Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-168
98 168. orszásos Illés január 23-án, szerdín. 1S89 az a helyzet, a mit t. képviselőtársain mond, ha ebből a feltételezésből indul ki. Miért? mert ennek minden módosításához ugyanazon tényezők beleegyezése szükséges. Akkor is ép ugy megtörténhetik, a mit ő feltételez, hogy egy-egy harmadrész kisebbség meggátolja, vagy csak concessiók árán, melyeket a magyar parlament többsége ellen érvényesít, engedi megtörténni azt a módosítást, a mit a többi tényezők elfogadnak. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) A mivel meg akarta képviselőtársam menteni Magyarországot attól a rettenetes egyharmad minoritástól, azzal még jobban kiszolgáltatja neki, mert sokkal könnyebb annak a helyzete, ha egy meglevő törvény módosítását ellenzi, tehát abban támaszt talál, mintha egy egész új megállapodás meggátlását tűzi ki czélul. De, t. ház, én nem •erre helyezem a fősúlyt. Mit jelent tulaj donképen ezen okoskodás lényegében és következményeiben? (Halljuk! Halljuk!) Élőre megmondom, hogy azt, a mit jelent lényegében és következményeiben, képviselőtársamnak nem tulajdonítom, tulajdonítani fognám csak akkor, ha ezen okoskodás lényegét — a mint én felfogom — tőlem meghallja és akkor ezen lényeset elfogadja. (Halljuk!) Mit jelent ez? Azt, hogy az 1867-iki alkotmányon módosítás kell; a 67-iki alkotmány tudniillik nemcsak közös ügyeket ismer, hanem ismer ügyeket, a melyek nem közösek, de közös elvek szerint intézendők és ezeknek a caracteristicuma abban áll, hogy időről-időre, szabad egyezkedés utján állapittatnak meg. (Igás! Ugy van! helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ilyenek a vám- és kereskedelmi szövetség, a quota kérdése és a véderőnek ily értelembeni meghatározása: milyen nagy legyen a monarchia védereje, milyen arányban tartozzék ahhoz hozzájárulni az egyik és a másik állam? (Igaz! Ugy van ! a bal- és szélső balon.) Ha t. képviselőtársam igy okoskodik, hogy ezen időről-időre való megegyezéstől üiggö ne legyen, azok egyikét, a legfontosabbat, a véderő meghatározását ki kell venni az időről-időre megegyezés alul, állandósítani kell, állandósítani azért, hogy egy osztrák minoritás makacssága a monarchia többi összes tényezőit önző engedményekre ne kényszeríthesse: akkor, t. képviselőtársam, nem arra a conclusióra jut, hogy az az alkotmány beteg a mely az ily kényes és a monarchiára fontos ügyeket egv minoritás daezolásáuak veti alá, nem erre jut, t. képviselőtársam, hanem jut oda — mondom, nem vádolom vele — a hol állanak az osztrák centralisták, hogy a birodalom, a monarchia kapcsait szorosabbra • kell fűzni az által, hogy azon ügyeket, melyek időről-időre való egyezéshez vannak kötve, attól függetleníteni kell. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélső balon.) A dolgok logicai kényszerűségénél fogva ezt bátran mondom t. képviselőtársamnak: nem azt mondom, hogy ő akarja ezt, azt előrebocsátottam, egész igazságosságot akarok gyakorolni, de a dolgok logicai kényszerűsége szerint ugyanez az eset, a melyre czélzott előfordulhat épen ugy minden ügynél, a mely közös elvek alapj'án, időrőlidőre egyezkedés által határozandó meg és ha az ilynemű orvoslás helyes az egyikre, hogy a monarchia érdekéljen állandósítani kell, áll a többire is logieailag. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) E pillanatban figyelmeztetve lettem arra, hogy én óhajtanék ugy okoskodni, hogy a ház egyetlen tagjának lelkében, a mennyire tőlem telik, kétely ne legyen; hát a quota meghatározása, a közösügyi költségekre nézve van egy biztosíték, tudniillik az, hogy ha a két parlament meg nem egyezik, akkor a fejedelem egy évre dönt. De hát akkor kérdem, ugy tekinti e biztosítékot, hogy ebből rendszert akar csinálni, vagy csak arra, hogy ez csak egy évre szól, mint rendkívüli kisegítő eszköz. Mert mit jelent, hogy ha a két parlament állandóan nem tud megegyezni, állandóan a fejedelem határozza meg: ez volt-e czélja az 186". alkotmánynak ? (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) A különbség tehát csak az, hogy itt egy ideiglenes espediensről, de csak mint ilyenről van gondoskodva, mig a többinél nincs. De hát, t. ház, hogy állunk ily felfogás mellett az 1867: XII. törvényczikkben kifejtett elvekkelszemben? Odajutottunk-e, hogy kezdjük a mi parlamentünkben az 1867-iki alkotmány módosításának szükségét emlegetni, (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől) tekintettel a másik állam alkotmányának bajaira és nem is abban az irányban, melyet a Magyarország függetlenségét jobban megőiizni kívánó balközép követett, hanem abban az irányban, melyet az osztrák centralisták eleinte nyíltan, azután titkon kívántak? (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ismerjük azt a jelszót, hogy „Armee auf Kündigung".Ez a jelszó szülötte annak a nagyobb jelszónak, hogy „Monarchie A.uf'kündigung £: . (Élénk tetizés a bal és szélső baloldalon.) És vájjon mit értenek ez alatt ott, a honnan ez a jelszó eredt? (Halljuk!) Értik azt, hogy az 1867-iki alkotmány szerint a monarchia nem bír elegendő egységgel. (Mozgás.) Ezt az egységet szorosabbra kell tűzni, különösen azokat az ügyeket, a melyek időről-időre való megegyezéstől függnek, a melyek tehát nem közösek, de közös elvek alapján intézendők s a melyekre nézve az alkotmány elve szerint, hogy ha megegyezés nem jön létre, mindenik államnak szabad elhatározása fönmarad, (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) ezeket az ügyeket el keli törölni, (Mozgás jobb/elöl) állandósítani, közösügyekké
