánál fogva (Halljuk!) a katonai pályára adja magát és igy mindazon maehinatiók daczára, melyekkel küzködnünk kell, mégis el fogjuk érni azt a czélt, hogy nemzeti tisztikarunk legyen a magyar katonaság részére (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezt én, t. ház, a politikai szükség követel­ményének tekintem, azon politikai szükségének, mely arra tanított, hogy a Habsburg dynastia s a magyar nemzet annyira össze vannak érdekeikben forrva, hogy nem képzelhetem a kettőt egymás nélkül. A nemzeti államokkal, a század nemzetiségi törekvéseivel szemben ezt a Habsburg dynastiát, mint már azelőtt is most még inkább a magyar nemzeti haderő van és lesz hivatva megmenteni. (TJgy van! balfelöl.) Ezen oknál fogva a dynastia érdekében is szükségesnek tartom, hogy a had­seregnek magyar része nemzeti alapokon szervez­tessék. (Élénk helyeslés balfelöl.) A hadseregek a történet tanítása szerint nemzetképző, államképző, nemzetegyesítő hata­lommal bírnak. A római légiókból származtak a román nemzetek. A bolgárokat Szlivnicza, a romá­nokat Plevnánál a vér forrasztotta Össze. Orosz­országot az orosz hadsereg csinálta nagygyá. De mit mondjak ? A német hadsereg alkotta NémeTörszág egységét, (TJgy van! balfelöl.) Ausztriát előbb Wallenstein, azután savoyai Eugen hadserege hozta létre s alapította meg. Ha mi egy hadsereget tartunk itt, melynek hiányzanak nemzeti erői, akkor megfosztjuk ezen államot egy oly tényező­től, a melyet fejlődésében nem nélkülözhetünk. (TJgy van! a baloldalon.) A nemzeti politikának, hogy Magvarországon a nemzeti állam létesítessék,

Next

/
Thumbnails
Contents